A víz világnapja alkalmából, Bese Ferenc polgármester dr. Varga Ivettel, a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (RSD) revitalizációjának projektvezetőjével folytatott megbeszélést a soroksári szakasz legégetőbb kérdéseiről. „Ráckevei- (Soroksári-) Duna revitalizáció – előkészítés (projekt előkészítés)” - Országos Vízügyi Főigazgatóság. Mint a polgármester beszámolójából kiderül, az önkormányzat ragaszkodik ahhoz, hogy a projekt során a Dél-pesti Szennyvíztisztító által megtisztított vizet, ne az RSD-be, hanem a Duna fősodorvonalába vezessék át. A helyhatóság nem támogatja Soroksár területén a biológiai tisztítás kialakítását (amely során a tisztítatlan szennyvizet a környező területekre engednék ki, és ott természetes úton hagynák azt lebomlani, ezzel elviselhetetlen szaghatást keltve), hiszen az ellehetetlenítené a környék életét. Bese Ferenc beszélt a kiság problémájáról is: az iszaposodásról és az invazív növények megjelenéséről. Ennek kapcsán tájékoztatta a BFK-t, hogy idén az önkormányzat jelentős részt vállal az invazív növények kitermeléséből (amit eddig civilek végeztek, jórészt saját költségen – a szerk.
Hírek Elkerülhetetlennek tűnik, hogy nagyobb eső idején a tisztítatlan szennyvíz belefolyjon a Ráckevei Duna-ágba – írtuk tegnap egy olyan videó alapján, amelyből kiderül, hogy nagy esők után mindig szaros a Ráckevei Duna-ág. Az ügyben az érintett Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. ma sajtóközleményt adott ki. Íme: Hírek "Teniszlabda, szardarabok, betétek! "- mondja döbbenten Rátay András annak a túlzás nélkül sokkoló videónak az elején, amit május 29-én, szerdán tett közzé a Facebookján. Horgászszállások,nyaralók,vízparti szállás - Ráckevei (Soroksári) Dunaág. Hírek Baranyi Krisztina, az Együtt ferencvárosi önkormányzati képviselője járt utána a Tisza majd a Szamos vízszennyezéseinek, de az Ő harcos kiállásának is köszönhető, hogy az Illatos úti veszélyes-hulladék lerakatot elszállították – igaz a talajszennyezés felszámolása még várat magára. Most itt az újabb "Baranyi bomba": Súlyosan fertőző az a víz, amely a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba kerül a Népjóléti… Tovább » Hírek Eddig 1, 2 milliárdba került a Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág vízgazdálkodásának javítása.
Szabályozása [ szerkesztés] A Ráckevei-Duna a Taksony vezér hídnál A Duna budapesti szakaszának tényleges szabályozási munkái csak a kiegyezés után, az 1870. évi X. törvénycikk [1] alapján kezdődtek meg. Ráckevei soroksári dun sur auron. A ráckevei (soroksári) Duna-ágat a folyamszabályozás egyik első lépéseként, 1872-ben árvízvédelmi célból töltéssel zárták el. [2] A zárógát nem a felső torkolatnál, hanem a földtanilag kedvezőbb helyzetű, így alacsonyabb költséggel megépíthető, sziklás, kisebb mélységű mederben, Pesterzsébet és Csepel között, a mai Gubacsi híd magasságában épült meg. A Duna főváros alatti két ága közül a budafokit tették alkalmassá a folyam teljes vízhozamának levezetésére, a Gellért-hegytől délre az eredetileg egy kilométer szélességre terebélyesedett lágymányosi szakaszt 1880-1884 között egy új partvonalat adó gáttal, a Kopaszi párhuzamművel (amelynek alsó szakaszát ma Kopaszi-gátként ismerjük) 380 méterre szűkítették, illetve a mélységét kotrással növelték. A folyam új főágának kialakításával párhuzamosan 1882-1885 között megkezdődött a soroksári ág lezárása.
A Ráckevei (Soroksári)-Duna vagy röviden csak RSD páratlan érték az úszóláppal és az élővilággal együtt. Cél a Duna-ág revitalizációja, vízminőségének javítása. Ugyancsak a projekt feladata a Budapest Déli Városkapu fejlesztési programhoz kapcsolódó folyószakaszon a partfalrekonstrukció, továbbá a partközeli kék-zöld infrastruktúra fejlesztése, vizes élőhely létesítése, figyelembe véve a 21. Ráckevei soroksári dunaág. század eleji globális környezeti kihívásokat, válaszokat adva a klímaváltozás, a fenntarthatóság és a biodiverzitás problémáira. A Belügyminisztérium, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a BFK konzorciumban az Országos Vízügyi Főigazgatósággal a Soroksári-Duna revitalizációja előkészítésére feltételes közbeszerzést készít elő környezeti hatástanulmány és megvalósíthatósági tanulmány készítésére. Az RSD kiemelkedő értéke a Dunavarsány, Szigetcsép, Szigetszentmiklós és Taksony térségében húzódó, összesen 700 hektár kiterjedésű úszóláp, amely Európában a második helyen áll, méretét tekintve csupán a Rhône-delta hasonló képződménye előzi meg.