Gyárfás Tamás saját XII. kerületi ingatlanából hasított ki egy jelentős darabot, és az önkormányzattól is vásárolt hozzá egy nagyértékű telekrészt, hogy a szomszédságában 2000 négyzetméteres területen Portik Tamás rendezkedhessen be. A telek tulajdonjogát akkor véglegesítették egy háromoldalú megállapodás keretében Mitnyan György, volt polgármesterrel, amikor az egykori olajos vállalkozó hazatérhetett a külföldi bujkálásból. Ólevendula blogja: Heti Válasz: Döbbenet: Kérlelték Gyurcsányt, mégsem akarta Portikot elfogni. A hivatalosan csereként feltüntetett ügyletnek egy többszintes villa is része volt. Gyárfás az ellenértékről nem nyilatkozik. Gyárfás Tamás, a Nap Tv egykori tulajdonosa, Halmos-Riskó Alma, valamint Mitnyan György, volt XII. kerületi polgármester aláírása szerepel azon a 2004-es dokumentumon, amely a felek számára megnyugtatóan, "szerződéses akaratuknak" megfelelően rendezte egy drága budai ingatlan telekkönyvi nyilvántartását. Az Index birtokába került hivatalos megállapodásból kiolvasható, hogy a terület átadását már hónapokkal korábban elindították, de a bejegyzés körül – vélhetően a földhivatal hibájából – problémák adódtak.
Öt embert fogtak el az 1990-es években elkövetett emberölések felderítésével összefüggésben a kommandósok. Egyikük Portik Tamás, az olajmaffia-botrány egyik kulcsszereplõje. A oldalon közzétett közlemény szerint az NNI felkérésére a terrorelhárítók több budapesti és vidéki helyszínen összehangolt akció keretén belül intézkedtek, és elfogtak, majd elõállítottak öt embert. Az elfogások "az 1990-es években elkövetett emberölések felderítésével összefüggésben" történtek, melyek nyomozását az NNI kiemelt nyomozó csoportja végzi - olvasható a közleményben, amelyben tudatják, hogy az õrizetbe vettekkel szemben az NNI emberölés gyanúja miatt folytat eljárást. Az MTI információi szerint az öt ember egyike Portik Tamás, akirõl a Heti Válasz online azt közölte szombat reggel, hogy elfogták az 1990-es évek olajmaffia-botrányainak egyik kulcsszereplõjét. Halmos risko alma képek. A Hír TV és a NOL hivatalosan meg nem erõsített értesülése szerint Portikot az 1998-as Aranykéz utcai robbantásos merénylet lehetséges felbujtójaként vették õrizetbe.
2022. április 6., szerda, Vilmos, Bíborka napja 1 cikk 1/1 oldal 1/1 oldal
Az "olajos ügyek" 1991-1992-ben kezdõdtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek. A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fûtõolaj, a HTO kettõs ára teremtett alkalmat. A két termék minõségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették. Forrás: Link
Az orvos nagyapa késõbb személyesen találkozott a miniszterelnök vezetõ fõtanácsosával, Fejes Jenõvel, ám a hivatalnok írásban rögzítette: hatáskör hiányában nincs mit tenniük. Gyurcsányhoz Halmos-Riskó Alma édesanyja is eljutatott egy levelet, késõbb azonban a rendõrségen azt közölték vele: "rosszkor próbálkoztak rossz helyen, jelenleg nincs politikai akarat a Portik-téma rendezésére". 2004 és 2011 között a Halmos-Riskó család tucatszám próbálkozott gyámhivatali, rendõrségi, ügyészségi, közigazgatási hivatali beadványokkal - ám az volt a tapasztalatuk, hogy Portik Tamás mindig elõbb értesült a dokumentumok létérõl, minthogy a megszólított szervek válaszoltak volna. A nagy számok törvénye alapján kellett volna lennie néhány intézménynek, ahonnan nem "pattannak le", de ilyen nemigen akadt. Ólevendula blogja: Index.hu - Gyárfás svábhegyi birtokot rakott össze Portikéknak. Mindenesetre egy 2006-os (anonimizált) interjúban Portik Tamás egyértelmûvé teszi: "Tudom, hol kell olajozni a szekeret, hogy ne nyikorogjon". Az augusztus 9-én utcára került Heti Válaszban (amely digitális formában a Digitalstandon keresztül is megvásárolható) nem csak a Gyurcsány Ferencnek írt levelekrõl számolunk be.
A kurátor, Orosz Márton nagyszabású válogatását (legalább száz művésszel és sok-sok dokumentummal) az esemény 50. évfordulója ihlette, de jóval több lett egy szimpla emlékkiállításnál. Az "emberiség nagy lépését" az űrsétáról készült archív film, az asztronauták készítette fényképek nagyításai, illetve az a szöveg "illusztrálja", melyet Nixon beszédírója írt arra az esetre, ha az űrhajósok ott ragadnának a Holdon. A kultúrtörténeti áttekintésben a Hold-ábrázolások korai és reneszánsz ikonográfiáját (a Hold mindig nő és fejét holdsarló koronázza), holdtérképeket és a Hold meghódításával kapcsolatos, de a történelmi eseménynél jóval korábbi könyveket és filmeket mutat be. Emberek az embertelenségben | Demokrata. Például Jules Verne Utazás a Holdba című 1865-ös regényét, mely Georges Méliès 1902-es, itt is látható, szürreális és pszichedelikus némafilmjét inspirálta, látható Kubrick 2001: Űrodüsszeia című filmjének plakátja és egy 1890 körül készült sztereo kép a teliholdról. A kiállítás címét és fókuszát egy művészeti projekt, a Moon Museum adta.
SOROZATKRITIKA – A The Book of Boba Fett utolsó epizódjával lezárult az egyre zsúfoltabbá és kaotikusabbá váló sorozat. A finálé azonban még mindig nem volt képes a sorozat különböző cselekményszálait egy kielégítő végkifejletbe rendezni, annak ellenére, hogy az utolsó összecsapásánál a készítők tényleg beleadtak a készítők apait-anyait. A kritikánk ezúttal spoileres. Az Ember, aki ott sem volt - Index Fórum. Fett karaktere mindig is tele volt potenciállal: egy erkölcsileg kétértelmű fejvadász, aki vagány páncéllal és menőnek tűnő űrhajóval járja a galaxist. Bár sajnos a heti finálé története a sorozat többi részéhez hasonlóan laposra sikeredett, legalább az jóval izgalmasabb és akciódúsabb volt, mint az összes többi rész, együttvéve. Boba Fett (Temuera Morrison) még mindig furcsán háttérbe szorul a nevét viselő sorozatban, félelmetes hírnevét családbarátabb hőssé változtatva. A sorozat pedig több kérdést vet fel a nézőkben, mint megválaszolna, arra nézve, hogy kicsoda is Boba Fett, és mit akar az élettől. A The Book of Boba egészét tekintve látszólag három sorozatról van szó.
Biszku Béla a velünk élő múlt maga. És a velünk élő múltunk éppen annyira különös, mint a jelenünk. Nekünk, magyaroknak a saját történeteink feldolgozása – és történelemmé alakítása – sosem volt erősségünk, amit tökéletesen példáz a Biszku-jelenség is: az ezrek által gyűlölt proletár-vezető boldog nyugdíjaséveit tölti rózsadombi otthonában. Az ember, aki ott se volt. (Deák Dániel, Filmhu) Ám ahogy a hegyi luxusremete merev elzárkózása, úgy a feneketlen gyűlölet sem segíti a múltfeldolgozáshoz szükséges párbeszéd megkezdését. Bár az archív felvételekből úgy tűnhet, a történet sosem csak fekete és fehér. Azt pedig nem nevezném párbeszédnek, ha mindenki mantrázza az érveit, kifogásait, amit a másik fél sosem vesz komolyan, ha meghallja egyáltalán. Több mint húsz évvel a rendszerváltás után sem csillapodtak az indulatok (sőt), de az idő múlásával együtt csökken az esély, hogy valaha tudunk valamit kezdeni a közös múltunkkal, vagy legalább azt tudjuk mondani: van közös múltunk. A témát feldolgozó filmek hiánya pedig nem csak számunkra fájó, de az el nem készült filmeket unokáink sem fogják látni.
E tekintetben kijózanító Orbán meg nem hívása a beiktatásra, hiszen világosan jelzi: a magyar miniszterelnöknek még egy privát meghívót sem tudtak kijárni. Vagy még ennél is többről lenne szó? Esetleg arról, hogy meghívó még csak-csak akadt volna, ám Orbán esetleg már persona non gratanak számít? Hogy a republikánus elit nem akarta magát lejáratni azzal, hogy szemet huny Orbánnak egy ahhoz hasonló fehér házi betüremkedése felett, mint ami 2016 áprilisában történt, amikor a miniszterelnököt ugyan meg nem hívták, de fotó azért készült egy kézfogásról Barack Obamával? De nemcsak a magyar miniszterelnök személyéről van szó, hanem országáról is. 2010 óta súlyunk a világban minimálisra csökkent, szövetségesi státuszunk bizonytalanabb, mint volt valaha is, amióta tagjai lettünk a NATO-nak. Hogy ez megint csak Orbán zsenialitását bizonyítaná annak fényében, amiket Trump a NATO-ról a kampányban összehordott? E tekintetben is érdemesebb lenne inkább a stratégiai perspektívákra koncentrálni, nem pedig a miniszterelnök pillanatnyi rögtönzéseire; már csak azért is, mert NATO még bőven lesz akkor is, amikor az amerikai elnököt már rég nem Trumpnak hívják.
A 2001-ben készített fekete-fehér 115 perces alkotás a 2001. évi cannes-i fesztiválon kiérdemelte a legjobb rendezés díját. "A 2001. év legjobb amerikai filmje. " (The Guardian) "A Coen-testvérek eddigi legjobb filmje. " (The Financial Times) "Billy Bob Thornton felejthetetlen alakítást nyújt. " (Time Out)