Erdei Sándor egyébként a mindössze hét lelket számláló Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szanticska nevű falu alpolgármestere, és a leszögezte, hogy "ez most nem vicc", és nem szeretne humorista alteregójával azonosulni. Miskolc 12. számú önkormányzati körzetében egyébként azért tartanak időközi önkormányzati választást, mivel az ottani fideszes képviselőt, Hubay Györgyöt parlamenti képviselővé választották.
Nem sikerült az ellenzéki bravúr Miskolc 12-es választókerületében, az időközi önkormányzati választáson vasárnap: Nagy Ákos (Fidesz–KDNP) nyert, 61 százalékos eredménnyel, 1147 szavazatot kapva. A közismert humorista, Erdei "Rokker Zsoltti" Sándor "Erdei Sándor (szül: 1976)" (független) néven a szavazatok 37 százalékát szerezte meg, ő 698 szavazatot kapott. A név körülményes megadásának azért van jelentősége, mert indult egy másik Erdei Sándor is a körzetben, ő 13 szavazatot zsebelt be, ezzel 0, 7 százalékot elérve. Ő volt a negyedik helyezett, előtte, a bronzérmes helyen a Munkáspárt jelöltje, Fülöp József Istvánné végzett, 21 szavazattal 1 százaléknak örülve. Rokker Zsoltti negyedik kihívója, Molnár Zsolt 11 szavazatig jutott, így ő 0, 6 százalék büszke tulajdonosa. Erdei Sándor: a Fidesz pénzt és csomagokat osztogat a miskolci időközi előtt « Mérce. [caption id="attachment_2285" align="alignnone" width="989"] Erdei Sándor, alias Rokker Zsoltti (fotó: Grimm Balázs)[/caption] Erdei Zsolt 1976-nak annak ellenére nem sikerült többséget szereznie, így nyernie, hogy a teljes ellenzék felsorakozott mögötte: a Jobbik, az MSZP, a DK, a Momentum, az LMP, és a Párbeszéd.
Különböző önkormányzati programok biztosaként viszont megjelent a helyi sajtóban, így kevésbé volt égető szüksége a lakossági fórumokra. A városrészben nagyjából ugyanannyi plakátja van Nagy Ákosnak, mint Erdei Sándor (1976)-nak, de az utóbbi napokban intenzívnek tűnt a Munkáspárt jelöltjének plakátolása is. Végleges megoldást keresnek a Pece-patak problémájára (+videó) :: baznyesz-miskolc.hu. Erdei Sándor (1983) és Molnár Zsolt viszont, akiket a sajtó nem tudott megszólítani, nem nagyon láthatók a plakátokon. Azok szerint, a helyiek szerint, akik Erdei "Rokker Zsoltti" Sándort látnák szívesebben a testületben tudják, hogy az önkormányzat összetételében a számarányokat tekintve érdemi változást nem hoz a vasárnap, bármilyen eredmény is születik. A Győri kapu egyik lakója szerint "az ellenzék csöndben van, a választás tétje inkább az, hogy megjelenik-e az önkormányzatban egy olyan ember is, aki elmondja a véleményét és talán az országos sajtóhoz is el tud jutni. "
Értékelés: 207 szavazatból A Comedy Central saját gyártású stand-up comedy műsora. Állandó szereplői között van Litkai Gergely, Badár Sándor, A Három kismalac, Bruti, Rekop György, Janklovics Péter, Zsók Levente, Bellus István, A Szomszédnéni Produkciós Iroda. Évadok: Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Erdei sándor miskolc megyei. Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
Az még azt is írja, hogy "a Fidesz oldalán teljes a készültség, ha kell, egyenként fogják elkísérni a szimpatizánsaikat a választókörbe. A Fidesz esélyeit növeli, hogy egy olyan körzetről van szó, ahol rengeteg az idős ember, akik egyébként nehezen ismerik ki a magukat, ha sok név szerepel a választási íven, hiszen ha holnap lennének a választások, akkor csak két (közeli) születési évszám különböztetné meg a két Erdeit. "
A jég növekedésével és a jég vastagságának növekedésével a jég felszíne fokozatosan emelkedik a tenger vízszintje fölé az izosztatikus egyensúly fenntartása érdekében. Az emelés hidrosztatikus nyomást eredményez a csatlakoztatott pórusrendszerben, amely kiszorítja a sóoldatot. Ezenkívül a téli negatív hőmérsékleti gradiens instabil sűrűségi rétegződést okoz. A jég felszínén a hideg és ezért sűrűbb sóoldat a jég alsó részén melegebb, ezért könnyebb sóoldatra van rétegezve. Ez konvekciós áramláshoz vezet a sóoldat csatornáin belül, amely a sűrűbb sóoldatot kivezeti a jégből. A jég vezeti az áramot? És a sós vízből készült jég?. Ez a folyamat a jég sótalanításához és a vízelvezető rendszer kialakulásához vezet. Ábra: A tengeri jégtáblák sematikus ábrázolása, terminológiája és az éghajlattal kapcsolatos folyamatok (AWI grafika) A sóoldat csatornáinak átmérője elvileg lehet mikrométer (um) és milliméter (mm) között. Egyfajta elágazó vízelvezető rendszert alkotnak, és a tengeri jeget nagyon porózissá teszik. A szezonális sótartalommal és a hőmérséklet ingadozásával együtt a sóoldat relatív részesedése a jég teljes térfogatában változik.
Thanatosz 2017-12-08 12:01:55 Nem, nem vezeti. A víz azért vezeti, mert vannak benne ionok, minél tisztább, annál rosszabb vezető, a desztillált víz példának okáért sokkal rosszabb vezető mint a sós víz. A fagyás során az oldott ionok "kicsapódnak" (pongyolán fogalmazva) és mivel a kristályrácsban nincs semmi ami képes lenne vezetni, nem rendelkezik olyan szabad elektronokkal mint egy fém kristályrácsa, ezért a jég szigetelő. Szervetlen kémia | Sulinet Tudásbázis. Azonban ez laborkörülményekre értendő, normális esetben ha van némi nedvesség a jég felületén az valamennyire vezetni fogja az áramot.
Móron akárhányszor egy gyengébb zivatar jön, már lehet is hallani a lövéseket, kb. 20mp-ként, és le is gyengül a zivatar, sokszor ez végett alig van csapadék is a környéken... - így szól a fáma a móri esőirtó csodafegyverről, olvasónk szerint a jégvédelmi ágyúk miatt a környéken alig van már csapadék, hamar eloszlanak a felhők. Index - Tudomány - Ágyúval lőnek az esőfelhőre. Utánajártunk, milyen egy ilyen ágyú, hogyan lehet befolyásolni a csapadék mennyiségét egy adott helyen, és egyáltalán bele lehet-e szólni az időjárás alakulásába. A tökéletes hidegháborús fegyver Csak fellövünk egy rakétát az égbe, amivel esőt tudunk létrehozni vagy éppen megakadályozni, hogy jégeső essen - ez nem valamilyen tudományos-fantasztikus film forgatókönyve, ilyen már létezik a valóságban is. Szélesebb körben akkor találkozhattunk vele, amikor a pekingi olimpia előtt időjárásmérnökök próbálták megoldani, hogy ragyogó időben legyenek a versenyek. Az időjárás befolyásolásának vágya egyidős lehet az emberiséggel. Ki ne akarná eldönteni, mikor és hol essen az eső?
Az eltérő viselkedésnek az az oka, hogy e három vegyületben egy újabb, az előzőeknél sokkal erősebb másodrendű kölcsönhatás is kialakul. Ez a kötéstípus csak olyan molekulák között jöhet létre, amelyekben hidrogénatom is kapcsolódik a nitrogén-, az oxigén- vagy a fluoratomhoz, ezért hidrogénkötésnek nevezzük. A nitrogén, az oxigén és a fluor a periódusos rendszer három legnagyobb elektronegativitású és ugyanakkor kis méretű atomokból álló eleme. Amikor hidrogénatommal létesítenek kapcsolatot, nagy elektronegativitásuk révén erősen poláris kötések alakulnak ki, amelyekben az elektronpár nagyrészt a hidrogén atommagjától távol tartózkodik. Erősen poláros kötés a hidrogén-fluoridban A hidrogénatomról tudjuk, hogy mindössze egy protonból és egy elektronból áll. Kovalens kötés létesítésekor ez az egyetlen elektron vesz részt a kovalens kötés kialakításában. A proton a többi kationhoz képest igen pici, ezért a pozitív töltés sokkal erőteljesebben érvényesül, mint amikor ugyanekkora töltés egy jóval nagyobb méretű kation felületén oszlik szét.
Az akkori hírek szerint 30 repülőgép, több mint 7000 légvédelmi gépágyú és közel 5000 rakétakilövő juttatta a megfelelő kemikáliákat a felhőkbe, ezzel biztosítva, hogy a Pekingtől távol eső helyeken essen le a csapadék, és a város fölött ne indulhasson el a cseppképződés. Nem tudni, hogy az ezüst-jodidnak, a szárazjégnek, és a szerencsének milyen arányban köszönhető, de az olimpia alatt tényleg alig esett az eső. Néhány évvel később már nem az eső elhárítása volt a cél, hanem az ellenkezője, az esőcsinálás. 2011-ben Abu Dhabiban mesterséges viharokat akartak támasztani. Nem meglepő, hogy a gazdag öböl-menti államok esőt szeretnének varázsolni a sivatagba, nagyon sok problémát oldana meg, ha mesterségesen tudnának vizet fakasztani az égből. Állítólag 52 alkalommal sikerült esőt csinálniuk már, de azt nem sikerült meggyőzően bizonyítani, hogy tényleg az emberi beavatkozásnak volt köszönhető a csapadék. Az utóbbi években nincsenek hírek erről a projektről, valószínűleg túl drágának találták a kísérleteket, amik összesen 11 millió dollárba kerültek.