A társasház alapításról egyre gyakrabban hallunk. Természetesen nem úgy jelenik ez meg, hogy társasházat alapított valaki, hanem úgy, hogy látjuk-halljuk, hogy mennyi az új-építésű lakás. A társasházat műszakilag általában egy fennálló épületre alapítják, ahol legalább két albetét található. Az elején érdemes megemlíteni, hogy több épületből álló társasházaknál nagyon egyszerű leválni, csak a leválni szándékozó épületben lakó tulajdonosok tulajdoni hányad szerinti többségének kell kérnie a bíróságtól az önálló társasház bejegyzését. Tehát nem kell közgyűlés vagy hasonló, elég egy aláírás gyűjtés. Természetesen figyelemmel kell lenni arra, hogy a kivált társasház tekintettel legyen a társasház tulajdonosainak méltányos érdekeire, és a műszaki feltételeknek is fenn kell állnia, amit az önálló működéshez szükséges. Ki kezdeményezheti az alapítást? Irányítószerepben az intézőbizottság.... - Társasházi Polgár!. ingatlan tulajdonosai többségi döntéssel, az ingatlan tulajdonosa (egyszemélyi alapítás) építőközösség (ők tulajdonképpen az építtetők, általában tulajdonosok is) Hogyan kell az alapítás elkezdeni?
A KÖZGYŰLÉS egy általános összejövetel, amely egy társasház esetében a tulajdonosok alapszabály (Szervezeti és Működési Szabályzat) szerinti döntéshozó gyűlése, amelyet rendszerint évenként egyszer hívnak össze. Ez a közösség legfőbb irányító szerve: annak életére, működésére vonatkozó határozatok, intézkedések meghozatalára jogosult, és ezen választják meg a tisztségviselőket és a közös képviselőt is. Egy társasházban a közgyűlésnek nagyon fontos és felelősségteljes szerepe van! A lakók, tulajdonosok sokszor fel sem fogják, hogy döntéseikkel vagy esetleges közönyükkel az egyik legfontosabb, legdrágább vagyonukról döntenek. Társasház alakuló közgyűlés meghívó. A tulajdonosoknak joguk van részt venni a közgyűlésen és joguk van szavazni a tulajdoni hányaduk alapján. A közgyűlésen, a tulajdonosokon és a közös képviselőn kívül, meghívottak is részt vehetnek. Ők lehetnek gazdasági ellenőrzést segítő személyek (pl. az éves elszámolás napirendi pontjánál), kivitelezők vagy műszaki szakemberek (pl. nagyobb felújítási munkákkal kapcsolatban, a teljeskörű tájékoztatásért), esetleg a társasház jogi képviselője, ellenben nekik szavazati joguk nincs.
Az alapító okirat módosításához fő szabály szerint valamennyi tulajdonostárs hozzájárulása szükséges; a változást be kell jelenteni az ingatlanügyi hatóságnak. Közös tulajdon elidegenítése Az alapító okirat felhatalmazást adhat arra, hogy a közös tulajdonnal kapcsolatos elidegenítés jogát a közösség gyakorolja, ha az ingatlanrész önálló ingatlanként kialakítható, vagy amellyel a meglevő külön tulajdon tárgya bővíthető. Társasház alakuló közgyűlés elnöke. Ebben az esetben a közgyűlés az összes tulajdoni hányad legalább kétharmados többségével rendelkező tulajdonostársak igenlő szavazatával dönthet az elidegenítésről. A határozatban rendelkezni kell a külön tulajdonhoz tartozó közös tulajdoni hányadok megállapításáról. A közgyűlés határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat. A közösség a közös tulajdonnal kapcsolatos fent említett elidegenítés jogát abban az esetben is gyakorolhatja, ha az alapító okirat módosításával a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös többsége egyetért.
Ügyintézési pálforduló zajlik, egyre többen jönnek rá, hogy a papír már nem hatékony adathordozó. A hiteles információhoz azonban e-aláírás (pl. AVDH) kell, mert a szkennelt aláírás nem ér semmit. Az elektronikus aláírás logikáját pedig azoknak nehezebb megérteni, akik még jóval azelőtt születtek, hogy ezt a protokollt világszerte törvényi szintre emelték volna (Magyarországon: 2005-ben). Az AVDH 2018. 01. 01-től kötelezően elfogadandó aláírás ( Pp. ÁVDH Elektronikus Aláírás Interface Fejlesztés - ITware. 325. § (1) g)). Az elmúlt 15 évben liberalizálták a cégszerű aláírás fogalmát ( Ctv. 8. § (1)), így az e-aláírások esetén az már inkább tartalmi kérdés, nem formai. Az e-aláírás esetén a dokumentumból kell kitűnnie, hogy céges iratról van-e szó, ha igen, akkor az e-aláírás egyben cégszerű aláírás is! A papíralapú aláírásminta cégbírósági benyújtása már nem kötelező, de a céges e-tanúsítvány sem az, így nincs az írásbeliség cégszerű aláírásának formája korlátozva. Az sem igaz, hogy a cégnév mellett kell lennie az e-aláírásnak! A Magyar Ügyvédi Kamara szerint ellenjegyezhető az ügyvédek, jogtanácsosok által az az irat, amelyet AVDH-vak írtak alá.
Itt megtanulhatja, mely intézkedések hogyan bonyolíthatók, és hogyan segítik ezeket más központi szolgáltatások és szoft A Dokumentumkezelési és Elektronikus Ügyintézési Szakmai Egyesület honlapja. Célja, hogy felületet adjon a szervezet működési területéhez tartozó ismeretek átadására, szakmai kapcsolatok létesítésére.
A fentiek alapján a vállalkozások képviselői jelenleg a legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírást és az ennél magasabb biztonsági fokozatú minősített elektronikus aláírást alkalmazhatják cégjegyzés céljából, azt követően, hogy az elektronikus címpéldány tanúsítványát bejegyezték a cégnyilvántartásba. Írásbeliség és teljes bizonyító erő Ahogy már fentebb kifejtettük az AVDH-val aláírt okirat a jelenleg irányadónak tekinthető gyakorlat szerint nem minősül írásban megtett jognyilatkozatnak, azonban teljes bizonyító erővel bizonyítja az írásbelinek nem minősülő jognyilatkozat megtételét. Mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások képviselői által kiemelten fontos tehát figyelemmel lenni arra, hogy egy nyilatkozatra jogszabály vagy szerződés írásbeli alakot rendel-e vagy sem. Amennyiben egy jognyilatkozatra jogszabály vagy szerződés nem rendel írásbeli alakot, úgy az AVDH biztonsággal alkalmazható megoldás, cégjegyzés esetén azonban, és egyébként abban az esetben, ha egy adott nyilatkozatra jogszabály vagy szerződés írásbeli alakot rendel, fokozott biztonságú elektronikus aláírás vagy minősített elektronikus aláírás alkalmazása szükséges.