Az üzleti és alkalmazott gazdaságtani ismeretek körét a vállalatgazdaságtan; vezetői gazdaságtan; vállalati pénzügyek; vezetői számvitel; gazdaságelemzés; kontrolling; agrármarketing; projekt- és innovációmenedzsment; emberi erőforrás menedzsment és stratégiai menedzsment területek fedik le. A differenciált szakmai ismeretek közé tartozik például az agrár- és vidékgazdaságtan; köz- és szakigazgatási ismertek; mezőgazdasági és kertészeti ágazatok gazdaságtana; agrárgazdasági vállalkozások tervezése és elemzése; agrárkereskedelmi ismeretek; agrárinformációs rendszerek; ellátásilánc-menedzsment; fenntartható állattenyésztési, növénytermesztési és kertészeti technológiák; minőségbiztosítási ismeretek az agrár- és élelmiszergazdaságban, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Az Agrár- és üzleti digitalizáció alapszakos hallgatók a 7 féléves képzés során olyan elméleti és gyakorlati jellegű ismereteket szereznek, melyek alapján többek között képesek lesznek az ágazati sajátosságok figyelembevételével az agrár-digitalizációs és IoT eszközöket működtetni és bizonyos elemzési és fejlesztési feladatokat megoldani.
Szakmai életrajz Név: Dr. Borsos János (agrármérnök) Személyes adatok: Születési idő: 1936. 01. 04. Cím: 4032, Debrecen Károli G. u. 49. Telefon: 30/99-53-049 Végzettség, minősítés: 2000.
A kutatás számára egyedülálló infrastrukturális hátteret nyújt a Debreceni Egyetem (az Egyetemi és Nemzeti Könyvtárral, elektronikus adatbázisaival, rendkívül széles kutatási spektrumával és hálózataival, humán erőforrásával, stb. ). A Dr. Nádas György egyetemi docens által vezetett, "Az egyenlő foglalkoztatás követelménye a változó munkajogi elvárásokat tükröző HR tendenciák keretei között" című pályázat 24 hónapos futamidővel, közel 10 m Ft összegű, visszatérítési kötelezettség nélküli támogatást nyert. A pályázatban az Agrárjogi, Környezetjogi és Munkajogi Tanszék munkajogász munkatársai – Dr. Agrar egyetem debrecen . Rab Henriett, Dr. Sipka Péter, Dr. Zaccaria Márton Leó - vesznek részt. A kutatási téma az alábbiakban foglalható össze: Az emberi erőforrás menedzsment kialakulásakor a foglalkoztatás hatékonyságának növelése volt az egyik kiindulópont, ami egyértelműen tükrözi a gazdasági megfontolások megjelenését a munkaviszonyokban. Az emberi erőforrás menedzsment erre figyelemmel tervezi meg a munkaviszonyok alapvető elemeit jelentő pályáztatás, bérezés, motiválás, teljesítményértékelés, vezetési menedzsment, stb.
Magyar Közlöny, 70. (1962. 16. ) 575. o. ↑ A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1970. évi 20. számú törvényerejű rendelete: A debreceni Agrártudományi Egyetem létesítéséről. Akadémiai Közlöny, XIX. 12. (1970. aug. 26. ) 125. o. ↑ A Minisztertanács 1028/1. 972. (VII. 31. ) számú határozata: A debreceni Agrártudományi Egyetemen Mezőgazdasági Gépészeti Főiskolai Kar létesítéséről és a mezőtúri Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum megszüntetéséről. Magyar Közlöny, 59. (1972. ) 1. o. ↑ Lakatos Dénes: Felsőfokú agrárszakember-képzés Debrecenben. Debreceni Szemle, VIII. 1. (1988. ápr. ) 8. o. ↑ Karunk története. A DE honlapja (2017. jún. 6. ) (Hozzáférés: 2019. 25-26. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum | Debreceni Egyetem. feb. ) Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 149510855 OSZK: 000000000250 NEKTÁR: 16800 LCCN: n85048623 ISNI: 0000 0001 2182 1260
Ennek egyik legfontosabb akadályát a mezőgazdasági termelés humán erőforrásának alacsony iskolázottsági szintje (felsőfokú végzettséggel 3%, középfokú szakirányú végzettséggel mindössze 7% rendelkezik az agráriumban dolgozóknak), valamint magas életkora (a gazdálkodók 60%-a 60 éven felüli) jelenti. Agrár egyetem debrecen elérhetőség. A magyar agrár felsőoktatási intézmények nemzetközileg is elismert oktatási, kutatási, szaktanácsadási tevékenységgel és tradíciókkal rendelkeznek. Az egyes egyetemek tudományos területi specializációja, elmélyült oktatási tevékenysége alakult ki az elmúlt évtizedek során, ugyanakkor ezen kutatási eredmények kölcsönös előnyökön történő átadása hiányos és kevésbé intenzív volt. A projekt megvalósítása lehetőséget nyújt az országunk meghatározó agrár felsőoktatási intézményeinek az eddigi szétaprózódott kutatási-oktatási kapcsolatok átalakítására, egységes kutatási hálózat létrehozására, ezzel biztosítva a kor szintjének megfelelő tudású, versenyképes agrár szakember képzésére és a kutatási utánpótlás biztosítására.
Egyetem Mezõgazdaságtudományi Kar Történeti áttekintés A debreceni agrár felsõoktatás az 1868-as évben kezdõdött, amikor megalakult a Debreceni Országos Felsõbb Gazdasági Tanintézet. Ez az idõpont jelzi Debrecenben és Kelet-Magyarországon az agrár felsõoktatás kezdetét. Az intézmény 1874-1906 között Középfokú Gazdasági Tanintézet, majd 1944-ig Magyar Királyi Gazdasági Akadémia néven mûködött. Intézményünk 1945-1949 között a Magyar Agrártudományi Egyetem, Mezõgazdaságtudományi Kar Debreceni Osztálya megnevezéssel folytatta tevékenységét. 1953-tól 1965-ig mint Debreceni Mezõgazdasági Akadémia, 1965-1970 között egyetemi rangú Agrártudományi Fõiskola, 1970-1999 között két vidéki karral (Szarvas, Mezõtúr) Debreceni Agrártudományi Egyetem, 2000. január 1. -tõl a Debreceni Egyetem egyik kara a Mezõgazdaságtudományi Kar. A Debreceni Egyetem Mezõgazdaságtudományi Kara szerves részét képezte és képezi jelenleg is az ugyancsak 2000. Agrár egyetem debrecen. -én megalakuló Agrártudományi Centrumnak. A legutóbbi, 1994-es intézményi akkreditációs folyamat óta lényeges változás történt az intézmény felépítésében.