Mára már a hagyománnyá vált koszorúzással emlékezünk meg elhunyt bajnokainkról. Sajnos 2020-ban dr. Fejes András, hazánk első paralimpiai érmese, valamint Tauber Zoltán, Magyarország első paralimpiai bajnoka is távozott az élők sorából, így a huszonhatból hárman már nincsenek köztünk... Számunkra ez a dátum több szempontból is különleges, hiszen Zsolti és az első unokám születésnapja is február 22-én van – mesélte Becsey, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnökségi tagja, a Paralimpiai Bajnokok Klubjának elnöke. Hogy az élet a talpra állásról, a kitartásról is szól, azt ő nagyon jól tudja. Születését követően agyvérzést kapott, jobb oldalára részlegesen lebénult. Állapotán saját bevallása szerint is rengeteget segített a sport. Sport365.hu - Megkezdődött a Magyar Parasport Napjának rendezvénysorozata. Becsey János kétszer nyert paralimpián, a paraúszók edzőjeként adja át tudását /Fotó: MPB – Négyévesen, az Achilles-ín műtétem után az édesapám vitt az uszodába, többek közt a későbbi négyszeres olimpiai bajnok Darnyi Tamással tanultam úszni, a mozgás a mai napig az életem része.
Nyolcvanhat éves korában elhunyt Tauber Zoltán, Magyarország első paralimpiai bajnoka. A hírt a Magyar Paralimpiai Bizottság közölte az MTI-vel. Tauber Zoltán 1945-ben, 11 évesen veszítette el mindkét alkarját, amikor lövedékeket szerelt szét, és egy kézigránát felrobbant a kezében. Egy gyermekotthonban tanult meg pingpongozni, ott vált versenyzővé. Részt vett az 1956-os forradalomban, túlélte a Kossuth téri vérengzést, kézikocsiján kenyeret szállított a barikádokon harcoló forradalmároknak. Magyar paralimpiai bajnokok 2. Az 1976-ban, a Torontóban megrendezett V. paralimpiai játékokon, a Torontolimpiádon szerezte meg Magyarország történetének első paralimpiai aranyérmét. Az akkor 42 éves sportoló az egyéni asztalitenisz-versenyen végzett az első helyen. Az eredményhirdetést követő napokban – szovjet politikai nyomásra – a magyar delegáció elhagyta a paralimpiai falut és hazarepült, így a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) az akkori szabályokra hivatkozva nem ismerte el a magyarok eredményeit, Tauber Zoltán aranyérmén kívül így Oláh József atlétikában szerzett bronzérmét sem.
Ugyanígy Iván Bence, aki még fiatal, az edzőtáborokat kihagyva érettségizett. Ezek igenis számítanak a felkészülésben, mindazonáltal az IPC klasszifikációs felülvizsgálataiban Bence kategóriája is sokkal nehezebb lett, és még így is sikerült a döntők közelébe jutnia. A fiatalok között berobbant Száraz Evelin, aki, ha így folytatja, hamarabb érheti el a tehetségének megfelelő eredményt, mint azt maga is gondolná. Bátran és felkészülten vágott neki élete első világbajnokságának és mindjárt bronzéremmel megy haza. Az Ő esetében látszik, mennyit számít, hogy pici gyerekkora óta, tudatosan alapozták erre a sportágra, így mire Szabó Álmoshoz került, a profi csapatba, már gyorsabban lehetett haladni a felkészítésében. Magyar paralimpiai bajnokok film. Adámi Zsanett kategóriájában is voltak változások, a két negyedik hellyel szintén nincs helye az elégedetlenkedésnek. Pap Bianka szintén átment a riói paralimpia óta egy korosztályos fejlődésen, ezen a világbajnokságon nem a legjobbját mutatta, és így is két érmet nyert. Az aranyérem neki most nem sikerült ugyan, de Bianka éppen az a versenyzőtípus, aki ettől a minimális különbségtől úgy fel tudja szívni magát, hogy az csak a javára válik, és mi örömmel fogjuk nézni! "
Egy gyermekotthonban tanult meg pingpongozni, ott vált versenyzővé. Részt vett az 1956-os forradalomban, túlélte a Kossuth téri vérengzést, a kézikocsiján kenyeret szállított a barikádokon harcoló forradalmároknak. Magyar paralimpiai bajnokok sorozat. Tauber 1976-ban, a Torontóban megrendezett V. paralimpiai játékokon, a Torontolimpiádon szerezte meg Magyarország történetének első paralimpiai aranyérmét, az akkor 42 éves sportoló az egyéni asztalitenisz versenyen végzett az első helyen. Az eredményhirdetést követő napokban - szovjet politikai nyomásra - a magyar delegáció elhagyta a paralimpiai falut és hazarepült, így a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság (IPC) az akkori szabályokra hivatkozva nem ismerte el a magyarok eredményeit, Tauber Zoltán aranyérmén kívül így Oláh József atlétikában szerzett bronzérmét sem. "A díjátadás után az aranyérmet elrejtettem a zoknimba, hogy ha visszakérnék, azt mondhassam, elvesztettem. Így hoztam haza a medált, amit még ma is megkönnyezek, ha előveszem" - mesélte egy későbbi interjúban a világbajnok, kétszeres Európa-bajnoki ezüstérmes sportoló.
Felhívta a figyelmet arra, hogy jelentősen megemelték a kiemelkedő sportteljesítményekért járó állami jutalmak összegét, de történelmi léptékű sportlétesítmény-fejlesztéseket is végrehajtottak annak érdekében, hogy minden feltétel rendelkezésre álljon a sportolók számára. "Tettük ezt annak érdekében, hogy gyermekkortól egészen a felnőttkorig, mind a profi, mind az amatőr sportolók számára, úgy a nagyvárosokban, mint a kistelepüléseken, mindenki érezze magáénak a sportot" – hangsúlyozta a kormányszóvivő, aki kitért arra, hogy Magyarország a tokiói olimpián 206 ország között a 15. helyen végzett az éremtáblázaton, a paralimpiai csapat pedig a 18. helyen zárt, és minden idők második legtöbb magyar aranyérmét szerezte meg. "Mi ez, ha nem a magyar kiválóság, szellem és akaraterő mindent elsöprő diadala? " – tette fel a költői kérdést Szentkirályi Alexandra. Szabó Tünde sportért felelős államtitkár szerint nagyon sikeres időszakon vagyunk túl. "Vannak kitartó sportolóink és olyan szakembereink, akik éjt nappallá téve azon dolgoznak, hogy az a folyamat, amely 125 éve Hajós Alfréddal elkezdődött, ne szakadjon meg" – állapította meg.
A hátsó perzsa egységek megpróbáltak elmenekülni, de az Ambelaki-öbölben rejtőző görög hajóraj rajtukütött. Ezalatt az athéni hopliták megtámadták a Pszüttaleián állomásozó perzsákat, és mindegyiket lemészárolták. Estére a súlyos veszetségeket szenvedett perzsa flotta kénytelen volt visszatérni kiindulási helyére. Xerszész elrendelte a visszavonulást, mely nemcsak a flottára, de szárazföldi seregének egy részére is vonatkozott, ám a hadjárat későbbi folytatása céljából Mardoniosz vezetése alatt jelentős haderőt hagyott hátra. Maga a szalamiszi csata nem hozott döntő győzelmet a görögöknek. Jelentősége abban áll, hogy ezután a perzsák kezéből kicsúszott az irányítás, a görögök átvették a kezdeményezést. A következő évben Plataiai mellett megsemmisítették Mardoniosz seregét, tulajdonképpen ezzel vetve véget a perzsák égei-tengeri hegemóniájának. Szalamiszi csata - Uniópédia. A másik fontos tényező, hogy az athéniak felismerték: támadó szellemű tengeri hadviseléssel jelentős hódításokra tehetnek szert.
: Szalamiszi csata és Pireusz · Többet látni » Spárta Az ókori Spárta területe Sisakos hoplita harcos, Spárta I. 5. század Spárta (ógörögül Σπάρτη, Σπάρτα, azaz Szparté, Szparta) az ókori Görögország egyik, szigoráról és katonaságáról nevezetes dór állama volt a Peloponnészoszi-félszigeten, amely hosszú ideig Hellasz egyik legnagyobb és legjelentősebb polisza volt. Új!! : Szalamiszi csata és Spárta · Többet látni » Szeptember Szeptember az év kilencedik hónapja a Gergely-naptárban, és 30 napos. Új!! Görög-perzsa háborúk 2. -. : Szalamiszi csata és Szeptember · Többet látni » Szeptember 22. Névnapok: Móric, Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi nap-éj egyenlőség napja és az ősz kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak. Új!! : Szalamiszi csata és Szeptember 22. · Többet látni » Törökország Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia délnyugati részén fekszik.
Szerfölött kedvezőtlenné vált helyzetükből Pauszaniasz egy éjszakai hadmozdulattal szerette volna kivonni csapatait, hogy a síktól délre magasló hegyek hágóiban és szorosait megerősítve jusson élelemhez és vízhez. A rendkívül bonyolult tervet nem sikerült végrehajtani; a hajnal még a síkon találta az összegabalyodott görög csapatokat. A perzsa lovasság rohamra indult ellenük; a lassabban mozgó gyalogság követte. Csapataik mozgását a perzsák sem tudták összehangolni, és a zűrzavart kihasználva Pauszaniasz ellentámadásba lendült. A túlerőben harcoló perzsák jó eséllyel így is győztek volna, ha Mardoniosz fővezér el nem esik — Hérodotosz szerint egy spártai parittyás vagy athéni parittyás lőhette fejbe. Erre a perzsák megfutottak, a görögök pedig elfoglalták és megsemmisítették a perzsa tábort. Következmények [ szerkesztés] A menekülő perzsákat Artabazosz szedte össze több-kevesebb sikerrel. Helyzetüket tarthatatlannak ítélte, és elindult velük hazafelé. Pauszaniasz húsznapos ostrommal bevette Thébait, amely korábban átállt a perzsákhoz, és kivégeztette a perzsapárti vezetőket.
486-ban Dareiosz nagykirály (ur. 522-486) befejezte életét, fiának, Xerxésznek pedig trónra lépése után több lázadást is le kellett vernie az Indiától Hellászig húzódó Perzsa Birodalomban. Ez idő alatt a görög poliszok igyekeztek megszervezni a félsziget védelmét, aminek terhét elsősorban Athén és Spárta vette a vállára: Themisztoklész nyomására az attikai városállam a Kr. 480-as években hatalmas flottaépítési programba kezdett, míg a lakedaimóniak helótáik besorozásával igyekeztek növelni szárazföldi haderejüket. A függetlenség megőrzéséhez mindkét fegyvernem fejlesztésére szükség volt, ugyanis Xerxész Kr. 480-ban mintegy 150 000 válogatott harcossal és egy 1000 hajóból álló armadával indult meg a tengerszorosok felé. Jóllehet, a Helleszpontosznál létesített híd fenntartása több száz hajót vett igénybe, a nagykirály flottája így is kétszer felülmúlta a poliszok tengeri erejét, a szárazföldi csapatok tekintetében pedig az arányok még kedvezőtlenebbül alakultak a görögök számára. Ebben a helyzetben a hellén szövetségesek egyedül abban reménykedhettek, hogy helyismeretük révén, a megfelelő terep kiválasztásával ellensúlyozni tudják majd a perzsa túlerőt.
Osztrakizmosz. Ez lett új sorozatcímem e hasábokon, és az új címválasztás indokát már összegeztem. Azt is hangsúlyoztam ennek kapcsán, hogy bármilyen kemény kihívások elé is álljon az öreg kontinens, netán vérzivataros idők jöjjenek, sem az európai démosz kollektíven, sem az egyes nációk polgárai nem mondhatnak le azon ősi demokratikus jogukról, hogy népítéletet mondjanak vezetőikről, és e vezetők nem vehetik el tőlük az osztrakizmosz jogát a "háborúra" való hivatkozás okán. De mi is volt ez az intézmény az ókori görögöknél? Az athéni demokrácia intézményrendszerének jellegzetes eleme volt a cserépszavazás, görög nevén osztrakizmosz. A cserépszavazást Kleiszthenész vezette be demokráciát megalapozó reformjai során Kr. e. 508-ban. Az első cserépszavazásra azonban csak húsz évvel később, Kr. 487-ben került sor, míg az utolsót Kr. 417-ben tartották. Maga az eljárás úgy folyt le, hogy az athéni naptár szerinti hatodik hónapban – valamikor január és február fordulóján – a népgyűlés szavazott arról, hogy kíván-e a cserépszavazás eszközéhez nyúlni.
Amennyiben igennel szavaztak, két hónappal később megtartották a szavazást. A két hónap arra szolgált, hogy a polgárok alaposan megfontolják döntésüket, illetve az esetleg érintett személyeknek lehetőségük nyílt arra, hogy lebeszéljék polgártársaikat arról, hogy őket válasszák. Hatezren kellett hogy szavazzanak, vagy ennyi szavazatot kellett hogy kapjon az érintett az érvényességhez. A száműzöttnek tíz nap állt rendelkezésére, hogy elhagyja Athént. Magával vihette mozdítható vagyontárgyait, ám a következő tíz évben nem volt szabad visszatérnie a városba. Amennyiben mégis megpróbálta, halál várt rá. Ám tíz év elteltével vagyonát és polgárjogait visszakapta. A cserépszavazást összességében viszonylag ritkán alkalmazták. Kr. 487 és Kr. 417 között összesen nagyjából tíz alkalomról tudunk, amikor a szavazások eredményesek voltak, ebből öt ráadásul Kr. 487 és 482 között volt. Az első öt szavazás mögött nyilvánvalóan a második perzsa invázió idején döntő szerepet játszó Themisztoklész állt. Hatalmi vágya fortélyos eszközként használta a cserépszavazást politikai ellenfeleivel szemben.