A csengőig ágaskodtam, Most elérem könnyedén, S a kicsiknek most én mondom, Te is megnősz kisöcsém! Holnap már nem csengetek be, Nem játszom az udvaron, De három év örömével, Megyek tovább utamon. Mentovics Éva: Hív a csengő Három éves múltam éppen. Eleinte sírtam, féltem. Eltelt egy év, kettő, három, hat gyertya ég a tortámon. Gyorsan szálltak el az évek. Már nem sírok, nem is félek. Sőt, hogyha még engednétek, itt töltenék néhány évet. Mint A Kertész Virágait Gondozza És Neveli. Tudom, tudom, ezt nem lehet. Meg is értem, s elmegyek. Vágyom is a sok tudásra. Vár a tankönyv, irka, táska. Csengő hív a tantermekbe. Vár a betű, számok, lecke. Óvó nénik, kispajtások – néha azért visszajárok.
Ballagási versek ovisoknak – Itt találod a verseket! Óvó néni várt énreám Óvó néni várt énreám, mikor ide érkeztem. Búcsúzkodni tőle nehéz, bizony nem megy oly könnyen! Mikor sírtam ki volt velem? Ki törölte könnyes szemem? Ki tanított szépre, jóra, mintha édesanyám volna? Nem várt érte köszönetet, egész szívét adta nekem! Elfeledni nem is tudom, hiszen én is szeretem! Rá gondolok, később sokszor, míg a táskát cipelem! Tudom vége a játéknak, már a komoly munka vár. De ha néha elfáradok, két karja majd visszavár! Donászi Magda: Óvodától iskoláig Egyszer régen édesanyám, megfogta a kezemet. Kicsit féltem, amikor az óvodába vezetett. Csodálkoztam: Mennyi játék! Mennyi asztal! Mennyi szék! Gyorsan telt el a legelső nap, gyorsan futott el a hét. Négy év telt el, négyszer láttuk az óvoda ablakán, hogy zöld lombok integetnek, vagy száraz ág van a fán. Közben aztán úgy megnőttünk, hogy az ágyunk kicsi már. Holnap a mesesarok helyett, az iskola padja vár. Tóth Juli: Óvodai búcsúzó A kezünkben virágcsokor, kis szívünkben szeretet.
Nagyon segítőkész vagy. Akár magad elé is helyezed az ő érdekeidet a sajátodé helyett. Fontos, hogy megtaláld az egyensúlyt, adj sokat és fogadj is, ha neked adnak. 2017. május 15. Egyre nő a Nápoly mellett meglapuló szupervulkán energiája Csak magán a Campi Flegrei szupervulkánon 360 ezer ember él, és még ott van mellette az elővárosaival és vonzáskörzetével együtt hárommilliós Nápoly is. 2016. december 22. Mocorog a szupervulkán Nápoly alatt 39 ezer éve beleremegett az egész kontinens egy kitörésbe. Azóta csak egyszer volt mozgás a Campi Flegrei területén, de mostanában sok aggasztó jelet mérnek. augusztus 3. Kiújult a camorra családjai közt a harc: motoros leszámolás volt Nápolyban Fényes nappal lőttek le két embert a belvárosban. június 27. Meghalt Bud Spencer Minden idők egyik legnagyobb olasz színésze 86 évet élt. május 19. Ok, jól néz ki a két kilométer hosszú margherita pizza Nápolyban, de vajon hol sütötték meg? Futószalagos fatüzelésű kemencében? 2016. március 4. A kulturális világörökség része lehet a nápolyi pizzakészítés Az Unesco bizottsága már rábólintott a jelöltségre, amit az olasz kormány nyújtott be.
Írta: Henrik Ibsen Minden házasságban előbb-utóbb eljön az a pont, amikor a dolgok a legrosszabbra fordulhatnak. Ami ezután következik, az vagy a túlélés vagy az elválás játszmája. A Nóra befejezése 1879-ben botrányt robbantott ki: egy nő elhagyja a férjét és a gyerekeit. 2016-ra új kérdések fogalmazódtak meg, amelyek új válaszokat kívánnak. Lehetséges-e két ember együttélése megalkuvás nélkül? Meddig játszhatóak a leosztott szerepek? Henrik Ibsen: Nóra (Babaszoba) analitikus szerkesztésmódja. Mikor lesz a szövetségből árulás? Nők és férfiak, felnőttek és gyerekek, hatalom, pénz, színlelés - karácsony Helmeréknél.
Henrik Ibsen Nóra című drámája nem véletlenül sorolható az első olyan drámák közé, amely a női egyenjogúság (emancipáció) kérdéseit veti fel. A műben egy olyan szituáció mutatkozik meg, amely nem volt jellemző a XIX. század világában. Henrik Ibsen (1828-1906) Norvég drámaíró és költő. Egy kiskereskedő gyermekeként gyógyszerészetet tanult. 1851-től a Norvég Nemzeti Színház rendezője. 1864-ben elhagyta az országot, majd állami ösztöndíjjal hosszú időt töltött külföldön (Róma, Drezda, München), végül Drezdában telepedett le. Az új környezet irodalmi munkásságára is hatással volt, itt írja legjelentősebb műveit. A késő romantika stílusában írt műveit ( Peer Gynt) felváltotta a drámai realizmus, tehát szereplői ezentúl a kor hétköznapi emberének a hangján szólalnak meg, környezetük a polgári miliőt idézi. Ibsen Henrik: Nóra (Új Európa Kiadóvállalat, 1944) - antikvarium.hu. Pályaszakaszai: Romantikus drámák (drámai költemények): Brand (1866), Peer Gynt (1867) – leszámolás a romantika egyéniségkultuszával. Társadalmi drámák: Nóra (1879), Vadkacsa (1884) – legfőbb témájává a városi közösség vált ("Ibsen a polgári nyilvánosság fórumává változtatta a színpadot, ahol meg lehetett vitatni az őket érintő problémákat"), annak visszásságai, a felszín alatt, megbújó valóság, valamint az egyéniség útkeresése, az önmegvalósítás.
író, szerző, forgatókönyvíró Meghalt: 1906. május 23. (Norvégia, Christiania) Norvég drámaíró, színházi rendező, költő. Gyakran utalnak rá a "modern dráma" atyjaként és mint a modernizmus egyik színházi megalapozójaként. 2008 2005 Ibsen: Nóra 8. 8 író (magyar színházi felvétel, 144 perc, 2005) 1993 Sara (102 perc, 1993) 1989 A nép ellensége 7. 0 forgatókönyvíró (indiai filmdráma, 99 perc, 1989) 1988 Peer Gynt író, forgatókönyvíró (magyar tévéfilm, 129 perc, 1988) 1986 Nóra 8. 4 (magyar tévéfilm, 84 perc, 1986) 1983 A vadkacsa 8. 9 (ausztrál filmdráma, 95 perc, 1983) 1979 1978 8. 0 (amerikai filmdráma, 90 perc, 1978) 1976 Hedda Gabler 10 (magyar színházi közvetítés, 110 perc, 1976) 1975 Hedda 8. 5 (angol filmdráma, 102 perc, 1975) 1973 (angol-francia filmdráma, 106 perc, 1973) Babaház 7. 8 (angol filmdráma, 105 perc, 1973) 1971 9. 1 (magyar tévéjáték, 165 perc, 1971) 1917 2021 2020 2019 2018 2017 író Bemutató 2017. december 2. Henrik Ibsen: Nóra (Európa Könyvkiadó, 1973) - antikvarium.hu. 2016 Brand író Bemutató 2016. március 18. író Bemutató 2016. december 20.
Kettejük között újra fellángolnak az érzelmek, s mindketten új életet kezdhetnének. Krisztina arra kéri Krogstas ügyvédet, hogy egyelőre még ne adja vissza az adóslevelet, mert szerinte Helmer úrnak joga van megtudni az igazságot,. Krisztina beszél Nórával. Nóra hazatérve a karácsonyi bálról komolyan és őszintén próbál beszélni férjével, s elmondja a teljes igazságot. Valahol belül azt várja, hogy férje megérti, mit miért tett, s majd mellette áll, védelmezni fogja őt, hiszen annyira szereti. Ám csalódnia kell, mivel férje kikel magából, veszélyben érezve magát, s vagyonát, Nórával már nem beszél édesen, kedvesen, hanem elítéli felesége tettét. Csak akkor nyugszik meg, amikor Krogstas visszaküldi az adóslevelet, így ezzel minden el van intézve, nincs veszély, törölve lett az adósság, s Nórát sem fogják lecsukni okirat hamisításért. A veszély elmúltával érdeklődik csak Nóra hogyléte felől, s mintha mi sem történt volna, megint kedves bájjal beszél, udvarol feleségének. Nóra azonban a történtek után otthagyja férjét, mondván hosszú időn keresztül olyan embert szeretett, aki csak egy gyereknek nézte őt, soha nem vette komolyan, önző volt vele szemben.
Tehetetlenség. Egy helyben toporgás. A szabadság ellentéte. Az ember hajlamos arra, hogy bebörtönözze magát hazugságokba, elképzelt valóságokba, régi traumákba, ismétlődő bántalmazásokba. Hajlamos engedni a kóma-állapotnak és tehetetlenül reménykedni a csodákban. De meddig tarthatjuk fogva saját magunk? Meddig cicomázhatjuk hazugságokkal magáncelláinkat? És mi történik, ha felébredünk az eszméletvesztésből? Ha rájövünk, hogy a csoda, amit várunk, csak egy tátongó fekete lyuk, ami hologramokban oldódik fel és végleg magunkra hagy? Nóra ráeszmél arra, hogy a babaház amiben raboskodik egyre szűkebb. Hogy a kicicomázott falak mögött ismétlődő, kataton rémálmok bújnak meg, amikkel meg kell küzdenie, ha emberré akar válni. Ha szabad akar lenni. Ez a szabadság lemondásokkal jár. Az ébredés fájdalmas folyamat, örvényszerű hipnózis. Tarantella. Küzdelem, ahol a kegyetlenség cicomák nélkül talál ránk. Agamemnon feláldozza Iphigéniát, hogy megnyerje a háborút. Nóra pedig feláldozza a jelenét, hogy megnyerje saját háborúit.
Norvég drámaíró, színházi rendező. A modern, analitikus dráma megteremtője. Több drámájában használt központi szimbólumokat. Főbb művei: Peer Gynt (1867), Babaszoba (1879), Kísértetek (1881), A vadkacsa (1884), Solness építőmester (1892). Az európai dráma és színház a XIX. század második felében I. – Ibsen A nagy Görbe