Csibéik pelyhezete középbarna, világosabb tarkázottsággal élénkített, vadmadárszerű színeződésű. Tojásaik színe a többi magyar tyúkfajtához hasonlóan világosbarna vagy barna. A fogolyszínű magyar tyúkokat a Dunántúlon, valamint a szárnyas ragadozóktól jobban veszélyeztetett erdős területeken szaporították. Sajnos ma már génbanki állományaival sem rendelkezünk, ezért a fajta még fellelhető egyedeinek összegyűjtése és új fogolyszínű magyar tyúkállományok kialakítása a baromfi-génmegőrzéssel foglalkozó szakemberek egyik legfontosabb feladata. Sárga magyar tyúk A világosabb és sötétebb színárnyalatban előforduló sárga magyar tyúkok közül a világosabb, élénksárga színű egyedek szaporítása kívánatos. A sárga magyar tyúk nyaktollának végei, a szárny evezőtollai és a faroktollak végei kismértékben barnásfeketék. A kakas tollazatának alapszíne valamivel sötétebb, a nyak- és nyeregtollak, valamint a szárny fedőtollai élénk vörösessárga színűek, az evezőtollak és a kormánytollak barnásfeketék, a sarlótollak zöldes árnyalatba hajló feketék.
Nagyon jó takarmányhasznosító tulajdonsága, ellenálló képessége, igénytelensége mindenképpen indokolja, hogy újból teret nyerjen. Ez az elv vezérelte az igazgatóságot, hogy az őshonos tyúkfajtákat megmentsék. Régi magyar tyúkfajtáink két nagyobb csoportját különböztetjük meg. Az egyik a magyar tyúk, mely elsősorban a mai Magyarország különböző vidékein őshonos parlagi tyúkok tenyésztett változata. A másik az erdélyi kopasznyakú tyúk, amely – bár valószínűleg török közvetítéssel a középkorban került Erdélybe és a déli határvidékre – mai formájában a Kárpát-medencében kialakult, önálló fajtának tekinthető. A 19–20. századi tenyésztés eredményeként mindkét tyúkféleségünknek több színváltozata maradt fönn, melyek önálló fajtaként jelennek meg. Ezek a magyar sárga, a magyar fehér, fogolyszínű, kendermagos magyar tyúk, valamint a fekete, fehér és kendermagos erdélyi kopasznyakú. A tyúkok Szomor Dezső apaji telepéről érkeztek, aki évek óta nagy erőfeszítéseket tesz az őshonos háziállatok megmentéséért.
Magyar tyúkfajták A parlagi tyúkfajtáink őseit valószínűleg Ázsiából hozták elődeink. A magyar parlagi tyúk későbbi alakulásában szerepet játszottak a tatárjárás idején Európába behozott nagyobb testű ázsiai tyúkok, a török hódoltsággal hazánkba került balkáni és kisázsiai eredetű tyúkok és a nyugatról betelepített lakosság különböző tyúkféleségei. A finom csontozatú magyar tyúk legfőbb értéke finom rostú és ízletes, kitűnő húsa, mely alapján a hazai és külföldi piacokon egyaránt kedvelték. A nemesítés során több színváltozatot alakítottak ki. Legelterjedtebb a fehér, kendermagos, a sárga és a fogolyszínű változat, melyek a mai napig fennmaradtak. Sárga magyar tyúk Alapszíne élénksárga, de a világosabb és sötétebb színárnyalatban is előfordul. A sárga magyar tyúk a Dunántúlon, valamint az Alföld és a Duna–Tisza köze egyes részein volt elterjedt. Fehér magyar tyúk A fehér magyar tyúk tollazata fényes fehér. Elsősorban az Alföld és a Duna–Tisza köze tyúkja volt, mivel fehér színével az árnyék nélküli tartást, a tűző napsugarakat a legjobban viselte.
Sajnos tudni kell, hogy a hazai génmegőrzési központok, legyen szó zöldségről, gyümölcsről vagy haszonállatról, a rendszerváltás utáni éveket éppen csak átvészelték (ha egyáltalán átvészelték). Nagyon nehéz körülmények között dolgoztak, és leginkább az állományok fenntartására, génmegőrzésre koncentráltak. Ennek következtében nem történt mindig megfelelő mértékű szelektálás, és az állományok néha nagyon heterogének, sok a méreten aluli egyed, illetve különböző rendellenességek is megjelennek. Hogy mit lehet tenni ilyenkor? E gy jó állomány kialakításához és fenntartásához folyamatos megfigyelésre és szelektálásra van szükség. Aki lelkesen belefog a "háztáji génmegőrzésbe", miután beszerzi valahonnan a fajtatiszta tenyésztojást, vagy a napos csirkét, az sokszor csalódik az első néhány év után, mert nem olyanok az állományok, amilyennek elvárta. Eszünkbe kell jutnia ilyenkor, hogy az állatfajtákat hosszú évtizedeken, évszázadokon keresztüli tudatos szelekció alakította ki. A hibás egyedeket nem hagyták szaporodni, hanem könyörtelenül húslevest főztek belőlü rántott csirkecombot... Mi sem egy "kész terméket" kaptunk, a számunkra megfelelő tulajdonságokat erősíteni kell, a hibákat pedig gyengíteni.
Nagy örömmel vettünk részt a Bese Egyesület, Svájci-Magyar Civil Alap támogatásával indult "Biodiverzitás növelésre építő közösségi gazdálkodás elindítása Dél-Borsodban" című programjában, hiszen mindig is szívügyünknek tekintettük az őshonos magyar állatfajták megőrzését, értékeik és előnyeik kihasználását. Egyértelmű volt, hogy a kendermagos tyúkot választjuk, mivel a kezdetek óta szerettük megjelenését, viselkedését, alkalmazkodóképességét. 12 tyúkot és 2 kakast kaptunk, melyek a gödöllői génmegőrzési központból származnak. Hozzánk már majdnem egy évesen, aktívan tojó tyúkokként kerültek, ezért a tiszta fajtafenntartáshoz elengedhetetlen tojásgyűjtést meg kellett oldanunk a már meglévő vegyes állományunk mellett. Barátainkat kértük fel, hogy legyenek "gazdái" a fajtának, hiszen akkoriban ők pont nem tartottak tyúkot, de a tartási feltételeik adottak voltak. Így kerültek a falun belül ugyan, de – akkor még azt hittük, hogy csak átmenetileg - másik portára a kendermagosok. Ekkor kezdtük el részletesen megfigyelni az állományt, és sajnos elég sok olyan dolgot találtunk, amelyek nem adódhattak a keltetés vagy a tartás körülményeiből, inkább genetikai leromlásról van szó.
Tudományos név: Xiphophorus hellerii (Heckel, 1848) Magyar név: Mexikói kardfarkú hal, xifó, szifó Csoport: Elevenszülők Származás: Mexikó, Guatemala Természetes élőhely: Folyóvizek, tengerszinttől a hegyi patakokig Viselkedés: Társas Táplálkozás: Mindenevő Szaporítás: Elevenszülő, könnyen szaporodik Medence: 100 litertől Halnépesség: Minimum 6 fős csapat Dekoráció: Szereti az áramlást és a nagy kiúszóteret Hőmérséklet: 16-28 °C pH: 6-8 Keménység: 10-20 NK° Várható életkor: 5 év A halak csak személyes átvétellel rendelhetők! A halak, garnélák és csigák beszoktatás az új akváriumba rendkívül fontos. Hiszen a legtöbbször a kereskedésben más paraméterekkel rendelkezik az élőlények vize, mint otthonunkban. Sok élőlény kényes a hirtelen vízparaméter változásokra, ezért az akvárium vízbe való szoktatás elengedhetetlen. Mexikói kardfarkú hal – Wikipédia. Beszoktatási metódus 1. A kereskedésben megvásárolt élőlény (hal, garnéla stb. ) zacskóját tegyük az akváriumba 15-20 percre, hogy a vizek hőmérséklete kiegyenlítődjön. Hőkiegyenlítés után óvatosan öntsük ki az élőlényeket egy tiszta edénybe (több zacskó esetén külön edényekbe).
Mexikói kardfarkú hal Xifó-mix Halnépesség: 100 literarab kávé re 3-4 hal; Dekoráció: Sűrű növényzet. Hőmérséklet: 24-27 °C; pH: 7-8; Keménység: 10-20 NK°kistarcsa gyógyszertár Várható életkor: 5 év Guppi, xifó, mo18 ker nav lly, platti – Akvarista Lexikon Fórbalkonláda beültetési ötletek um ·encs nőgyógyászat szivárványos guppi (Poecilia reticulata), mexikói kardfarkú állatok karácsonya mese hal (Xiphophorus helleri), széleshátú fogasponty (platti), papadunántúli szálláshelyek gájplatti (Xiphophorus maculatus, variatus), szélesszárnyú fogcsob bank magyar asponty, molly (Poecilia latipinna, sphenops) A szigorúbb korlátozásra a fórum későbbi kézbentarthatósága miatt van szükség!
Mivel elofordul közöttük kannibalizmus, ezért hogy megvédjük a kicsiket, szüloketrec alkalmazása javallott. Ha nincs ketrec, akkor tegyünk a nostény mellé búvóhelynek való növényt vagy mohát a kicsiknek. Az összes ivadék általában 3-5 nekifutásra születik meg. Az ivadékok gyorsan nonek, táplálásuk száraztáppal (pl. porrá tört lemezes táp) is megoldható, de sokkal jobb számukra a frissen keltetett Artemia nauplius, az ecetféreg (mikro) vagy a vágott tubi. Mexikói kardfarkú hal. Színváltozatai: zöld, sárga, fekete, albínó, berliner (különbözo mennyiségu fekete foltot visel vagy a test közepéto? l a farokúszóig a test fekete), bécsi (piros szem és élénkpiros testszín), fekete ( tuxedo (a testen hosszanti irányú széles fekete sáv húzódik végig), wagtail (szája és az összes úszója fekete), stb. Formaváltozatai: Simpson (hátúszója megnyúlt kissé fátyolos), lírafarkú (farokúszójának felso része is megnyúlt, a gonopódium szintén), lírafarkú Simpson (a az elkozo ketto kombinációja). A tenyésztett forma- és színváltozatok a Xiphophorus maculatus -szal (platti) történo keresztezés eredményei, mivel a két faj könnyedén összeívik.
A nőstény hátúszója felül lekerekített; lekerekített farkúszójának nincs kardnyúlványa. Ez az eredeti szín egyre ritkábban gondozott az akvarisztikában, hiszen számtalan színpompás és úszóiban különleges variáns lett már kitenyésztve és elterjesztve. Úszóformációkból a szimpla kardfarkún kívül különösen kedvelt a simpson (magas hátúszó) és líra (líra alakú farkúszó) variáns a "közönséges" fátyolos úszókon kívül. Színvariációk közül csak néhány gyakori: zöld, piros, piros wagtail, neon, ananász, napfény, mikulás, mickey mouse, berlini, bécsi. Tartása és tenyésztése A vad eredetű zöld törzsek ellenálló, életrevaló halak. A vízhőmérsékletre sem kényesek, 18-22 °C hőmérséklettel is beérik. A szín- és alakváltozatok azonban valamivel érzékenyebbek, ajánlott tartási hőhatárok: 24-27 °C. Az élénken udvarló hímek, a menekülő nőstények, sőt még a játékosan kergetőző fiatalok is igen ugrálósak, ezért medencéjüket egy percig se hagyjuk fedetlenül! Korallosakvárium - - Élőlény, Édesvízi hal, Elevenszülő, Xiphophorus helleri /Mexikói kardfarkú hal/. Mindenevő faj. Az élő eleséget előnyben részesíti, de a jó tápokat sem veti meg.
Nem lehetett más magyarázat, mintsem az, hogy a halak az éjszaka jöttek a világra. De a dologban az volt a legérdekesebb, hogy a kis halak már teljesen kifejlettek voltak. Igen jól úsztak és anyjuk kicsinyített másolatai voltak. Ekkor már tudta, hogy egy teljesen új ismeretlen halcsaláddal hozta össze a sorsa, olyannal melynek egyedei eddig ismeretlen szaporodásmóddal jönnek a világra. Aznap nem is érdekelték az orchideák, a tóhoz sietett és még 11 kifejlett állatot fogott be. Aztán átöntötte őket egy üvegedénybe, és a másnap, egy pont akkor induló hajóval, Ernst Haeckel világhírű tudósnak címezve fel is adta a csomagot. A küldeményben lévő halak közül sajnos egyik sem élte túl a szállítást, de Haeckel így is meg tudta állapítani, hogy Heller egy eddig teljesen ismeretlen halcsaládot fedezett fel. Mexikói kardfarkú hal.archives. Vizsgálatait befejezvén, közzétette az faj leírását, amit Heller Károly iránti tiszteletből és figyelmességből Xiphophorus hellerinek nevezett el. Amikor az Egyesült Államok 1846–47-ben megszállta Mexikót, a körülmények kaotikussá váltak, és a botanikusokat arra kényszerítették, hogy elmeneküljenek Yucatánba.
Vegyes táplálkozásúak, a szokásos díszhaltápot fogságban elfogadják. Léteznek lírafarkú változatok is, melyek jóformán alkalmatlanok tenyésztésre, mivel a hímek farok alatti úszója meghosszabbodott, inkább dísz, mint párzószerv. Heller Károly és a mexikói kardfarkú hal - Sumida Magazin. Ezeket a változatokat nehéz szaporítani, amit úgy oldanak meg, hogy a nőstényeket mesterségesen termékenyítik meg, vagy nem lírafarkú hímekkel párosítják őket. Érdekes jelenség, hogy a nőstény képes hímmé változni, ha öreg vagy beteg. Érdekességek Az OGG médiakonténert és codec -családot ( Vorbis, Tarkin, Theora) kifejlesztő Foundation logóján is egy stilizált Xiphophorus helleri található. Források Taxonazonosítók Wikidata: Q272188 Wikifajok: Xiphophorus hellerii ADW: Xiphophorus_helleri BOLD: 65863 EPPO: XIPOHE FishBase: 3231 GBIF: 2350206 iNaturalist: 179437 IRMNG: 10888650 ITIS: 647013 Vörös lista: 191780 NCBI: 8084 NZOR: 8a1f2be9-5aac-4635-b47b-9fd9ba980260 Plazi: 5C9FABB6-E193-87E1-D390-58231A157445 WoRMS: 283197 ZooBank: EAFFD63B-B782-416F-AC9C-D4511B159FF9 This page is based on a Wikipedia article written by contributors ( read / edit).