Fehércsokis epres mousse mini torta - Desszertek gyorsan és egyszerűen / Demeter Chocolate - YouTube
Köszönjük! Hasonló receptek
Langyosra hűtjük, összeforgatjuk a felvert habtejszínnel. A mousset a kidermedt gyümölcsre öntjük és a hűtőbe tesszük dermedni. Egyszerű mousse torta recept. A glazúrhoz a kétféle csokoládét felolvasztjuk a tejszínben, majd elkeverjük benne a zselatint. A kidermedt torta tetejére öntjük és legalább 2-3 órára hűtőbe tesszük. Ha a torta alaposan kidermedt, óvatosan körbevágjuk és eltávolítjuk a tortakarikát. A piskótát vékonyan körbekenjük lekvárral és bepanírozzuk darált dióval. Tetejét habrózsákkal és liofilizált gyümölcsökkel díszítjük.
A tetejét díszíthetjük karamell darabokkal és szórócukorral.
Ha valaki szeretne kicsit elrugaszkodni a megszokottabb ízektől, de azért megmaradni az isteni mousse torták vonalán, akkor ez fehérboros kreáció remek választás lehet! Vékony zabkekszes réteg, szőlős-boros mousse-szal és egy fehér csokis glazúrréteggel. Mennyei! A zabkekszet egy aprítóban alaposan lezúzzuk, hozzáöntjük az olvasztott vajat, újra átkeverjük és egy kapcsos, sütőpapírral bélelt tortaformába nyomkodjuk egyenletesen az alapot. Bedobjuk a hűtőbe dermedni, amíg elkészítjük a mousse-t. Ehhez a szőlőlevet és a cukrot összeforraljuk (2-3 perc). Közben elkezdjük a tojássárgájákat habosítani, majd folyamatos keverés mellett hozzácsurgatjuk a cukorszirupot és magas fokozaton addig keverjük, amíg kihűl és szép habos lesz. Egyszerű mousse torta 5. A tejszínt is kemény habbá verjük. A fehérborban elkeverjük a zselatint, 3-4 percig pihentetjük, majd felmelegítjük (nem forraljuk! ). A tojáshabba keverjük a tejszínt, majd belecsorgatjuk a felolvasztott zselatint is és újra átkeverjük. A tortaformát kivesszük a hűtőből, lecsatoljuk a forma szélét, majd két sáv sütőpapírt rakunk a zabkekszes alap és a tortaforma széle közé és újra visszacsatoljuk a formát.
Hidrogénkötés A hidrogénkötés kialakulásának a feltétele, hogy a molekulában a hidrogénatom egy nagy elektronegativitású atomhoz kapcsolódjon kovalens kötéssel. A legnagyobb elektronegativitású atomok a fluor, az oxigén és a nitrogén. Így erősen poláris molekulák jönnek létre, ahol a molekula pozitív pólusa a hidrogénnél van, a negatív pólus pedig a nagy elektronegativitású atomnál. A molekulák között a hidrogénkötés úgy jön létre, hogy az egyik molekula hidrogén atomja vonzóerőt gyakorol a másik molekula nagy elektronegativitású atomjának nemkötő elektronpárjára. A hidrogénkötés a legerősebb másodrendű kötés. Ennek köszönhető, hogy a víz a kis moláris tömege ellenére is folyékony halmazállapotú. 1. Értelmezzük a hidrogénkötés kialakulásának módját és feltételeit! A kémiai kötésnek azt a fajtáját, ahol egy hidrogénatom létesít kötést két másik atom között, hidrogénkötésnek nevezzük. Hydrogen morris tömege. Hidrogénkötések olyan molekulák között alakulnak ki, amelyek a hidrogénatomon kívül nagy elektronegativitású atomokat (például: N, O, F) tartalmaznak, és amely atomokhoz, nemkötő elektronpár is tartozik.
Mindegyik közül a lila vegyület a legkönnyebb részecskékkel rendelkezik, míg a sötétkék vegyület a legnehezebb részecskékkel. Ne feledje, hogy egy általánosított és eltúlzott tendencia látható: minél nagyobb a moláris tömeg, annál kisebb a minta mennyisége, amelyet a mérlegre kell helyezni. Ez az anyagmennyiség azonban nagymértékben függ az egyes vegyületek aggregációjának állapotától és sűrűségétől is. Hogyan kell kiszámítani a moláris tömeget? Meghatározás A moláris tömeg meghatározása alapján kiszámítható: az anyag móljára jutó tömeg mennyisége: M = anyag grammja / anyag molja Valójában g / mol az az egység, amelyben a moláris tömeg általában kifejeződik, kg / mol mellett. Így, ha tudjuk, hogy hány anyajegyünk van egy vegyületből vagy elemből, és megmérjük, akkor egy egyszerű osztással közvetlenül a moláris tömegéhez érkezünk. Elemek A moláris tömeg nemcsak a vegyületekre, hanem az elemekre is vonatkozik. Hogyan kell kiszámolni a hidrogén-klorid moláris tömegét?. Az anyajegyek fogalma egyáltalán nem tesz különbséget. Ezért egy periódusos táblázat segítségével megkeressük a relatív atomtömegeket egy érdekes elem számára, és annak értékét megszorozzuk 1 g / mol-mal; ez Avogadro állandója, M VAGY.
g 1, 185 cm 3 3 – 208 cm 37 tömeg%-os cc. sósavat 500 cm3-es mérőlombikban 500 cm3-re hígítunk. – 500 cm3 5, 00 mol/dm3-es sósav tömege 542, 5 g. A cc. sósavhoz adandó víz: 542, 5 g – 246, 6 g = 295, 9 g, ami 295, 9 cm3. – II. módszer: 208 cm3 cc. sósavat és 296 cm3 desztillált vizet keverünk össze. c) A reakció: CaO + 2 HCl = CaCl2 + H2O – 100 cm3 sósavban van 0, 500 mol HCl – A reakcióhoz 0, 250 mol CaO szükséges. – Ennek tömege: 0, 250 mol · 56, 0 g/mol = 14, 0 g. – 0, 250 mol CaCl2 keletkezik, ennek tömege: 0, 250 mol · 111 g/mol = 27, 75 g. – A keletkező oldat: 100 cm3 · 1, 085 g/cm3: 108, 5 g (sósav) + 14, 0 g (mész) 122, 5 g – Az oldat: 27, 75 g · 100% = 22, 7 tömeg% CaCl2-t tartalmaz. 122, 5 g 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 1 pont 16 pont 58. – Az átlagos moláris tömegből és a moláris tömegekből: 2x + 71(1–x) = 57, 2 → x = 0, 2 20 térfogat% hidrogént és 80 térfogat% klórt tartalmaz a gázelegy. – A felrobbantás során: H2 + 20 térfogat –20 térfogat – Cl2 80 térfogat –20 térfogat 60 térfogat = 2 pont 2 HCl + 40 térfogat 40 térfogat – Végül: 60 térfogat% klórt és 40 térfogat% HCl-ot tartalmaz az elegy.