A díszbuzogány vagy bunkó (fr: masse, la: matea) feje arany vagy ezüst volt. Különféle ünnepi alkalmakkor használták. A hadi díszbuzogány (fr: masse d'armes) rövidebb nyelű, vasfejű, gyakran szögekkel ellátott buzogány volt. [[[[[Kép:petit laruosse 600., Gelre 540. ]]]]] Címerhatározó/Csetneki címer Buzogány-típusok [ szerkesztés] A csatacsép vasalt, hosszú nyélre rövid lánccal szerelt, vastüskékkel kivert hengeres test vagy 25-30 cm hosszú szögletes vasdarab. A csatacsillag vastüskékkel kivert, bunkós végű, nehéz fütykös. A szerelem röviden 8. Morgenstern: a külföldi zsoldosok által használt, magyarul csatacsillagnak is emlegetett buzogány német neve. Később a paraszti hadak kedvelt fegyvere volt. A gerezdes buzogány a 16-17. század fordulóján török hatásra kialakult forma. Elődjének a magyar tollasbot tekinthető. Gömb alakú felülete általában gerezdelt. A hadnagyi buzogány a kuruc hadseregben használatos parancsnoki jelvénnyé lett buzogányfajta. Általában körtefejű volt, vasból kovácsolták, gerezdesre alakították.
I Eszemadta kisleánya, gyöngyalak, Hej, mióta téged én megláttalak! Talán egyet fordult vélem a világ, Hej azóta nekem áll a boldogság. Szebb a világ, de hogy is szebb ne volna! Szép szemed világol minden bokorba; Minden ágon víg madár dalol nekem, Mennyországgá változott az életem. Huzhatd cigány azt a búsat, ízibe, Megrepedhet szomoru nótád szive; Amely hangod sír legkeservesebben, Fölvidul és táncra kel a lelkemben. - És ha a te szemeidbe tekintek, S szép szemed sugáriban eltévedek, Aki téged megteremtett, virágom, Az istent is örömestebb imádom! Stendhal – Wikidézet. II Ha te volnál cserebogár s repülnél Sebesebben, mint a madár, mint a szél, Nem kérnélek én az édesanyádtól, Kifognálak bárhol a nagy világból. Ha te volnál árva csillag az égen S bujdosóvá lennél a messzeségben, Elfognálak - magam sem tom, hol s hogyan, Habár ott is, hol a világ vége van... III Nem éltem még, csak ezután élek Magamnak, meg gyöngyvirágom, néked, A világ hadd álljon, amint állhat, Miattam cigánykerekeket hányhat... Nem bánom, légy lelkemnek királya, Szivem a te hatalmad jobbágya; Adó gyanánt vedd el örömimet, Bánatidat rakd reám tehernek.