Hírek - Egészségügyi Hírek | 2021. október 01. 16:30 | Utolsó módosítás dátuma - 2022. április 06. 11:52 | Forrás: MTI Személyes és társadalmi felelősség is van a mellrák megelőzésében Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár szerint. Az egyéni és a társadalmi felelősség egyaránt fontos az emlődaganatok megelőzésében, felismerésében - erről az egészségügyért felelős államtitkár beszélt a mellrák elleni küzdelem világnapja alkalmából tartott sajtótájékoztatón pénteken Budapesten, a budapesti Szent Margit Kórházban. WHO elismerés a magyar rákellenes programnak – onkol.hu. Horváth Ildikó - a korai diagnosztika, a szűrés fontosságára hívva fel a figyelmet - elmondta: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint tavaly az emlődaganatos megbetegedések megelőzték a tüdő rosszindulatú elváltozásait a nők esetében. Megjegyezte, a koronavírus-járvány nagy próbatétel volt az emberek számára, hogy elmentek-e, el mertek-e menni a szűrővizsgálatokra. Közlése szerint mindenkinek módja és lehetősége van a szűrővizsgálatokon részt venni, hiszen sokkal nagyobb küzdelem egy előrehaladott betegség gyógyítása, mint az időben felfedezett elváltozás kezelése.
Az Onkológiai Intézetbe látogatott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója A WHO főigazgatója, Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár társaságában látogatást tett az Országos Onkológiai Intézetben, ahol Prof. Dr. Polgár Csaba főigazgató főorvos fogadta, aki előadásában bemutatta az intézet működését és a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseket. Prof. Polgár Csaba főigazgató előadásában bemutatta az intézet működését és szerepét a magyar onkológiai ellátásban. Kiemelte, hogy a WHO által 1993-ban, az elsők között kvalifikált Magyar Nemzeti Rákellenes Program és általában a nemzeti egészségügyi programok nagyon fontos mintaként szolgálhatnak a régiós és a régión kívüli országoknak. Horváth Ildikó: Pontosan megvannak, kik, hogyan és milyen mértékben terjesztenek álhíreket | 24.hu. Új lehetőséget jelent a WHO-val való együttműködésben az Emberi Erőforrások Minisztériuma által alapított Kelet- és Közép-Európai Onkológiai Akadémia. Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz a megbeszélés után újságíróknak elmondta: reményei szerint a látogatása egy hosszú távú együttműködés kezdetét jelenti és elismerését fejezte ki az intézet munkájáról.
A felek a találkozón együttműködési megállapodást írtak alá a világméretű humanitárius válságok elleni együttműködés előmozdításáról, a sürgősségi orvosi ellátás megerősítéséről és a jól felkészült, fenntartható és ellenálló helyi képességek fejlesztéséről. E gyetértési nyilatkozatot tett a magyar kormány és a WHO Egyetértési nyilatkozatot tett a magyar kormány és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a világméretű humanitárius válságokkal szembeni együttműködés és a válsághelyzeti orvosi ellátás előmozdításáról. A memorandum célja az együttműködés jövőbeni megkönnyítése többek közt a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési együttműködés területén. A kormány határozott álláspontja, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem pedig a bajbajutottakat útnak indítani. Ezért az elmúlt években a Hungary Helps Program keretében jelentősen hozzájárult Szubszaharai Afrika, Közel-Kelet és Dél-Ázsia fejlődő országaiban a természeti és emberi katasztrófa sújtotta közösségek megsegítéséhez humanitárius gyorssegélyezésével, ellátásával, rehabilitációjával és oktatási programok biztosításával.
Az államtitkár nemzetközi példákra hivatkozva valószínűnek tartja, hogy az egyes ágazatokban vagy az egész lakosságra nézve kötelezően elrendelt koronavírus-oltást előíró országok száma a jövőben tovább fog gyarapodni. Tévesnek nevezte a panaszos azon álláspontját, hogy a gyorsított, úgynevezett feltételes forgalomba hozatali engedélyezési eljárásában alkalmazni engedélyezett oltóanyagok közép- és hosszú távú mellékhatásai ismeretlenek, azaz azok felvétele a rendes eljárásban engedélyezett vakcinákhoz képest fokozott kockázatot és kevesebb biztonságot jelent. Az erőforrások és a szakértelem nagy fokú mozgósításának köszönhetően felgyorsult az oltóanyagok fejlesztésének, értékelésének és engedélyezésének folyamata. Az engedélyezési eljárás az adminisztratív lépésekben különbözik a tényleges engedélyezési eljárástól, de az oltóanyagok hatásosságára és biztonságosságára vonatkozó minden releváns információnak rendelkezésre kell állnia a hatóság döntéséhez. Ezeket az információkat az oltóanyagokat gyártók benyújtották, vizsgálataik eredményét nemzetközi tudományos folyóiratokban is közölték.
Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. Az elfelejtett rab – Wikiforrás. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.
Nemrégiben beszélgettem nagymamámmal és megemlítettem neki a videót. Nagyon meglepődött, hogy így beszélt róla mert barátnője volt a főóvónő abban az időben amikor MZP óvódás volt. Azt mondta, hogy majd rákérdez nála (a barátnőjénél). Ma megint szóba került és elmondta, hogy a hölgy (aki a videóban szerepelt) életében nem volt se óvónő de még dajka sem. Egy nagyobb cégnél volt takarítónő. Végig vette a kamera, ahogy két alaszkai fickó lemészárol egy téli álmot alvó medvét és a bocsait : HunNews. Állítólag valaki látta ezt a hölgyet a felvétel előtt hosszasan magyaráztak neki valamit, aztán jött egy kamerás fickó. Csakhogy mire ez kiderült volna az egész város elkezdte gyűlölni az összes óvónőt merthogy miért mondanak ilyet egy volt diákjukról (jobb szót erre nem találtam). Nagyon felháborítónak tartom az egészet, mert az egyszerű ember azt gondolja, hogy már óvódás korában is ilyen buta volt akkor most is az és így nem szavaz rá.
- Jöjjön be a következő tanú! Nagy, hórihorgas embert tuszkol be az ajtón a hajdú, széles szíj van a derekán, gavalléros öt csattal. Hímzett halina lóg a vállán, s újdonatúj bocskor kunkorodik a lábain fehér szíjakkal. Nini, ni, hisz ez a Macskási István uram tót csősze, aki engem diákkoromban megzálogolt, mikor a kukoricásukban vadásztam. Szemeim zöldes karikákat vetettek. Elfelejtettem, hogy bírói széken ülök. Nem csoda, hiszen még csak huszonhárom éves voltam. Eszembe jutott fölháborodásom, ami akkor elfogott, mikor a tölténytartómat elvette. Öt éve annak, de egy tekintet a csősz arcára egyszerre elfújja az idők pernyéjét, s a bosszú érzete a régi erővel nyargal át ereimen. Vézna fiúcska voltam öt év előtt, s mikor meglökött, elszédülve estem hanyatt a földön. - Hogy hívnak? - kérdém tompán. Ez a fickó elhatározta, hogy mindenkinek megköszöni a reggeli kávéját, akinek csak egy kis köze volt az elkészítéséhez. Hónapokig tartott, és a fél világot bejárta közben : HunNews. - Vrana Mihály, szolgálatjára - mondá az óriás tiszteletteljesen. - Lépj közelebb. Közelebb jött félénken, ünnepélyesen, mintha a templomban lépkedne. (Bezzeg otthon, a te pusztádon nem féltél, hanem nyers és vakmerő voltál, ugye? )
- Köszönöm - mondá -, hogy hazaereszt a tekintetes úr. Nem vagyok én rossz ember, kérem alássan. Elrántottam a kezemet, s elvörösödtem. Föltette széles kalapját, és megrázta magán az ötcsatos szíjat. - Gondoltam én mindjárt, hogy kiszabadulok. Mert tudom én, hogy a nemes vármegye igazságos........ Ez volt az én egyetlen rabom. Egész más volt ez, mint a mostani hitvány kor elfelejtett rabjai. Tudta ez, mi a becsület. Rá egy hétre újra benyitott a hivatalba. - Mi baj van, Vrana barátom? Fonott kézi kosarat vett ki a halina alól. - Egy kis édes szőlőt hoztam hálából a tekintetes úrnak. gkóstoltam, de nekem nem volt édes.
- Ej, nem is úgy néz ki, mint egy szerelmes - mondá az aljegyző, Kolonkay István -, inkább úgy néz ki, mint egy gyilkos. Összerezzentem. Testemen végigszaladt ez a borzasztó szó. Oh, hátha igaz, hátha igaz! Kétségbeesve vetettem magam a kocsiba, de bármily sebesen mentünk is, úgy látszott, mintha cammognánk. Fák az utak mellett sötét árnyékot vetettek, megannyi koporsó. Egy denevér az arcomba csapódott. Huh, amint megfogtam, egyszerre reszketni kezdtem, és a fogam vacogott. Oh istenem, bizonyosan meghalt a szegény Vrana! Mert úgy volt, hogy a szolgabíróság csak huszonnégy órára csukhatott be valakit a saját börtöneibe. Ha több időre ítélte, át kellett adni a rabot a törvényszéknek, hogy ott nyilvántartsák, és élelmezzék. Nálunk nem volt rabtartási alap. Vrana már halott, semmi kétség, s nekem örökre végem van. Két óra lehetett éjfél után, midőn beértem a székvárosba, s megkopogtattam a kis megyeház kapuját. - Mi tetszik? - kérdé az őr. - Nyissa ki a kaput, be akarok menni az irodába. Az irodában volt a börtönkulcs.
De mit ér, ha az irodakulcs meg valahol az András hajdúnál volt. Dobogó szívvel, kábultan futottam a város másik végére, ahol az András hajdú lakott: - András, keljen fel gyorsan, keljen fel. - Talán a tatár van a nyakunkon? - dörmögte és a másik oldalára fordult. - Keljen fel azonnal, nagy baj van. - Nono... - szólt félálmosan. - Emlékszik a tót csőszre, akit becsukattam tegnapelőtt? - Az úgysegéljen... Emlékszem bizony. - Tudja-e - kiálték fel -, hogy az már meg is halhatott azóta? - Az ám, persze. Ámbátor csak soha nagyobb kára ne legyen a tekintetes vármegyének. - Szaporán, menjünk kiszabadítani, ha mondom. Egy, kettő. - Ilyenkor? - csudálkozék András. De azért fölkászmálódott, kedvetlenül magyarázva útközben: - Hiábavaló dolog ez, teensuram, mert ha megboldogult, hát akkor úgyis csak holnap temetjük el őkelmét, ha pedig él, hát akkor bizonyosan ő is alszik, s nem fogja szívesen venni... - Menjünk! Menjünk! Az irodából előhozta a kulcsokat, s csendesen, szorult szívvel ballagtunk az udvar hátsó részébe, ahol a börtön volt.