Ideális páratartalom: mennyi pára lehet az otthonunkban? Mi számít alacsonynak vagy túl magasnak? Mi vonatkozik a különböző lakóterekre, például a babaszobára vagy a hálószobára és mit érdemes tudni a konyha vagy a fürdőszoba ideális páratartalmáról? A hőmérséklet mellett a közérzetünket leginkább befolyásoló tényező a levegő relatív páratartalma. Ha túl nedves vagy túl száraz a levegő, az problémákat okozhat: rossz közérzetet, egészségügyi problémákat. Azt is megtapasztalhatjuk, hogy a páratartalom befolyással van a hőérzetünkre is, amikor magasabb a páratartalom, akkor melegebbnek érezzük a levegőt, amikor alacsonyabb, akkor pedig hűvösebbnek. Miért fontos, hogy ideális legyen a páratartalom értéke otthonunkban? Az ideális páratartalom a lakásban 40-60% között van, azonban találunk eltérést a különböző szobák optimális páratartalma között. Létezik ún. abszolút páratartalom, ami az 1m3 levegőben lévő vízpára mennyiségét mutatja (g/m3). Illetve relatív páratartalom, amit viszonylagos páratartalomnak is hívnak, ez a levegőben lévő vízpára arányát mutatja adott hőmérsékleten a lehetséges telítettséghez.
A fűtés csökkentheti a lakás páratartalmát, és ez betegségekhez vezethet. De milyen a megfelelő páratartalom? A fűtési szezonban csökken a lakás levegőjének páratartalma, ez elsősorban a központi fűtéses lakásoknál fordulhat elő. Minél nagyobb a kinti és a benti levegő közötti hőmérséklet-különbség, annál szárazabb lehet a levegő a szobában. Megkérdeztük Dr. Kaszó Beáta, allergológust, gyermek-tüdőgyógyászt, hogy milyen a megfelelő páratartalom a lakásban, és hogyan érhetjük azt el. Télen különösen fontos figyelni rá A páratartalom a hűvösebb hónapokban akár 20 százalékra is visszaeshet, ami a bőr, a szem, a nyálkahártyák kiszáradásához vezethet. Egészséges emberben a nedves, csillószőrrel fedett légúti nyálkahártyán megtapadó kórokozókat az állandó ritmusos mozgású csillószőrök eltávolítják a szervezetből. Ezt a védelmi funkciót a száraz levegő hátrányosan befolyásolhatja, könnyebben kialakulnak a légúti fertőzések, száraz köhögés, orrvérzés jelentkezhet. Az ideális páratartalom télen különösen fontos Az ideális páratartalom egy helyiségben 40-60 százalék közötti, de igazán kellemesen 50 százalékos páratartalom mellett érzi jól magát az ember.
A túl száraz levegő jelei: a szemek szárazsága, égő érzése; torokkaparás, szájszárazság; a légutak nyálkahártyájának irritációját száraz köhögés jelzi. Korunk szennyezett levegője is hozzájárul, hogy a nyálkahártyák folyamatos irritációnak legyenek kitéve, amit a száraz levegő csak ront, és elősegíti a kellemetlen jelenségek kialakulását. A száraz levegő bőrünket is szárítja, ezért a bőr megfelelő ápolására is fokozottan ügyelnünk kell. A túl száraz levegő fejfájást okozhat, kiszárítja a bőrt is, az orrban és a torokban kaparó érzés jelentkezik, és egyre szomjasabbak leszünk, amit viszont rendre nem enyhít a folyadék. A száraz nyálkahártya könnyebben vérzik, és nem tud védekezni a kórokozók ellen, ezért nagyobb az esély a fertőző betegségekre is. A száraz levegőn egyébként sokat segítenek a zöld növények, amelyek egyben a szén-dioxid szintet is csökkentik vagy használjunk hagyományos vagy elektromos párologtató, illetve párásító készüléket. Mekkora az ideális páratartalom a lakásban? A lakás ideális páratartalma 40-60% között mozog, azonban vannak helyiségek, ahol érdemes eltérnünk ettől a számtól.
Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet - mondják, és azt is hozzátehetjük, hogy aki igazán szereti a szobanövényeket, az nemcsak jó, de gondoskodó ember is. Előfordul azonban, hogy a szobanövények minden figyelem és törődés ellenére elhervadnak, megsárgulnak, elpusztulnak. Jogos a kérdés, hogyan történhet ez meg, és a kertész, Megyeri Szabolcs tudja a választ: megkértük, mondja el, milyen okok állhatnak a rejtélyes szobanövényhalálok mögött, és mit lehet tenni a megmentésükért. Tél végén következik be a legtöbbször a szobanövényhalál A kertész szerint, bár az évnek minden szakában bekövetkezhet, hogy egy növény rossz állapotba kerül, és akár el is pusztul, de bizonyos időszakban ennek nagyobb a valószínűsége. - A jelenség kifejezetten aktuális a tél végi időszakban, ugyanis a növényelhalások jelentős része ilyenkor következik be, és ez persze nem véletlen. A téli időszak nem csak nekünk megterhelő, nemhiába beszélünk tavaszi fáradtságról, hanem a szobanövényeknek is, hiszen számos megszokott és számukra kedvező körülmény változik meg ilyenkor, melyek a gyengülésüket okozzák, ez pedig ajtót nyit a növénybetegségeknek, vagy csökkenti a kártevőkkel szembeni ellenálló képességüket - mondja.
a levegő a párás levegő mekkora lehet a megengedhető belső páratartalom? lakóterek elégtelen szellőztetésének következményei gázkészülékek légellátása mit tehetünk ha megjelenik a penész? penészedés páralecsapódás mekk mester
Az ablakokon is gyakran lecsapódik a pára sok vizet hagyva maga után, és a fa ablakkeretek akár rothadásnak is indulhatnak. Ha dohos szagot érzel, az egyértelmű jel, hogy az otthonodnak párátlanításra van szüksége. Ezeken a kellemetlenségeken kívül a legnagyobb probléma, hogy a nedvesség a levegőben tökéletes közeget teremt a különböző baktériumok szaporodására, illetve károsíthat bizonyos dolgokat, amik érzékenyek a nedvességre, mint a fa, papír, a szövetek és nagyobb mechanikus rendszerek, mint a fűtés, légkondi, de akár még a csöveket is.
Szarvas egyik híres szülötte, s egyben díszpolgára Melis György, Kossuth-díjas operaénekes. A jeles bariton életútja a város határában fekvő csipkársori tanyavilágból indult, ahol 1923. július 2-án született. Messzire jutott: a világ szinte valamennyi jelentős színpadán énekelt. A Szarvast újratelepítő szlovákok kései utódjaként egészen ötéves koráig nem is tudott magyarul, csak szlovákul. Földműves családba született, s ha a sors keze (és egy jó szándékú lelkész) közbe nem szól, ő is földműves maradt volna. Rendkívüli hangjára akkor figyeltek fel, amikor az Újtemplom kórusában elkezdett énekelni. Az akkori parasztcsaládokban nem nézték jó szemmel a "kiugrási kísérleteket", így az ő énekesi álmait sem. Melis györgy fia pdf. Egyetlen kivételt az édesanyja (Szrnka Judit) jelentette, aki sokszor mondogatta büszkén a templom padsoraiban körülötte ülőknek: az én fiam hangja még az orgonát is túlharsogja! Bartos Pál, az Újtemplom akkori lelkésze úgy döntött, nem hagyja veszni a tehetséget és 300 pengőt nyomott Melis György kezébe, hogy tanulni mehessen Pestre.
Versmondását rádiófelvételek őrzik, jellegzetes alakja filmekben is feltűnt ( Hány az óra Vekker úr?, Banánhéjkeringő). Kedvenc szerepe nem volt, szavai szerint mindig az aktuális volt a legkedvesebb. Főbb szerepei: Almaviva gróf (Mozart: Figaro házassága), Don Alfonso (Mozart: Cosi fan tutte), Amonasro (Verdi: Aida), Jágó (Verdi: Otello), Scarpia (Puccini: Tosca), Don Pasquale (Donizetti), Falstaff (Verdi), Pizarro (Beethoven: Fidelio), Saklovityij (Muszorgszkij: Hovanscsina), Kékszakállú (Bartók: A kékszakállú herceg vára). Dalszínházi tagságának 60. évfordulója tiszteletére három héttel ezelőtt rendeztek ünnepséget a Magyar Állami Operaházban, a gyengélkedő művész ezen már nem tudott részt venni. Az operaénekes alakításaihoz fűződött a ház történetének csaknem fele: 68 szerepet énekelt el. Kuruc.info - Elhunyt Melis György operaénekes. Melis György 1991 decemberében ünnepelte kétezredik operaházi fellépését. Koncerten több mint félezerszer szerepelt, rádiófelvételeinek száma meghaladja a százat. Melis Györgyöt 1962-ben Kossuth-díjjal, 1954-ben, 1959-ben és 1973-ban Liszt Ferenc-díjjal, 1986-ban Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjjal tüntették ki, 1967-ben kiváló művészi elismerést vett át.
Budapesti látogatásunkkor elmondta: az volt a búcsú, utolsó dalát Szarvasnak ajándékozta, többé már soha, sehol nem fog énekelni. Jaj, nem tudom, elbír-e még ez a kisszék! Több, mint százéves már, még az édesapám csinálta! — mondja Gyurka bácsi, miközben óvatosan leül a fából faragott apró székre. Stabil még, hiába, a régi parasztemberek tudták, mit, hogyan kell csinálni, jegyzi meg, majd kezébe vesz egy első ránézésre vajköpülőre hasonlító szerkezetet, melyről utóbb kiderül: máktörő. Ez is egyike a csipkársori tanyáról magával hozott tárgyaknak, melyekből egész kis kiállítást rendezett be a nappaliban. Így gyermekkorának használati tárgyai mindennap vele vannak. — Hű, de nem szerettem én ezt a nehéz máktörőt! — mondja nevetve. — Akkoriban még nem volt darálónk, s mindig nekem, a legkisebb gyereknek kellett a mákot megtörnöm a szombati haluskához. Tudja, a tótok mindig haluskát (szélesmetéltet) ettek szombaton. Melis györgy fia 2. Tót vagyok én is, a szlovák az anyanyelvem, igaz, mára már lassan elfelejtem, itt, Pesten nem nagyon volt kivel ezen a nyelven beszélni.