Karácsony Gergely számára sem alakult jól az első forduló. A műsorvezető beismerte: a “miniszterelnök-jelölti vita” minden volt, csak nem valódi vita. Májusban a legtöbb elemző még sima győzelmet várt tőle, mégis Dobrevtől jókora lemaradással végzett a második helyen, és a második forduló előtt lényegében ki van szolgáltatva Márki-Zay Péter jóindulatának/belátóképességének. Ahol magas volt a részvétel, többnyire jól szerepelt Karácsony, ami igazolhatja, hogy vannak tartalékai a gyengébb pártkötődéssel rendelkező ellenzékiek körében, viszont vidéken számos körzetben harmadik-negyedik helyre szorult, ami biztosan nem erősíti a 2022-es esélyességébe vetett választói hitet. A többi jelölttel folytatott tárgyalások mellett az is nagy kérdés, változtat-e a taktikán Karácsony a második forduló előtt, például jobban rájátszik-e a DK-ellenességre vagy keményít-e az álláspontján alkotmányossági, elszámoltatási kérdésekben, ahogy azt Márki-Zay szeretné. Nagy meccs lesz a második forduló időpontjának és az online szavazás mikéntjének meghatározása is, Karácsony - az első fordulós eredmények fényében érthető módon - azt szeretné, ha később kezdődne és két hétvégét is magába foglalna a második forduló, illetve ha nem kellene újból elvégezni az azonosítást az online szavazáshoz.
Hozzátette: "Amennyiben reálisan felmerül ennek a lehetősége, úgy a konkrétumokról – technikai feltételek, moderációs elvek, lehetséges témakörök – is szívesen számot adunk a nyilvánosságnak, jelenleg azonban ez túl messze van ahhoz, hogy érdemben a részletekről tájékoztatással szolgáljunk. Az érintettek felé a miniszterelnök-jelölti vita lehetőségéről kommunikálni fogunk, innentől kezdve a vita megrendezése rajtunk nem fog múlni. Atv miniszterelnok jelölti vita 2020. " Az RTL Klub egyelőre kivár. Azt közölték, hogyha egy ilyen vita reálisan felmerül, akkor döntenek majd a kérdésben, egyelőre a felvetés túl hipotetikus még számukra. A TV2 egyelőre nem reagált érdeklődésünkre, ahogy az idén már 130 milliárd forintból működő közmédia sem. Mohos Márton / Gulyás Márton Arról, hogy a kormányfő miért vonakodik a nyilvános, élő vitától részletesen beszéltünk múlt heti Háromharmad adásunkban is. Egyelőre nem is nagyon lehetséges olyan okot említeni, amiért a miniszterelnöknek érdeke lenne egy ilyen vita: felesleges kockázat lenne egy olyan helyzetben, amikor a Fidesz előnyét mérik többen is, hiszen egy ilyen szituációt Orbán nem feltétlenül tudna kontrollálni, Márki-Zay Péter viszont képes a váratlan, meglepő húzásokra, ráadásul az előválasztás során megmutatta, hogy jól szerepel az ilyen helyzetekben.
Azzal kapcsolatban, hogy a Partizán valóban kiszorult-e a miniszterelnök-jelölti viták szervezéséből, kerestük Gulyás Márton, akit egyelőre nem értünk el. Ha ez sikerül, természetesen frissítjük a cikket. Az előválasztásra a szükséges aláírásokat (egyéni jelöltek esetében 400, miniszterelnök-jelöltek esetében 20 ezer szignó) augusztus 23-tól szeptember 6-ig kell összegyűjtenie az indulóknak. Miniszterelnök-jelölti vita vasárnap este az ATV-n - YouTube. A választókerületi előválasztásokat, valamint a miniszterelnök-jelölti előválasztás első fordulóját szeptember 18-26. között tartják meg, míg a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulóját – az első fordulóban a három legtöbb szavazatot szerzett miniszterelnök-jelölttel – október 4-10. között rendezi meg az ellenzék. De hogyan lehet megtartani 106+1 előválasztást? Utánajártunk! MONTÁZS: Dovrev Klára, Facebook / Fekete-Győr András, Facebook / Jakab Péter, Facebook / Karácsony Gergely, Facebook / A Polgármesteri Hivatal Gyorshír Szolgálata, Facebook / Pálinkás József, Facebook
Erre reagálva Márki-Zay Péter az ATV Híradójában kijelentette: Én már minden személyes kérdést elengedtem, és azt mondtam, hogy a pártok egymás között osszák el ezeket a helyeket, én nem akarom az ő listás helyeik számát csökkenteni. Egyvalamihez ragaszkodom csak, hogy három roma képviselőnek feltétlenül szerepelnie kell a megállapodásunk alapján ezen a listán. Márki-Zay romaszakpolitika-kabinetvezetője felhívta a figyelmet arra, hogy akár a hatpárti összefogás is borulhat a romák miatt. Akik még játékban vannak A hevesi romatelepre nem csupán egy ellenzéki roma politikus érkezett. Lakatost elkísérte a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) tagja, ifj. Atv miniszterelnok jelölti vita 6. Bogdán János, illetve a Momentum jelöltje, Lőcsei Lajos is. De nem csak ők azok, akik az ellenzéki tömörülésben képviselik a romákat. A Párbeszéd listáján az előkelő és akár esélyesnek is tűnő negyedik helyet kapta meg Berki Sándor, a DK pedig még nyáron kötött megállapodást a Magyarországi Cigányközösség Fórumával (MCF), amelynek vezetője az a Kolompár Orbán, aki az Országos Roma Önkormányzat elnöke volt.
Mert vitának azt nem lehet nevezni, amikor a miniszterelnökjelölt-aspiránsok arra használnak fel bő másfél órát, hogy a többnyire üres, untig ismert kampányszövegeiket puffogtassák Polt Péter börtönbe zárásról, az Európai Ügyészséghez való csatlakozásról, a korrupcióellenes ügyészségről, a Tiborcz-adóról, az oligarchák vagyonának zárolásáról, a fideszes káderek eltávolításáról, meg persze arról, hogy az egészségügynek, az oktatásnak, a kkv-knak és természetesen az istenadta népnek kell adni a pénzt.
Általánosságban pedig politikai kultúraváltást, "emberléptékű politikát" és a sajtószabadság visszaállítását is ígérte. Dobrev Klára pedig már az új parlament első ülésére egy "vaskos törvénycsomaggal" készülne, benne elszámoltatással, személycserékkel és a költségvetés módosításával. © Facebook / ATV Mindenkinek mindent ígértek A miniszterelnök-jelöltek abban is egyetértettek, hogy sok mindenből több kell: leginkább szakemberből, nekik pedig pénzből. Ezért aztán Dobrev Klára ígért "tisztességes béreket", a kis- és középvállalkozások támogatását, Jakab Péter pedig több pénzt a "melósoknak", a szolgálati nyugdíj visszaállítását, 40 év munkaviszony után nyugdíjjogosultságot a férfiaknak is. Márki-Zay Péter is béremeléseket ígért, amire szerinte van is pénz, csak "nem kell ellopni". Atv miniszterelnök jelölti vita coco. Karácsony Gergely megígérte a 200 ezres nettó minimálbért, amit bruttóban éppen most készül bevezetni a kormány is, de újdonságként ő bevezetné a szociális minimumot is, ami havi nettó 100 ezer forint lenne. Fekete-Győr András sem fukarkodott az ígéretekkel: bevezetné a négynapos munkahetet, az egyéni nyugdíjszámlát, és az eurót is.
A COMAP osztó- gyűjtők használhatóak új rendszerek építéséhez és felújításhoz egyaránt.
Mára a napenergia hasznosítás Magyarországon is az épületgépészeti szakma részévé vált. Szinte minden nagyobb kazángyártó termékpalettáján megtalálható a napkollektor és egyre több az olyan cég is, aki speciálisan csak napkollektoros rendszereket kínál.
Napkollektor használatával Magyarországon reális beruházás mellett nem lehet ugyan 100%-ban fedezni az épületgépészeti hőigényeket, de jelentős mértékű megtakarítás elérhető. Ez hatalmas mennyiségű energia, amit nem lenne szabad veszni hagyni. Nagy méretű, központi naperőművek építésére a magyarországi klíma nem alkalmas, azonban kis méretű lokális napkollektoros rendszerrel érezhetően csökkenteni lehetne az ország fosszilis energiahordozó felhasználását és így a környezetszennyezés mértékét is.
Éppen ennek a területnek az újdonsága teszi azt lehetővé, hogy a napkollektoros rendszereket forgalmazók sokszor irreális ígéretekkel nyerjék el a megrendelők bizalmát. Érthető az, hogy a Nap ingyenes, tiszta napenergiát mindenki szeretné hasznosítani. Ahhoz azonban, hogy a leendő megrendelő reálisan tudjon mérlegelni és dönteni tisztában kell lennie azzal, hogy napkollektor beépítésével mennyi energiát tud majd hasznosítani, és ezzel milyen részarányban tudja fedezni házának vagy egyéb létesítményének hőigényét, fenntartási költségét. Használati víz osztó kalkulátor. Mire elegendő a Magyarországon napkollektor segítségével hasznosítható napenergia? Ennek megválaszolásához azt is tudnunk kell, hogy mekkora az épületgépészeti hőigény. Nézzünk egy példát: családi ház, 120m 2 fűtött alapterülettel. Egy ekkora épület fűtési hő szükséglete ami azt mutatja meg, hogy a méretezési külső hőmérséklet (pl. -13 o C) esetén mekkora teljesítményű fűtési rendszer szükséges- megközelítően 10-15KW. A valóságban azonban ilyen hideg vagy egyáltalán nincs, vagy csak néhány napig tart, ezért a tényleges hő szükséglet a fűtési szezon legnagyobb részében alacsonyabb.