A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. az elmúlt nyolc évben 919 millió forintot fordított közjóléti beruházásokra. Madárszemmel - A Pannonhalmi Lombkorona Tanösvény - 2018. március - YouTube. A világörökség részét képező Pannonhalmi Bencés Főapátság környezete új látványossággal bővült. a 2015-ben átadott Boldog Mór kilátó, és az azt övező erdei tanösvénye mellé pénteken ünnepélyes keretek között adta át a lombkorona tanösvényt. Fotó: MTI/Krizsán Csaba A Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet védett természeti területén belül, az ezer éves apátság szellemi örökségének vonzásában, a társaság kezelésében levő monostort övező parkerdőben saját erőből valósult meg a beruházás. A megvalósítás során a környezetkímélő építési technológia mellett ügyeltek arra is, hogy az új attrakció úgy illeszkedjen a patinás környezetbe, hogy a Pannonhalmi domb mívesen szép sziulettjét a legkevésbé se zavarja. A lombkorona sétány – amely egy halat, mint keresztény szimbólumot formáz – kilátópontként is működik, kerekesszékkel is bejárható, közel 80 m hosszú, a legmagasabb pontja a talajszinttől 14 m magasságban van.
Majd az enyhén emelkedő, a domboldal fölé kinyúló séta után visszatérve a tanösvényre, a bal oldali Boldog Mór-kilátó óriás fakockája hívogat. A főapátság közelében húzódik a szépen gondozott arborétum, a szélében megbújó üveggalériával. Látogatható a pincészet, a teaház, és az évenkénti Levendulanapokról is híres gyógynövénykert ugyancsak tartalmas időtöltést kínál. A területet kezelő erdőgazdaságként 2015-ben újítottuk fel a Boldog Mór- kilátót. Jobban mondva, a régi, ugyanezt a nevet viselő kilátó helyén felépítettünk egy, a mai kornak megfelelő újat, amely építészetileg is illeszkedik az apátsághoz. A 253 méter magaslaton álló Boldog Mór-kilátóról, és a tavasszal megnyitott Lombkorona tanösvényről (mely kilátóként is funkcionál) csodálatos panoráma nyílik a Sokorói-dombságra, és a domb előtt elterülő Pannonhalmi-medencére. Szép, tiszta időben ellátni a Bakony északi vonulatától egészen a Kőris-hegyig. Sőt, a Boldog Mór-kilátóról lehet – minden évszakban – a legszebb képeket készíteni a Lombkorona tanösvényről is.
Mindkét kilátónál tájékoztató táblák hívják fel a fi a környező turistalátványosságokra. A táblákon olvasható tanácsokat követve a ravazdi Béla-kút lehet a pannonhalmi túrájuk következő állomása. Ott miután megkóstolják a forrás vizét, térjenek be a szintén egyedülálló, évszázados méhesházba. Ez az építmény azért is nevezetes, mert erdőgazdaságunk ravazdi erdészei mentették meg a pusztulástól az utókor számára. A több mint száz éves, fából készült épületet a szakszerű bontást követően korhűen újraépítették a Ravazdi Erdészet erdei iskolai foglalkozásaihoz kialakított gyógynövénykertjében. Aki több napot szán a környék műemlékeinek, természeti látnivalóinak fölfedezésére, a közelmúltban felújított Villebaldi vendégházban foglalhat szállást. Egy kicsit távolabb, a Nyúl és Écs községek határában álló legújabb látványosságunkhoz, a Lila-hegyi kilátóhoz is ellátogathatnak. Ennek a kilátónak már a felvezető útja is különleges, hisz kihívásokat rejteget a látogatók számára, az építmény pedig attól egyedi, hogy kilátóként újjászületve is megtartotta geodéziai mérőtorony szerepét.
Ida történetének olvasása közben eszünkbe juthat, hogy vajon milyen lenne egy olyan regény, ami a mi életünkről szól. Hiszen a regényben gyakran ismerünk rá olyan pillanatokra, amiket valamilyen módon magunk is átéltünk. A Libri a mű kapcsán arra hívja fel a figyelmet, hogy mindannyiunk élete különleges és egyedi. Ezért arra buzdítják az olvasókat, hogy írják meg akár a saját életük regényét, akár egy kitalált történetet. Libri Könyvkiadó/Scolar Kiadó, 599 Ft (9000 Ft feletti vásárlás esetében) Gárdonyi Géza a 19-20 század fordulójának egyik legsokoldalúbb és legnépszerűbb magyar írója. Könyv: Ida regénye (Gárdonyi Géza). Rendkívül sok műfajban alkotott, írt drámákat, verseket, esszéket, újságcikkeket és romantikus regényeket is. Bármelyik művét is olvassuk, szembeötlőek az íróra jellemző sajátos stílusjegyek: a finom karakterábrázolás, a gondosan kidolgozott, rendkívül részletes, mégis jól követhető tájleírások, és kiviláglik belőlük Gárdonyi sajátos humorérzéke is. Az Ida regényében pedig minden megvan, ami a szerzőt olyan különlegessé teszi.
A polgárosuló Magyarországra visz el a regény, a háború miatt érzett kilátástalanság, talajvesztés adja az élményi hátterét. Ó Idának, a zárdában felnőtt lánynak apja úgy akar jó partit szerezni, hogy házassági hirdetést ad fel. Bár a történet romantikus véget ér, a kényszerházasság első éve viszontagságokkal, szenvedésekkel, félreértésekkel teli. Ida becstelennek tartja házasságát Balogh Csaba festőművésszel, de lassanként felismeri férje nemes jellemvonásait. Gárdonyi géza ida regénye. Gárdonyi apró, finom mozzanatokkal ábrázolja a névleges házasság először barátsággá, majd kölcsönös szerelemmé válását, a női lélek rezdüléseit, belső világát. 1929-ben a Magyar Színház előadta a regény dramatizált változatát, 1934-ben a parádés szereposztással (Ágai Irén, Jávor Pál főszereplésével) készült film aratott nagy sikert. 1986-ban a tévéfilmes feldolgozás forgatókönyvét Romhányi József írta. Venczel Vera, Oszter Sándor alakítása máig emlékezetes. Érdemes újra elolvasni, visszavisz egy régi, zaklatottsága ellenére mégis nyugodtabb világba.
Ettől azonnal felvillant és villan még most is a fejemben: már csak azért sem. Néha emiatt megfosztottam saját magamat egy-egy jó regénytől, de ami tetszett azt általában így is-úgy is megvettem és elolvastam. Gárdonyi nekünk valahogy a gimi évei alatt kimaradt, ezért egy kicsit el is felejtődött. Aztán az új kiadás miatt sokszor belefutottam, de valahogy még akkor sem érdekelt. Gárdonyi Géza: Ida regénye — WrittenFromHome. Aztán persze a sors megint összehozott vele: egy ismerősnél voltunk a családdal, gondoltam lefoglalom magam valamivel, akkora akadt a kezembe a könyvespolcról egy régi kiadása. Megadtam magam. Letelepedtem vele és tíz oldal után már le sem akartam tenni... persze akkor mindenkinek feltűnt, hogy leléptem, de elhatároztam, hogy veszek egy sajátot! Kicsit később ugyan, de betartottam, amit megfogadtam, már van egy saját Idám. Nem akartam abba a hibába esni, amibe már annyiszor: megveszek egy könyvet, megnyugszok, hogy már megvan, az enyém és valahogy elmarad az olvasás, mert egy újabb és más könyvet kutatok és akarok beszerezni... Így aztán a megvétel után egyből neki is estem. "
A fiatalok Münchenben telepednek le, s hosszú vívódás és küzdelem után itt bontakozik ki Csaba művészete. A müncheni környezetben Ida idegenkedése egyre csökken, s az író apró, finom mozzanatokkal ábrázolja a névleges házaspár kölcsönös barátságának, majd szerelmének ébredését s megerősödését. BDMK - Gárdonyi Géza: Ida regénye. Ida sokáig nem meri bevallani szerelmét, mert azt hiszi, hogy "férjének" van már választottja. Csaba... Tovább Állapotfotók Védőborító nélküli példány.
2015. november 11. szerda Miután végeztem az Egri csillagok kal, megígértem, hogy újraolvasom az Ida regényét. A szót követte tett, most pedig azt próbálom összeszámolni, hányszor is olvastam már. Nem sikerült 🙂. Arra emlékszem, hogy először általános iskolás koromban akadt a kezembe, legvalószínűbben anyám hatására, akivel bár nem volt felhőtlen a viszonyunk, az olvasás szeretetéért kétségtelenül hálás lehetek neki. Az Ida regénye igazi csajos könyv, romantikus regény, "még abból az időből". Nekem kicsit tetszett az az idő, bizonyos szempontból. Persze minden éremnek két oldala van, és én sem vagyok mentes a mai nők dilemmájától, miszerint de jó is az, mikor a férfi lovagias és támasz, meg ilyenek, de azért az a rész, hogy egy nő akkor gondolkodhat önmegvalósításról furcsálló tekintetek nélkül, ha özvegy, már nem annyira szimpatikus 🙂. Visszatérve a regényre: Ida zárdában nevelkedő fiatal lány. Nem azért nevelkedik apácák között, mert efféle pályára készül, semmi ilyesféle elhivatottság nem él a szívében, és jottányit sem vallásosabb, mint polgári iskolában tanuló kortársnői.
Második rész [ szerkesztés] Ida, Ó Péter borkereskedő egyetlen leánya édesanyja halála után egy budapesti zárdában nőtt fel. Édesapja csak egyszer egy évben látogatja meg, és sosem viszi haza. A fiatal lány viszont szerelemről, házasságról álmodozik, éppen ezért éri villámcsapásként, hogy apja azt kívánja: az érettségi után is maradjon a zárdában. Ida először tanárnőként dolgozik az apácák között, de végül el kell hagynia az iskolát, amikor védelmébe veszi az egyik növendéket, aki tiltott szerelmes levelet kapott. A hazatérő Idának lassanként rá kell jönnie, hogy édesapja meglehetősen léha életet él, nagyokat dorbézol és sűrűn váltogatja a szeretőit. A leányt különösen boldogtalanná teszi, hogy egy gyerekkori játszópajtása, a színinövendék Nóra (eredetileg Bogár Ella) is bekerült ebbe a körbe. Az apa számára is egyre elviselhetetlenebb lánya jelenléte – különösen, miután bejelentette neki, hogy Nórát feleségül akarja venni. Végül úgy dönt: apróhirdetés útján adja férjhez. Harmadik rész [ szerkesztés] Ida elfogadja a házasságot Balogh Csabával, de kiköti, hogy az csak látszatházasság lehet.
2013-ban Gárdonyi-évfordulót ünneplünk, aug. 3-án 150 éve született az Egri csillagok szerzője. Máig az egyik legnépszerűbb, legtöbbet olvasott íróink közé tartozik, bár az utókor leginkább történelmi regényei révén ismeri. Ziegler Géza néven született Fejér megyében, Gárdonyban anyakönyvezték, innen a később felvett Gárdonyi vezetéknév. Néptanítóként indult, majd újságírással foglalkozott. Élete során sokfelé megfordult, Vas megyében is. 1884 januárjától a tanév végéig Sárváron tanított, előzőleg devecseri segédtanítósága idején a Vasmegyei Lapok munkatársa volt. Gyermekeink alsó tagozatos olvasókönyvében megtalálhatók azok az írásai, melyek alapélményét tanítóként eltöltött évei adták. Nemcsak regényeket és novellákat írt, hanem verseket, drámákat, humoros elbeszéléseket. Korának sajátos figurája volt, egyik irodalmi körhöz sem tartozott. Ismertségét az 1890-es években Göre Gábor leveleivel alapozta meg. Kevesen tudják, hogy foglalkozott szótárszerkesztéssel, a nyelvtudománnyal is. Értett a zenéhez, játszott hegedűn, orgonán.