Az nem is sok. És mennyit fogyasz készenléti állapotban, mert azt mondják hogy akkor kevesebbet. Bocs, elírtam, 60-70 watt/óra. a napi fogyaztás 1560 watt sorry sziasztok A számítógép érzékeny az áramingadozásra, ezért úgy lett kialakítva, hogy enyhe túlárammal rendelkezzen. De nem ez a lényeg. Minden gépben kell legyen egy tápegység. Ez átlag 350-400 watt. Ez a maximális teljesítménye. Tehát, ha csumáig rakod kártyákkal, és bővítményekkel a géped, akkor sem fog többet enni, mint amennyit a táp ad neki. Csak veszélyezteted a géped, egyesével kilövöldözgeti a kártyákat, ha gyenge a tápod. Tegyük fel, hogy 400w-os táp van. napi 24 órában ez 9600 watt. Ez ugye 9, 6 KW. 41, 64 Ft\KWh felénk az áram. Azaz, 399 forintba kerül a gép naponta, ha folyamatosan megy. (Ajánlom a laptopokat, azok napi energiafogyasztása 60-70 watt, azaz napi 100 forint alatt van. ) Akkor én mit szóljak, 21800ft-ommal? Mennyi Áramot fogyaszt 400W tápegységű gépem ha napi 1-2 órát játszok?. menyit ehet a gépem ha a p4 fullra ki van bővítva mondja má meg valaki Van a gépeken hátul egy adattábla, azon minden le van írva, csak meg kell né 50 Hz.
És ha gyakori az áramingadozás inkább vennék 1 olcsóbb tápot és a maradék pénzből egy szünetmentes tápegységet. 400w mennyit fogyaszt pro. Ez tulajképpen véd(bizonyos szintig) a tulfesztől is, mert ahhoz elég brutál tulfesz kell, hogy átüssön rajta és agyonvágja a géped. :) A tápok "halála" nem csak a betáp-oldali zavar, hanem a trehány kivitelezés, rossz hűtés, illetve "féloldalas" vagy folyamatos túlterhelés. Ez utóbbit jelenti a névleges teljesítményen, vagy ahoz közeli terhelésen való járatás is.
000 Ft körüli öszeget kellett az éves leolvasás után pluszban kifizetnünk. Folyamatosan, sokszor éjjel-nappal ment tavaly a gép, és nem használtunk új elektromos gépet. Nem tudok másra gondolni, mint a számítógép. Jelentősen megnövekedett a havi fogyasztásunk, tehát szintén nem az áremelés miatt. Lehet, hogy egyáltalán nem, a villamosmérnök férjem szerint sem, de mióta folyamatosan megy 1 vagy 2 gép itthon, azóta sokkal több villanyszámlát fizetünk és nem az ármemelés miatt. Megnéztem a tudásbázisban de nem volt találat! De azért köszi a tippet! egyébként volt már ilyen tudásbázis kérdés: Tudásbázis - Mennyit fogyaszt óránként a számítógép, internetezés közben? (kWh) Itt ki tudod számolni: [link] Szerintetek sokat fogyaszt a számítógép ha egész nap be van kapcsolva? További ajánlott fórumok: Mennyit fogyaszt óránként a számítógép, internetezés közben? (kWh) A férjem sokat játszik számítógépes játékokkal, így keveset foglalkozik velem és a kisfiammal. Mennyit fogyaszt? - LOGOUT.hu blogbejegyzés. Hány kw-ot fogyaszt a számítógép? Káros az energiaital?
Még a közelében sem... A 300W arra kell, hogy az indításkori nagyobb teljesítményfelvételt is biztosítani tudja, valamint azt, ha netán egyszerre az összes fogyasztót, ami a PC-dben van használni akarod, akkor azt is bírja. Pl. ha játszol, akkor a proci és a VGA fullon fut, viszont a CD-író meg sem nyikkan. Ha CD-t írsz, akkor meg a VGA "pihen" és a proci sem erőlködik túlzottan. A szkenner, vagy a nyomtató is csak alkalmanként működik. Netezés közben pl. egy 300W-os gép szerintem nem eszik többet 100W-nál. Amúgy meg a havi 2000 Ft az abszolút nem sok! Így van, de amúgy még ott vannak pl. a monitor, hangfal, nyomtató, scanner, stb...! Azért ezek is esznek valamennyit! Amúgy számolj utána! Tételezzük fel, hogy 300W-ot "eszik" óránkénk! Ha, napi 5 órát használod, akkor az 1500W! Milyen tápot vegyek? | HUP. 1kW/h (mutter mondta fejbQl, nem biztos, hogy ennyi) nappalin kb. 20Ft. Szal a napi fogyasztása: 20*1, 5=30Ft! Szal egy hónapban kb. : 30*30=900Ft! Tehát 900Ft, és még ehhez jön a monitor és a hangfal, amit mindig használsz, és szintén esznek rendesen (a többi elhanyagolható, mivel nem nyomtatsz állandóan): szal kb.
Ilyen például a japán, amelyben a nemek közötti különbségek fonológiai és lexikai szempontból is erősen jelöltek a nyelvhasználatban, sőt, a nemek társadalmi szerepeinek különbsége mellett a beszélők kora is árnyalja a rendkívül rétegzett viszonyrendszert. Kevésbé rétegzett társadalmakban (például az amerikaiban) a nemek közötti viszonyok nyelvi jelöltsége kevesebb. Jelöljük a különbségeket! Az örök átváltozó: a NŐ - Homeovilág. (Forrás: Wikimedia commons / Adam Jones Adam63) A nyelvhasználati változások tükrözik a társadalmi változásokat, s ugyanúgy a nemek közötti viszony, társadalmi pozícióik változását is. Amiben, úgy tűnik, nincs nagy változás, hogy a legtöbb társadalomban a férfiak rendelkeznek több hatalommal; magabiztosabbak lehetnek, mint a nők, akiket ők igyekeznek a helyükön tartani. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a férfiak fékezik a nők társadalmi mobilitását. Mivel a férfiak pozíciói az erősebbek, kialakult egyfajta elfogultság a nyelvhasználatukkal szemben: a férfiak beszédét tekintik normának, s ez alapján ítélik meg a nőket.
Évi (44): Nálam a kerek, negyvenes évszám volt az első, amikor furcsa érzés fogott el. Ekkor foglalkoztatott először az öregedés gondolata. Hetekkel a születésnapom előtt e körül forogtak a gondolataim. Amikor eljött a nap, reggel belenéztem a tükörbe, majd megállapítottam, hogy semmi nem változott, és a hetek óta tartó nyomasztó érzés azonnal meg is szűnt. Ibolya (54): Én nem érzem, hogy öreg lennék, szerintem a gondolkodásom és az életvitelem sem más, mint a fiatalabb nőtársaimnak. Soha nem zavart az életkorom, természetesnek veszem az idő múlását. Mi jut eszedbe, ha azt hallod: önmegvalósítás? Blanka (24): Kihozni magunkból a maximumot, kiteljesíteni a bennünk lakó személyiséget és lelket, és beteljesíteni a sorsunkat. Adél (34): Az önbizalom jut eszembe: a világot nem mi alkotjuk, de a világunkat formálhatjuk. Nem egyszerűek az élet útjai, de haladni kell mindig, előre nézve, a jövőt szelni és a múltat elhagyni. Évi (44): Manapság elsősorban a karrierépítésre gondolhatunk. Az én véleményem viszont az, hogy sok nő életében ez a fajta önmegvalósítás csupán a társadalom elvárásai miatt alakul ki.
(Különösen a 13. fejezet (Nyelv és nem), mely részletesen bemutatja egy amerikai vizsgálat alapján a "hiperkorrekt" női beszédet. ) Em Griffin: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat Kiadó, 2001. 428-455. Huszár Ágnes: Bevezetés a gendernyelvészetbe. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2009. Kapcsolódó tartalmak: Hasonló tartalmak: Hozzászólások (19): Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése