A szobor egy antik görög legendát jelenít meg, amely szerint az első műalkotást egy szerelmes leány készítette, amikor búcsúzáskor körberajzolta kedvese profiljának árnyékát a homokban. Annak, hogy az első műalkotás egy rajz, különös jelentősége van, ugyanis a művészetelméletben a rajz számított a többi művészet alapjának, amely a művész első gondolatát, az ihletet hordozza. A művészet lényege ez a gondolati tartalom – az már a művész képzettségén múlik, hogy milyen művészi technika segítségével önti formába. Ferenczy István márványból formálta meg a pásztorlánykát és a lány által rajzolt profilt is, amely jól kivehető a szobor talapzatán. Ezzel azt fejezte ki, hogy a szobrászat is ihletett képzőművészet – több egyszerű kézműves mesterségnél. A kiállított szobor nagy feltűnést keltett, és amikor 1824-ben hazaköltözött, Ferenczy számos lelkes támogatóra talált. A szobrász nagy kedvvel látott munkához, ám nagyratörő terveit sorra fel kellett adnia. A nagyszabású megrendelések elmaradtak és a magyarországi márványt a carrarainál sokkal nehezebben lehetett megmunkálni.
Ferenczy a Pásztorlányká t, az első művész előtt tisztelgő szobrát római tanulóévei alatt a Palazzo di Venezia udvarán faragta, Canova tanácsait követve. Ferenczy István a Pásztorlánykát elkészülte után azonnal, saját kezűleg csomagolta be, hazaküldte, és Csokonai-mellszobrával együtt a nemzetnek ajándékozta. Ekkor készült a Fekvő Vénusz és (egy rézmetszet alapján készített) Csokonai című portrészobra is, a műveket hazaküldte Magyarországra és nagy sikert arattak. József nádortól kapott ösztöndíja lehetővé tette, hogy Rómában maradhasson és Antonio Canovánál, a legnagyobb klasszicista mesternél képezze magát. A zsinóros mentében ábrázolt Csokonai-szobrot Debrecennek ajándékozta, ma is ott látható. 1822. június 19-én írja szüleinek: «Ez idő szerint egészségem s állapotom a legjobb, életem rendi szép szerencsékkel tündöklik, úgy hogy kevesen lesznek azok az ifjuk, a kik néhány esztendei szenvedések után oly szép kinézéseket a jövendőre tehetnének és már a jelen valóba is oly nyugodt megelégedéssel lehetnének.
A XVIII. század végén és a XIX. század elején kialakuló klasszicizmus az antik példa követésével, tökéletesen kialakított formákkal kívánta a harmóniát megjeleníteni. Az első magyar igazán klasszicista szobrászművész Ferenczy István (1792-1856) volt. Rómában végzett tanulmányai folyamán készült a Pásztorlányka (1820-1822) című szobra. Forrás: A fehér márványból készült szobrot a római Palazzo Venezia udvarán faragta ki a művész, melyhez mestere Canova több tanáccsal is hozzájárult. Amikor elkészült a szoborral saját kezűleg becsomagolta, hazaküldte Magyarországra, és felajánlotta a nemzetnek, mellyel célja a magyar nemzeti művészet megteremtése volt. A szobor a klasszicista ízlésnek tökéletesen megfelelő antikizáló nőalak, mely első pillantásra hűvösen nyugodtnak tűnik. Ennek ellenére arca és mozdulata mégis érzelemmel teli. A szobrász azt a pillanatot örökítette meg, mikor a pásztorlány a porba rajzolja távozó kedvesének alakját, hogy az örökre emlékezetében maradjon. A legenda szerint így keletkezett az első rajz.
Ferenczy István Portréja a Vasárnapi Ujság 1859. évi. 19. számában Született 1792. február 24. Rimaszombat Elhunyt 1856. július 4. (64 évesen) Rimaszombat Állampolgársága magyar [1] Nemzetisége magyar Foglalkozása szobrász A Wikimédia Commons tartalmaz Ferenczy István témájú médiaállományokat. Ferenczy István ( Rimaszombat, 1792. – Rimaszombat, 1856. ) szobrász, a 19. századi magyar szobrászat kiemelkedő alkotója, Nógrád vármegye táblabírája, az MTA levelező tagja. Életpályája [ szerkesztés] Apja műhelyében volt lakatosinas, majd 1815-től Bécsben tanult, előbb rézmetszőként, majd 1817 -ben Fischer és Josef Klieber szobrász osztályaiban. Solon című rézmetszetével díjat nyert. 1818 -ban gyalog ment Rómába, ahol hat évet töltött Thorvaldsen műhelyében, és kiválóan megtanulta a márványfaragást. Hazatértekor útiládájában volt a Rómában vásárolt kis lovasszobor, amelyről 100 év múlva – amikor utódai a múzeumnak ajándékozták – kiderült, hogy Leonardo da Vinci egyetlen hiteles szobra. Amikor 1819-ben József főherceg nádor Rómát meglátogatta, felfigyelt a magyar művészre és 400 forint évi díjat adott neki.
Sikertelen volt szobrásziskola létesítésére irányuló törekvése is. Sok kutatás után megtalálta a hazai, ruszkicai márványt. Utazása és ásatásai jórészt vagyonát is felemésztették. 1846-ban még befejezte nagyobb művét, a Pesten felállított Kölcsey-szobrot. 1847-ben visszavonult Rimaszombatba, s maga által legjobbnak tartott művén (Eurydiké) kívül csak kis agyagszobrokat készített. Még művésznövendék korában Rómában szerény jövedelméből reneszánsz kis bronzokat vásárolt, amelyek ma a Szépművészeti Múzeum értékes kincsei. Közöttük a világhírű lovas szobor, amelyet sok szakértő Leonardo da Vinci saját kezű munkájának tart. Mint művész a klasszicizmus jellegzetes képviselője, fő művei a kitűnő karakterábrázolású portrék. Nagyobb tervei már nem érik el a portrék és a Pásztorlányka szobrászi művészi kiválóságát. Művészi jelentőségénél nagyobb annak a missziónak a teljesítése, amelyet a nemzeti művészet megteremtésében vállalt.
A karate kölyök filmek részei Karate kölyök 7. 161 / 10 Miyagi, a harcművészetek idős mentora a karate legöregebb, legjobb és leghíresebb oktatója. Egyetlen szívfájdalma, hogy eddig nem talált olyan utódot, akinek átadhatná tudását. Amikor összebarátkozik a szerény és félénk Daniellel, rájön: a fiú alkalmas nemcsak a karate fogásainak, hanem a harci művészetek egész filozófiájának elsajátítására, így méltó lehet arra, hogy az örökébe lépjen. Tovább Karate kölyök 2. 6. 248 / 10 A film első részében megismert szereplőket, az ifjú bajnokot és bölcs mesterét ezúttal Japánban látjuk viszont, ahol Miyagi egy régi ellenségével és gonosz unokaöccsével kerülnek szembe. Továbbra is csattannak a pofonok, lendülnek a lábak és repülnek a tehetetlen testek. A karate-filmek haladó hagyományait követő alkotás se többet se kevesebbet nem ígér, mint amit várunk tőle: egy izgalmas harci jelenetekben bővelkedő, fordulatos, izgalmas perceket a képernyő előtt. Karate kölyök 3. 5. 905 / 10 Kreese gondosan felépített élete romokba dől, amikor karateiskolája megsemmisítő vereséget szenved Danieltől és Mr. Miyagitől.
Soha nem látott képsorokat és interjúkat ígérnek a készítők. Moritáról kevesen tudják, hogy tévétörténelmet írt azzal, hogy az 1976-os Mr. T and Tina című vígjátékban és az 1987-től 1988-ig látható Ohara című rendőrös szériában ázsiai-amerikaiként volt főszereplő. Erre nagyon ritkán volt példa az amerikai sorozatok történelmében. A február 5-én érkező új dokumentumfilmben megszólal a Karate kölyökből és a Netflixen elérhető Cobra Kai sorozatból ismert Ralph Macchio mellett a Johnny Lawrence-t alakító William Zabka és a gonosz John Kreese-ként látott Martin Kove is, hogy felidézzék a Moritával kapcsolatos élményeiket. Cobra Kai és Mr. Miyagi öröksége Habár a karaktert alakító Pat Morita 2005-ben veseelégtelenségben elhunyt, az első két évadával a Youtube Premiumon jelentkező, majd a harmadik szezontól a Netflixen elérhető Cobra Kai nagy tisztelettel kezeli a karatemester örökségét. Az epizódokban többször is előfordul, hogy a már felnőtt és autókereskedést üzemeltető Daniel LaRusso egykori tanítójának szavaira emlékszik vissza, és a Karate kölyök-filmekben látott jelenetek is megidézik a legendát.
Miután a többi csapattag nem hajlandó folytatni a harcot, Miyagi kihívja az Alpha Elite tagjait szidalmazó Dugant és könnyedén győzelmet arat felette. Vezetőjükben csalódva a tagok faképnél hagyják az ezredest. Szereplők [ szerkesztés] Pat Morita a negyedik, egyben utolsó alkalommal játszotta el Miyagi szerepét a filmvásznon. Színész Szerep Magyar hang [2] Noriyuki "Pat" Morita Mr. Miyagi Versényi László Julie Pierce Somlai Edina Paul Dugan ezredes Uri István Constance Towers Louisa Pierce Kassai Ilona Chris Conrad Eric McGowen Boros Zoltán Michael Cavalieri Ned Randall Galambos Péter Walton Goggins Charlie Frank Welker Angyal, a sólyom (állathangok) n. a. Arsenio 'Sonny' Trinidad apát Juhász Tóth Frigyes Fogadtatás [ szerkesztés] Bár a film kritikai szempontból is megbukott, a fiatal Hilary Swank alakítását méltatták a kritikusok. Bevételi adatok [ szerkesztés] Anyagi szempontból a negyedik rész bizonyult a filmes sorozat legkevésbé sikeres részének. [3] A nyitó hétvégén 2 620 484 dolláros bevételt hozott, majd az Amerikai Egyesült Államokban összesen 8 914 777 dollárt termelt.