Az Applikáció célja a tanórai műveletek Okostelefonon történő rögzítésének segítése, akár wifi/mobilnet mentes területeken. Az Applikációban beállítható az az időtáv, amire vonatkozóan a KRÉTA rendszerben lévő adatokat az eszköz letölti magára, és a következő internetre való csatlakozásig offline módú működést engedélyez a felhasználó számára.
Iskolánkban a 2019/2020-as tanév kezdetétől került bevezetésre a KRÉTA elektronikus napló használata. Ennek egyik kiegészítő eleme az elektronikus ellenőrző. Az Elektronikus ellenőrző segítségével a szülő/gondviselő a napszaktól függetlenül, akár munkaidőn kívül is tájékozódni tud gyermeke tanulmányi előmeneteléről. A felületen naprakész információkhoz juthat a diák értékeléseivel, mulasztásaival, feljegyzéseivel kapcsolatban. További információkat az elektronikus ellenőrzővel kapcsolatban az alábbi weboldalon olvashat: Belépési adatok tanulók részére A felhasználónév tanulók esetében a tanuló úgynevezett oktatási azonosítója (11 jegyű szám), a kezdő jelszó a tanuló születési ideje számjegyekkel megadva. Az év 4 számjegy, a hónap és a nap minden esetben 2 számjegy (ha kell baloldalt 0-val kiegészítve), köztük kötőjelekkel. Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer. (pl. : 2002-03-09) Az első bejelentkezés után fokozottan ajánlott a jelszót megváltoztatni az illetéktelen bejelentkezések elkerülése érdekében. Belépés adatok szülők/gondviselők részre A gondviselők részére, az intézményi adminisztrátorok közreműködésével, a KRÉTA rendszer elküldi e-mailben a belépéshez szükséges felhasználónevet és jelszót.
A DKT kezelésére az új mobilalkalmazások sem képesek, de a menüből ezt kiválasztva elindítják az alapértelmezett böngészőt, és a felhasználót automatikusan beléptetik a Digitális Kollaborációs Térbe, így mégis segítik annak elérését. (Androidos telefonokon a Google Chrome, iPhone-okon a Safari alapból rendelkezésre áll, de mindkettőnél további böngészők is telepíthetők. KRÉTA Ellenőrző – Balatonszárszói József Attila Általános Iskola. ) Ha a rendszer elérésével kapcsolatban problémájuk merül föl, forduljanak Ökrös László rendszergazdához a Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címen!
Elérhetőség 1147 Budapest Miskolci utca 77 Telefon: (06-1)-468-27-90 keress minket… Intézményünk megtalálható a közösségi oldalakon. Csatlakozz hozzánk a Facebook -on is! Közelgő események All day, 2022-04-08 – Szünet előtti utolsó tanítási nap All day, 2022-04-11 – 2022-04-19 – Tavaszi szünet 10:00 – 11:00, 2022-04-19 – Kollégium nyitás All day – 01:00, 2022-04-20 – Szünet utáni első tanítási nap
A bubópestisnél a nyirokcsomók megduzzadnak, fájdalmas csomók, úgynevezett bubók alakulnak ki, melyek akár tíz centiméter átmérőjűek is lehetnek. A nyirokcsomók bevérzései miatt kékes-feketés színűek, és előbb-utóbb kicsattannak. Pestis járvány a középkorban z. nyirokcsomók megduzzadnak, fájdalmas csomók alakulnak ki, melyek akár tíz centiméter átmérőjűek is lehetnek. A nyirokcsomó bevérzései miatt kékes-feketés színűek, és előbb-utóbb kicsattannak. A legnagyobb európai pestisjárvány 1347–1353 között zajlott, miután 1346-ban a genovaiak Krím-félszigeten található Kaffa erődjébe az ostromló kipcsákok és mongolok – egyfajta biológiai fegyverként – katapultjaikkal számos, pestisben meghalt ostromló katona tetemét lőtték be. A járvány megjelent a városban is, ahol több ezer genovai polgár tartózkodott. A járvány miatt hajókon menekültek Kaffából, így a pestis eljutott Konstantinápolyba, majd Velencébe, Messinába, Genovába és Marseille-be, és onnan terjedt az európai kontinens belsejébe, illetve a tuniszi kikötő révén Észak-Afrikába.
A pestis áldozatainak számát – az 1347-1668 közötti időszakban – 30 millióra teszik, de ebből 25 millióan a járvány megjelenése utáni 6 évben haltak meg! A betegség a XVIII. sz. végére kelet felé fokozatosan kiszorult Európából, a járványok titokzatos megszünésére nincs biztos magyarázat. (Gyógyítása csak 1894-től Alexandre Yersin munkássága nyomán valósulhatott meg. Index - Külföld - A pestis idején jól bevált járványügyi szabályokat követjük ma is. ) A lepra (scabies norvegica) a középkorban egész Európában igen elterjedt volt. A betegeket leprosoriumokba kényszerítették, ahol a maguk, meglehetôsen szigorú törvényei szerint éltek, a társadalomból kirekesztve, koldulásból tengették életüket Járványok a magyar történelemben A hazai történelem is ismer néhány meghatározó befolyású járványt (epidemiológiai eseményt) A Nándorfehérvár ostromát 1456 -ban lezáró járvány, ami minden bizonnyal pestis lehetett, ugyan a magyarok számára hozta meg a sikert (és a déli harangszót! ), de Hunyadi János és Giovanni di Capistrano halálával két olyan vezéregyéniség esett áldozatul, akik késôbb, a nehéz, zavaros idôkben biztos kézzel irányíthatták volna az ország sorsát.
Az Egyesült Államokból, Kínából, Indiából, Vietnámból és Mongóliából is jelentettek eseteket az elmúlt években. A fertőzés leginkább zsúfolt, koszos, patkányokkal teli környezetben terjed. Kezelés és megelőzés A legtöbb beteg élete megmenthető, ha időben hozzájutnak a megfelelő antibiotikumos kezeléshez. Pestisgyanú esetén a kezelést azonnal meg kell kezdeni. Pestis járvány a középkorban 5. A higiéniai szabályok betartásával és a bolhacsípés megelőzésével, a bolhacsípés elleni védekezéssel lehet tenni a fertőzés megelőzése érdekében. Létezik védőoltás, ám az csak a bubópestis ellen véd, és az ellen is csak 3-6 hónapig. (Forrás: Medipress, Lektorálta: Bak Marianna, biológus)
A hatóságok intézkedéseket vezettek be: izolálták az eseteket, továbbá irtani kezdték a rágcsálókat és a bolhákat. Madagaszkárban a betegség előfordulása nem szokatlan; a kórokozó először 1898-ban jutott el a szigetre egy patkányokkal fertőzött gőzhajóról, azóta rendszeresen fordulnak elő humán esetek. Az utazási korlátozás bevezetését azonban a hatóságok nem tartották indokoltnak.
Közép-Európában a vesztegzár mint pestis elleni központi óvintézkedés először I. Ferdinánd 1521. évi rendeletében jelent meg. Pestis tünetei és kezelése - HáziPatika. Ebben az intézkedésben az uralkodó Stájerországot kívánta megvédeni a Magyarországon ekkor már dühöngő pestis ellen. Bár már 1562-ben megjelent egy pestisről szóló rendeletben, hogy a fertőző betegségek terjesztője elsősorban maga a fertőző betegségben szenvedő, vagy a fertőzést még lappangva magában hordó egyén s annak közvetlen holmija, a központi hivataloknak nem volt könnyű dolga a korlátozásokat elfogadtatni a lakossággal. A járványok megakadályozását szolgáló gazdasági és egyéb intézkedések sokszor teljes értetlenségbe, ellenséges reakciókba ütköztek. Erre példa, hogy amikor 1601-ben a felső-magyarországi főkapitány felkérte Kassa városa tanácsát, hogy a Lengyelországban dúló pestisre tekintettel a kassai országos vásárokat ne tartsa meg, a tanács –az anyagi következményektől tartva – tiltakozott. Csak az egyik pap pestisben való elhalálozása után voltak hajlandók a rendeletet végrehajtani.