Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2019. szept 9. 17:02 Brutális erejű vihar tombol az országban /Illusztráció: Northfoto Borzalmas vihar csapott le Magyarországra, most már a nyugati részeken is pusztít az ítéletidő. A Blikk is megírta, hogy hétfő délután nagy erejű vihar sújtott le Szegedre. Az egyetem jogi karának épületébe belecsapott a villám, annak tetejéből egy jókora darabot leszakítva, a szél pedig betörte az ablakokat. Vihar radar magyarország map. A Széchenyi téren többen megsérültek, mikor az orkán erejű szél leszakította a fák ágait. A katasztrófavédelem azt írja, Szegeden a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső és a szél is sok problémát okoz: a Széchenyi téren egy padon ülő emberre szakadt rá egy platánfa. A közlekedésben is nagy a káosz - leszakadt felsővezetékek és sínekre dőlt fa akadályozza a villamosok és a trolik a haladását. Továbbá a felhőszakadás-veszély miatt az ország keleti felében több megyére is másodfokú figyelmeztetés van érvényben.
Az átlagos szélsebesség 17 illetve 24 m/s közé (km/ó-ban kerekítéssel megadva 61 illetve 86 km/ó közé) esnek. A fák erõsebben meghajolhatnak, a gyengébb fák akár gyökerestõl kidõlhetnek, faágak leszakadhatnak, a tetõcserepek elmozdulhatnak, kisebb károk keletkezhetnek. Vissza a kislexikonba
Az Időkép radarképe szerint a vihar - ami Szolnokot háromnegyed 4 körül érte el - ezzel egy időben Szombathely környékén is tombol, és a nyugati régiót sem kíméli. A legrosszabbul viszont az észak-keleti régió járhat, ugyanis nem csak dél felől, hanem a Balaton irányából is oda tart a vihar. Fotó: időké vihar Nyugat-Magyarország radar Szombathely Viharos erejű szél ítéletidő eső Szeged időjárás
Ma van Húsvét napja (népi ének) - YouTube
Homa János: Ma van húsvét napja (Nordex Kft. ) - Locsolkodóversek és régi képeslapok Kiadó: Nordex Kft. Kiadás helye: Eger Kiadás éve: Kötés típusa: Ragasztott papírkötés Oldalszám: 190 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 18 cm x 11 cm ISBN: 963-85086-0-4 Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Tartalom Előszó 5 Én még kicsike vagyok 7 Korán reggel felébredtem 27 Piros tojást várok 39 Szépen kérem az anyját 63 Rózsavizet hoztam 83 Ma van húsvét napja 97 Feltámadt a Jézus, mondják az írások 121 Ákom-bákom berkenye 143 Rózsavízzel járok a nagy városba' 163 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
Kívánok e háznak hát mindenből eleget, Főképp békességet, egészséget és szeretetet! Nyalka legény vagyok, Lányokhoz indulok. Mert ma minden lánynak Rózsavizet hozok. Megöntözem őket, Mint a virágokat, Nem venném lelkemre, Hogy elhervadjanak. Ám e fontos munkám Ingyen nem tehetem, Cserébe a hímestojást Sorra ide kérem. Rózsa, rózsa szép virágszál, Szálló szélben hajladozzál. Napsütésben nyiladozzál, Meglocsollak, illatozzál. Harangoznak húsvétra, Leszakadt a tyúklétra: Kezdődik a locsolás – Nekem is jut egy tojás. Válaszvers lányoknak: Köszönöm, hogy köszöntöttél, Rózsavízzel megöntöztél. En is köszöntelek Téged, Tojás lesz a fizetséged. Aki adta, ne feledd, És a tojást el ne ejtsd! Tímár Sándor A verseket Riesz Ferenc gyűjteményéből vettük át a következő internetes oldalról: A versek összegyűjtésében részt vettek: Bognár Katalin, Berki Szilvia, Bódiné Lada Lívia, Mikulásné Marcsi, Bártfai Guszti, Bíró Zsigmond és Snekszer Károly.
Őt nevezték Jézuskának, édesanyját Máriának, ki pólyába takarta, befekte 2460 Kovács Nóri: Mária mennybemenetele (Közrm. : Kovács Juci) A mennyei szent városnak gyöngykapui ma megnyíltak, Jézus édesanyjának, áldott Szűz Máriának. Örvend az egész mennyország, halhatatlan nagy boldogság lett díja Máriának, egek 2404 Kovács Nóri: Altató Aludj el, magzatom, édes kis Jézusom, aludj, aludj! Álmod a jászolban kemény szénában van, Néked szól az anyád, örül, vígad és áld, Tejet, mézet néke 2381 Kovács Nóri: Álmok útján járni Elindultam szemed fényét megkeresni, jeges szélben álmok útján énekelni. Sűrű hóesésben hozzád száll a szívem, végre eggyé válunk forró ölelésben. Halvány gyertyafényben su 2132 Kovács Nóri: Fehér galamb szállt a házra Fehér galamb szállt a házra, édesanyám, Isten áldja! Köszönöm, hogy fönntartottál, tűztől, víztől ápolgattál. Tűztől, víztől ápolgattál és most a halálnak adtál. Éde 1825 Kovács Nóri: Alig tudok élni Kicsi madár, hogy tudsz élni, mikor nem tudsz beszélgetni? Mer' én tudok beszélgetni, még es alig tudok élni.
Ezeréves tojásfestés A régi európai termékenységünnepek maradványa lehet például a tojásfestés, a tojások kultusza, amely nehezen vezethető le a héber pészachból, a bárányáldozatból, vagy a keresztény Jézus-kultuszból, vagyis Isten Bárányának, Krisztusnak a keresztáldozatából. A tojások ajándékozása, festése Kelet-Európában maradt meg a legtartósabban, és Magyarországon különösen divatos ma is. Hímes, a maiakhoz hasonlóan díszített tojásokat egyébként már avarkori sírokban is találtak hazánk területén. Tojásfa (Fotó: MTI) A villőzés, a lányok megcsapkodása zöld ágakkal, szintén Magyarországon ismert húsvéti szokás. A villőzést zöldághordásként is azonosíthatjuk, a zöld ágak pedig a megújulást szimbolizálják. A virágvasárnapnak, a húsvéti ünnepi körnek az egyik része ez is, akárcsak a barkaszentelés, amelynek a pogány hitvilágban bajelhárító szerepe volt, a kereszténységben pedig Jézus Jeruzsálemi bevonulását ünneplik általa. A virágokról egyébként sem kell bizonygatni, hogy a megújhodás, a tavasz, illetve legtöbbször a szerelem jelképei is.
A húsvéthétfői locsolás, az ősi termékenységvarázsló és megtisztuló rítusban gyökerezik. A víz tisztító ereje a kereszténységnél a kereszteléshez kapcsolódik, vagyis itt is összekapcsolódik a pogány és a keresztény hitvilág. Az alvilág istene Talán – de nem bizonyosan – termékenységi rítusra vezethető vissza a nyúl, a nyuszi szerepe is húsvétkor. Ez bizonytalan időpontban, talán a középkorban, talán az újkorban Németországból terjedt el. Aligha szorul magyarázatra a szapora nyúl és a termékenységi kultuszok kapcsolata, ugyanakkor ez nagyrészt tisztázatlan eredetű kapcsolat, ezért nem lehetünk ebben sem teljesen biztosak. A húsvéti nyulakról az első források 1678 környékén emlékeznek meg Németország területén. A germán – tehát a kereszténytől eltérő hagyományok – élnek tovább a német Ostern, illetve az angol Easter elnevezésekben, amelyek a húsvétot jelentik a két nép körében. Ez az elnevezés egy Ostara nevű germán istennőre vezethető vissza, aki a mitológia szerint az alvilág úrnője volt, és ünnepe éppen a tavaszi napéjegyenlőség környékére esett, akárcsak a húsvét.