Matz szerint Szulejmán volt az edirnei szultán, azaz a hozzánk legközelebbi, Isza a balikesiri bej és Musza a bursai szultán. Végül a negyedik fiú I. Mehmed szerezte meg az egyeduralmat. Én úgy emlékszem, hogy komoly olvasmányaim inkább II. Szulejmánnak nevezik Nagy Szulejmánt, de majd utánanézek, mindenesetre nehét egy edirnei szultánt negligálni Európában. Később mindenesetre I. Mehmed utódai uralkodtak, akik nyilván nem ismerték el felmenőjük vetélytársát, mégha az neki a (fél)testvére is volt. Paulus Pontius Crassus vita 2009. március 13., 15:34 (CET) [ válasz] Az viszont nyilvánvaló, hogy a török és a többi wiki sem számolja be az edirnei részuralkodót, úgyhogy alkalmazkodni kell ehhez, azaz I. Szulejmán(Muhtesem Yüzyil) - Blogger.hu. Szulejmán. Paulus Pontius Crassus vita 2011. szeptember 28., 12:26 (CEST) [ válasz] A legjobb viszont olyan történésztől megkérdezni lenne, aki a kor szakértője és ismeri a problémát. Önmagában még az összes wiki sem perdöntő. szeptember 28., 12:59 (CEST) [ válasz] I. Szulejmánnak nevezi Erdély rövid története.
Iszlám hívő volt. Trónralépte, Bizánc elfoglalása [ szerkesztés] Bizánc ostromának térképe Édesapja halála után, 1451 -ben lépett ténylegesen trónra. [1] Nem sokkal később ostrom alá vette a Bizánci Birodalom fővárosát, Konstantinápolyt. [1] 1453. április 10 -től folyamatosan – egy Orbán nevű magyar által öntött – ágyúiból szakadatlanul lövette a várost, és május 29 -én sikerült is bevennie. I Szulejmán Oszmán Szultán Gyermekek, I Szulejman Oszman Sultan Gyermekek 1. [1] Három napig tartó szabad rablást engedett katonáinak, de ezután hozzáfogott az elpusztult, részben leégett és kifosztott város újjáépítéséhez. [1] Több szép palotával ( szeráj) és mecsettel díszítette új székhelyét; a Hagia Szophia templomot mecsetté alakította át. [1] Türelmesen viselkedett a görögkeleti egyház ötvenezer hívével, még azt is megengedte, hogy pátriárkát választhassanak, [1] aki az Oszmán Birodalomban élő keresztényeket képviselte. [2] Konstantinápoly sikeres elfoglalása nagy hírnevet szerzett neki és az Oszmán Birodalomnak. A szultán ekkor vette fel a kájszár (=császár) címet (Kayser-i-Rüm, azaz Róma császára).
Konstantinápoly egészen 1923 -ig volt az Oszmán Birodalom fővárosa, ekkor Ankara vette át a helyét. [3] Háború a Balkán-félszigeten [ szerkesztés] Bizánc eleste után Mehmed a környező görög és latin utódállamok felé fordította figyelmét. [1] 1454 és 1478 között úgyszólván folyamatosan harcolt Albánia és Görögország földjén, valamint a szigeteken alapított frank fejedelemségek területén. Nem kímélte a velencei és genovai gyarmatokat sem. [1] 1454 -ben legyőzte Velencét, 1455 – 1456 -ban pedig a két Palaiologosz -fejedelmet, Tamás ( 1409 – 1465) és Demeter ( 1407 – 1470) moreai despotákat verte le. [1] A nándorfehérvári veresége [ szerkesztés] Ezek után Mehmed Magyarország ellen indult. [1] Hunyadi Jánosnak 1454 -ben ugyan sikerült Firuz béget elűznie Szendrő alól, de ez nem állította meg a szultánt. [1] Amikor 1456 -ban Brankovics György szerb despota futárjai Budára hírt hoztak Mehmed nagy hadi készületeiről, Hunyadi a saját költségén 10 000 zsoldost toborzott és Juan de Carvajal pápai követtől, valamint Kapisztrán Jánostól és keresztes vitézeitől segítve, Nándorfehérvár felmentésére indult, amit Mehmed ekkor már erősen lövetett.
Jelentős szerepet játszott a törökök Mohácsnál aratott győzelmében is. A csata után ezerötszáz nemest fejeztetett le ujjongó katonái előtt. A magyar sereg négyezer lovasa, tizenháromezer gyalogosa, ötszáz főnemese és hét püspöke veszett oda Mohácsnál, ahol áldozatul esett a magyar király is. Miután a Habsburgokkal is kitört a háború, Paragli Ibrahim igyekezett Velencét és a franciákat mozgósítani I. Ferdinánd osztrák főherceg és V. Károly német császár és spanyol király ellen (Spanyolország is részt vett a magyarországi harcokban). Részt vett a Bécs ellen indított kudarcba fulladt 1529. évi ostromban, majd Kőszeg ostrománál és a Szafavida Birodalom ellen indított újabb hadjáratban is. Lodovico Gritti a pasa barátja, velencei ékszerkereskedő később Magyarország kormányzója Gritti 1527 -ben Konstantinápolyban a díván titkos tanácsosa és Paragli Ibrahim nagyvezír kegyeltje, barátja volt. Pera mellett, saját palotában élt, sokan kedvelték, mert barátságos, bőkezű és közvetlen embernek mutatkozott.
Kedves Olvasó, engedje meg, hogy a figyelmébe ajánljuk: A különleges éremművészeti alkotást, az Arany királyok kollekció első darabját, amely Szent István királyunknak állít emléket. Ön is megrendelheti az országunk jelentős történelmi eseményeit megörökítő, rendkívüli emlékérmet 29 990 Ft-os kedvező áron! Források: Képek forrása: (colored)
István · II. Vak Béla · II. Géza · III. László · IV. István · III. Nagy Béla · Imre · III. László · II. Jeruzsálemi András · IV. Béla, a második honalapító · V. István · IV. Kun László · III.
Ezt követően a krónikás rátér az utószülött István herceg különféle kalandjainak ecsetelésére, majd így folytatja: István "Velencébe ment. Ott azután az egyik tehetősebb és gazdagabb velencei polgár, amikor hallotta és – az igazságnak megfelelően – megbizonyosodott róla, hogy ő a magyar király fia, feleségül adta hozzá a lányát. Ettől a nőtől Istvánnak fia született, akit apjának nevéről Andrásnak nevezett el" (Bollók János fordítása). A krónikás előadása némely pontokon kiigazításra szorul. II. Andrásnak valójában három felesége volt: az első a szövegben is említett, 1213-ban meggyilkolt Gertrúd, a második pedig a krónikás által hallgatással mellőzött Jolánta volt, aki 1233-ban halt meg. Az újra megözvegyült András, jóllehet már hatvanadik életéve felé közeledett, elég erőt és kedvet érzett ahhoz, hogy új asszonyt vegyen magához, s 1235-ben házasságot kötött Estei Beatrixszal. (Az 1217–1218. évi szentföldi hadjárata idején az említett Jolánta volt a felesége. Korántsem biztos, hogy III. Andrással halt ki az Árpád-ház » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. ) Az igaz ugyan, hogy II.