N éha vakmerően megkérdezzük: miért is vagyunk a világon? Van, aki azt feleli: azért, hogy találkozzunk egymással. Valóban: a legfontosabbak lehetnek számunkra a kapcsolatok, az érzelmek, az összetartozás. De az élet néha tragikus. Életfontosságú kapcsolataink tönkremehetnek. Vannak csalódások, félreismerések; van hűtlenség, betegség, öregedés, halál. S az ember sokszor végtelen hosszú láncot vonszol maga után: a múlt emlékeit. És előfordulhat, hogy már csak életének romjai között él. Ez a könyv visszahívás a valóságba. Ne a múltban élj, ami már nincs (a jövőn se tépelődj, ami még nincs), csak a jelent éld teljes erőddel és odafigyeléssel! így lesz hiteles az életed... Ne menj a romok KöZé....................
Halihóóó, Bloglakóóóók! ^^ Igen, jól látjátok, mostanában nem nagyon írok. Ennek pedig az az egyszerű oka, hogy nem tudok mit. Az előző. az előző előtti bejegyzésben leírtam, mi az, ami történt velem. Azóta kb. teljesen egyedül vagyok... Vagyis nem nagyjából. De most muszáj. :) Viszont azt is látjátok, hogy a befelé fordulásom párhuzamos azzal, hogy többet olvasok. Miért? Mert jól esik. Ennyi az egész. Ma is pár idézettel jöttem Nektek. Ezek Popper Péter - Ne menj a romok közé című művéből kerülnek most ide. Amikor valamilyen lelki válságban vagyok, több,, lelkizős" témájú könyvet lapozgatok, úgy érzem, a bennük leírtak valahogy segítenek átvészelni egy nehéz időszakot, és olyan gondolatok épülnek be a fejecskémbe e könyvekből, amelyek később is hasznomra válnak. No és jó ezeken a gondolatokon... elmélázni. Szerintem a bejegyzés (és ezzel a könyv címe is) sok mindent elárul. Rengetegszer vagyok gondban azzal, hogy a múltban élek, egyszerűen nem tudom elengedni. Ezzel kapcsolatban hoztam most pár sort.
Popper Péter (Budapest, 1933. november 19. – Budapest, 2010. április 16. ) Pszichológus, klinikai gyermek-szakpszichológus, pszichoterapeuta, egyetemi tanár. Évtizedekig hazánk egyik legnépszerűbb pszichológusa, könyveivel, előadásaival, tanácsaival az újságokban, a rádióadásokban, a televízióban segített az embereknek a mindennapok lelki gondjainak megoldásában, eligazodni a gyermeknevelésben. Kutatási területei a pszichoterápia, társadalmi beilleszkedési zavarok, valláspszichológia voltak. 1952-ben érettségizett a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnáziumban, ahová 1944-től járt. Felsőfokú tanulmányait Budapesten folytatta az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és Moszkvában, a Lenin Intézetben. Filozófia-logika-pszichológia szakos középiskolai tanári oklevelével a Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán tudott elhelyezkedni oktatói állásban (1957–1958), majd a Fiatalkorúak Átmeneti Nevelőintézetének pszichológusa lett (1958–1960). 1960-ban felvették az ELTE Jogi Karának Büntetőjogi Tanszékére aspiránsnak, majd 1963-tól a SOTE I. sz.
A megszakadt kapcsolatok tragikuma Az ember sokszor végtelen hosszú láncot vonszol maga után: a múlt emlékeit. S előfordulhat, hogy már csak életének romjai között él. Ez a könyv visszahívás a valóságba. Ne a múltban élj, ami már nincs, a jövőn se tépelődj, ami még nincs, csak a jelent éld teljes erőddel és odafigyeléssel. Így lesz hiteles az életed. Kategória
Népszerű pszichológia
Méret
A boldogság nyomában. Lélek és gyógyítás. A párkapcsolatok iskolája. A belénk égett múlt. A család: Harcmező és békesziget. Popper Péter emlékére I-III DVD melléklettel. Pénz, karrier, csillogás? Miért vagyunk boldogtalanok? A tudattalan ösvényein. A weboldalon található termékleírások - a hivatalos kiadói ajánlások kivételével - a Magyar Menedék Könyvesház kizárólagos szellemi tulajdonát képezik (1999. évi LXXVI. törvény), így ezeknek a részleges vagy teljes utánközlése bármely más digitális vagy nyomtatott formában a Magyar Menedék MMK Kft. előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül tilos. Szállítási és fizetési módok Miután a birodalom ~ -ben bekebelezte Egyiptomot, szabaddá vált az út a Vörös-tenger mentén dél - az Indiai-óceán - felé, ahol fontos kereskedelmi utak húzódtak. ama magában véve jelentéktelen eseménnyel kezdődik, hogy Luther Márton (l. o. ) a bűnbocsátó levelek árulásánál elkövetett visszaélések ellen a vittenbergai vártemplom ajtaján ( ~ okt. 31. ) kiragasztott 95 tételben kikelt és az ellentételekben foglalt hittani igazságoknak bárkivel szemben megvédelmezésére...
Lásd még: Mit jelent Erdély, 1526, 1521, Fejedelem, II. Lajos? V. Károly megválasztása után
a harc újult erõvel folyik tovább. Az üzenettel együtt Luther egy 95 tézisből álló vitairatot is eljuttatott feletteséhez, melyet Philip Melanchton szerint azon az estén – német nyelven – a wittenbergi vártemplom kapujára is kifüggesztett. A lutheri 95 pont kapcsán fontos előre leszögezni, hogy a szóban forgó tételek nem kinyilatkoztatásul íródtak; éppen ellenkezőleg, vitára buzdították azokat az olvasókat, akik megfelelő teológiai képzettséggel rendelkeztek. A cél – mint az idézetből is kiderül – mindössze egy disputa összehívása volt, a dokumentum pedig a kezdeményező szerzetes álláspontját tükrözte. Luther tehát az általa szerkesztett 95 tétellel nem egy új felekezetet akart alapítani – bár később kétségkívül ez történt –, hanem "mindössze" a katolicizmust igyekezett megreformálni oly módon, hogy a búcsúcédula-árusítás károsnak ítélt gyakorlatát kiiktatja. Ezzel együtt a később kibontakozó lutheri reformáció alaptézisei – mint például a hit általi kizárólagos megigazulás vagy a sola scriptura tana – sem forradalmi újításokként, csupán a pénzért adott bűnbocsánat elleni érvelés részeként jelentek meg. Luther a 95 tétel megalkotásakor kivételes tudású teológusnak, ám igencsak naiv politikusnak bizonyult, ugyanis Tetzel tevékenységét a domonkos szerzetes – vagy esetlegesen alacsonyabb rangú klerikusok – kezdeményezésének hitte, és Albert mainzi érseknek küldött 1517. október 31-i levelét is ebben a szellemben írta meg. A teológus a feddő válasz és X. Leó későbbi reakciója – a kiátkozással fenyegető Exsurge domine kezdetű bulla – nyomán döbbent csak rá, hogy a pápát senki sem téveszti meg, a búcsúcédulák árusítása az ő jóváhagyásával és támogatásával folyik. Ez a felismerés – és az ebből eredő konfliktushelyzet – vezetett aztán oda, hogy a ferences szerzetes rövid időn belül szakított a katolicizmussal, és A német nemzet keresztyén nemességéhez című, 1520-as művében a pápaságot már az Antikrisztussal azonosította. Luther, akit előbb X. Leó, majd V. Károly császár (ur. 1519–1556) is átokkal sújtott, 1521-re látszólag reménytelen helyzetbe került – hiszen kitaszították őt a társadalomból –, "lázadása" ugyanakkor mégis visszafordíthatatlanul megindította a reformáció folyamatát."Az igazság kiderítése igyekezetétől indítva, megvitatásra kerülnek
az alábbi tételek Wittenbergben tisztelendő Luther Márton atya, a szabad művészetek és a szent teológia magisztere s ugyanott ezeknek rendes előadója elnökletével. Ezért kéri, hogy akik nem jelenhetnek meg ezeket velünk élőszóban megvitatni, tegyék meg távolból írásban. A mi Urunk Jézus Krisztus nevében. Ámen. " (Részlet a Luther által írt dokumentumból) 1517. október 31-én tette közzé Luther Márton wittenbergi Ágoston-rendi szerzetes híres 95 tételét, melyeket a bűnbocsánat és a búcsúcédula-árusítás gyakorlatának kapcsán fogalmazott meg. A vitaindító írásnak szánt dokumentum, melyet Luther állítólag a wittenbergi vártemplom kapujára is felszegezett, utóbb korszakhatárnak bizonyult a kereszténység történetében, mivel a szerzetes és a katolikus klérus között kiéleződő konfliktus hamarosan a reformációval bekövetkező egyházszakadáshoz vezetett. A wittenbergi 95 pont kifüggesztésének legfőbb előzménye az 1516-ban kezdődő búcsúcédula-árusítás volt, melyet a Luther által később bírált Johannes Tetzel dominikánus szerzetes és társai a Szent Péter-székesegyház újjáépítése, valamint – nem hivatalosan – Albert mainzi érsek adósságainak lefaragása érdekében indítottak.