Kölcsey Ferenc nevéről természetesen mindenekelőtt a Himnusz szokott eszünkbe jutni. Ő volt nemzeti himnuszunk szövegének költője. Akik többet tudnak felőle, azoknak az is közismert igazság, hogy Martinovicsék után és Petőfi ék fellépte előtt, tehát ama sokszólamú fél évszázadban, a magyar romantika korszakában Kölcseyt tekinthetjük a magyar irodalom politikailag leghaladóbb költőjének. Szerepe legalább annyira beletartozik a kor politikatörténetébe, mint irodalomtörténetébe. De még azt is szokás tudni felőle, hogy a rendszeres magyar irodalmi kritika egyik előkészítője. Tehát az irodalmi főszereplők közé tartozik. 190 éve született a Himnusz » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. A kiterjedt és oly fontos életművet egy világéletében gyönge testű, betegségekkel küszködő, mindössze negyvennyolc évet megélő de férfiasan kemény lelkű ember hagyta hátra. 1790-ben született. A Szatmár megyei nemescsalád, amelyből származott, nem volt gazdag, de igen nagy tekintélyű. Állítólag a hét ősmagyar törzsfő egyikétől, Ond vezértől származott (amiként egy évszázaddal később Ady is úgy tudta magáról, hogy Ond vezér kései unokája).
Versei generációkat tanítottak magyarul érezni és gondolkodni A reformkor magányos tudósát a későbbi generációk is különleges tisztelettel illették, és – az Erkel Ferenc által megzenésített Himnusz révén – ma is egyedi helyet foglal el a magyar irodalom csillagai között. Bár Kölcsey pályáján költőként indult, a haza és a tudomány szeretete nyomán nem csak a kultúrában, de a politikában is ott hagyta keze nyomát, miközben művei – például beszédei, Huszt című verse, vagy az unokaöccsének, Kölcsey Kálmánnak írt Parainesis – generációkat tanítottak magyarul érezni és gondolkodni. Forrás: Nyitókép: Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
A szobor mögé egy falat emeltek, amelyen a Huszt című vers sorai olvashatók. Kölcsey Ferenc szobra már nem a Parlamentre tekint, hanem a tér szélén üldögél (fotó: Both Balázs/) Azzal, hogy elvesztette a magas talapzatát, a szobor tekintete nem az emberek tekintetével találkozik, hanem olyan, mintha a földet nézné búsan (fotó: Both Balázs/) Érdekes tény azonban, hogy nem ez volt az első Budapesten látható Kölcsey-szobor, hanem Ferenczy István hírneves szobrász alkotása, amely már 1845-ben elkészült. A himnusz költője full. Azonban mégis az 1939-es szobrot tartják az első, budapesti Kölcsey szobornak. Ennek a legkézenfekvőbb magyarázata az, hogy Ferenczy szobra sosem állt szabad ég alatt, és így nem lett ünnepélyesen felavatva. Ferenczy István rajza a készülő Kölcsey-szoborról 1846-ban (forrás: Pesti Divatlap, 1846. augusztus 1. ) Kölcsey Ferenc nyári halála után a Kisfaludy Társaság már ősszel kezdeményezte egy budapesti emlékszobor felállítását, amelynek költségeit közadakozásból hamar összegyűjtötték, s Ferenczy 1845-re már be is fejezte élete egyik legnagyobb méretű alkotását.
Mind a három elmarasztaló. Az elegáns, árnyalt stílust kereső fiatal költonek Csokonai túl parlagi, Berzsenyi túl durva és fellengzős. Érthetetlen, hogy mennyire nem vette észre Csokonaiban sem a plebejus jelleget, sem a stílusbeli árnyaltságot, s Berzsenyiben a nagy problémák szüntelen jelenlétét és a nyelv addig példátlan gazdagságát. Amiért Kölcsey egy életen át lankadatlanul harcolt, az éppen Csokonai és Berzsenyi költészetében fogalmazódott meg a legmagasabb szinten. Sokkal később ezt Kölcsey is tudta, de addigra már Berzsenyi sértődötten, elkedvetlenedve meghalt, és a gyászbeszédben Kölcseynek csak az önvád lehetősége maradt meg. Vaskarika - A "Himnusz költője" - 225 éve született Kölcsey Ferenc. Igaz, ezt az önvádat férfiasan ki is mondotta. Ha itt-ott meg is jelent egy-két költeménye, a közönség kezdetben mint kritikust és irodalmi vitatkozót ismerte meg. A Kazinczyt támadó Mondolatra ő és Szemere válaszolt, méghozzá a kritikákhoz hasonló harcias hangon. Ez a harciasság, amellyel egyszerre támadott a politikai reakció ellen és a haladó költőkben felfedezni vélt hibák ellen, az irodalomba lépő Kölcseyt eleve népszerűtlenné tette.