A faluból indulva érdemes felmenni a szőlőhegyre, majd felkeresni a fából épült Csillaghegyi kilátót, az óriási, dús lombú mesefát vagy a képen látható kőasztalt, mely körül kellemes pihenőhelyet találsz. Mesefalu a Vértesben Ismerkedj meg egy másik álomszép, kicsinyke településsel, Várgesztessel is. Kiadó kastély Iszkaszentgyörgy - megveszLAK.hu. Ha a Vértes útjait szeretnéd bejárni, jobb helyről nem is indulhatsz! A képek forrása: / bugyihusztár, templomok és fülemüle.
Örültem, hogy idejöttem, és pár elmélyülő gondolattal a saját szeretteimen kívül a grófi családnak is adóztam. Halottak napja van, de mi élünk, élnünk kell, a múltra az elmúltra gondolni szép, és fájó. Ma adjuk meg a tiszteletet a múltnak, és holnap már nézzünk derűsen a jövőbe. Innen a templom és grófi sírboltkápolna mellől indul a Kastélybirtok tanösvény, első tábláját itt láttam. Fel van sorolva az összes, itt nyugvó leszármazott, Amadék, Pappenheimek, Bajzáthok, a kastély szerteágazó birtokosai szerint. A kápolna mellett kétoldalt borostyán futotta be a fákat, alattuk réges-régi sírok vannak. Mivel a kerítés be volt lakatolva, kénytelen voltam egy kis falmászást folytatni, a megbontott falon be lehet jutni a sírkertbe. Nem is tudom és nem is értem, miért nem fordít a falu erre nagyobb figyelmet. A kastély birtokosainak egykori fürdőhelye, a Duzzogófürdő is csupa gaz, alig lehet megtalálni a falu határától nem messze. Egykoron 28 fokos víz tört ott fel, szép épületek, medencék voltak, ma csak a falak látszanak, a bányászat elvitte a gyógyvizeket.
Még szürke volt az égbolt, kerek esőcseppek tapadtak a fák ágaira, épp hogy csak elállt az eső. Friss levegőre vágytam, kis sétára, nézni a tavaszt hozó zöldet, Az út cuppanós volt ahogy az erdőbe léptem. Mégis jólesett kint, jólesett beszívni az eső illatát, a nedves avar illatát. Hamar leértem a völgybe, már vettem is elő a fényképezőt, meg kell örökíteni a kőhidakat. Csak álltam az árok felett, szemem a távolba nézett, láttam a sok hidat, benőtte őket a moha, némelyik picit már omlik, de mégis, a hangulat elvarázsol. Elképzelem a régmúltat, amikor bájos kivágott hosszú habos ruhácskákban csónakáztak itt a hölgyek, flörtölve a tavasszal, flörtölve daliás ifjakkal. A forrásokból meleg víz tört elő, télen gőzölgött a sok kis tavacska, melyeket a patak vízével duzzasztottak föl. Csónakáztak, kacarásztak, élvezték az életet. A park sem így nézett ki, bár a lila meténg csodásan belepi a talajt, a fákra borostyán fut föl, szép, és romantikus, de hajdan csodás növények, formára vágott bokrok, szépen alakított utak tarkították a parkot.