Forró övezet övei ismétlés Forró éghajlati övezet Afrikában szerző: Palasti0516 Gyakorlás: A mérsékelt és hideg övezet, 7. A Szerencsekerék szerző: Ptanarok 34. A forró övezet jellemzői Labirintus szerző: Ffgyrs2019 32.
A forró övezet A forró éghajlati övezet az északi és a déli szélesség 30°-a között helyezkedik el. Az övezet a passzátszélrendszer uralma alatt áll. Az évi középhőmérséklet mindenütt meghaladja a 20%C-ot. A passzátszél felszálló ágának (a hőmérsékleti egyenlítőnek) mindenkori helyéhez erős csapadékképződés, leszálló ágához pedig száraz időjárás kapcsolódik. Az övezetet tehát nem a hőmérséklet-, hanem a csapadékeloszlás alapján oszthatjuk fel részekre. • az egyenlítői öv: ahol majdnem minden nap esik az eső, • az átmeneti öv (és monszunvidék): ahol nyáron esik az eső és • a térítői öv: ahol akár évekig nem esik az eső. Az egyenlítői öv: Területei: Dél-Amerikában az Amazonas-medence, Afrikában a Kongó-medence, Ázsiában pedig az Indonéz-szigetvilág. Éghajlatát egyetlen, forró, fülled, csapadékos évszak jellemzi. Az évi középhőmérséklet 25-27%C. Az erős felmelegedés miatt a gyorsan felszálló levegőben már délelőtt megkezdődik a gomolyfelhők képződése, amelyekből kora délután felhőszakadásszerű, gyakran jégveréssel kísért zivatar zúdul alá.
A csapadék az Egyenlítőtől a térítők felé haladva 1500 mm-ről 300 mm-re csökken. Vízjárása ingadozó. 12 13 Természetes növénytakaró – a szavanna A csapadék mennyisége az Egyenlítőtől távolodva csökken, ezért a szavannának különböző típusai alakulnak ki. 14 Erdős szavanna A lombkoronaszint laza, a sok napfény miatt a cserjeszint gazdag. A fákat főként akáciák alkotják. 15 Cserjés szavanna A magas növésű elefántfű között ritkán álló, ernyő alakú akáciák, és tüskés bozótok találhatók. 16 Füves szavanna Uralkodó növényfajták a fűfélék, amelyek jól tűrik az erős napsütést, és a csapadékhiányt. A száraz időszak átvészelésére a növények hosszú gyökérzetet, levelek helyett pedig tüskét növesztenek. 17 18 A legnagyobb szavannák Afrikában: Szudán Dél-Amerikában: Brazil-felföld India Ausztrália 19 Élet az átmeneti övben A forró övezet legsűrűbben lakott területe Ugaroló-talajváltó gazdálkodás Fő termények: gyapot, földimogyoró, cukornád, kávé Állattartás: nomád pásztorkodás Problémák: elsivatagosodás, túllegeltetés 20 TÉRÍTŐI ÖV A térítők mentén a 20. és 30. szélességi fokok között.
A térítői övben a hő okozta aprózódás és a szél felszínformálása uralkodik. Az erős napi hőingás miatt a kőzetek gyorsan aprózódnak. Az apró szemű homokból a szél épít változatos buckákat. A lakosság növénytermesztést (datolyapálma, gyapot, köles) csak oázisokban folytat, a nomád pásztorok állata a juh, kecske, a teve. A trópusi monszunvidékek: Trópusi monszunvidékeket találunk Afrikában a Guineai-öböl északi partján, Ázsiában Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Ausztrália két északra nyúló félszigetén. A trópusi monszunvidékek éghajlata, csapadékeloszlása (száraz, napsütéses, "tél", rövid, de forró "tavasz", esős, fülledt "nyár") az átmeneti övre emlékeztet. A csapadék területi megoszlásban a domborzat játsza a döntő szerepet: A Hindusztáni-félszigeten pl. a Himalája láncai sajtolják ki a legtöbb esőt (Cserrapundzsi átlaga 11000 mm/év, eddigi maximum 25900mm/év). Felszínformálását erős mállás uralja, a csapadékos időszakokban igen gyakoriak a nagy földcsuszamlások. A nedves szavannáknak megfelelő, dél-ázsiai monszunerdőt dzsungelnek is nevezzük.
Az állattenyésztők szarvasmarhát, juhot, kecskét legeltetnek. A térítői öv: Fontosabb területei Dél-Amerikában az Atacama-sivatag, Afrikában a Szahara, a Namib-sivatag, a Kalahári, Ázsiában az Arab-sivatag, illetve Ausztrália belső sivatagai. Éghajlatát egész évben a passzát leszálló ága határozza meg, emiatt a csapadék mennyisége (100-250 mm/év) csekély, eloszlása pedig szélsőséges és kiszámíthatatlan. A napi hőingás rendkívül nagy (25-30°C). Itt mérték Földünkön a legmagasabb hőmérsékletet: 57, 7°C-ot a líbiai Szaharában. A gyér növényzet mély gyökerekkel, vízraktározással (pl. kaktuszok) és – levelek helyett – tüskékkel, tövisekkel védekezik a párolgás ellen. Az övben csupán gyenge váztalajok alakulhattak ki. A térítői sivatagok állatai (kígyók, rágcsálók) napnyugta után "kelnek életre". E területeken többnyire csak bő csapadékú vidékeken eredő, fokozatosan csökkenő vízszállítású folyók vergődnek át (pl. a Nílus). A folyómedrek többsége, a vádik az év túlnyomó részében szárazak és csak időszakos esőzések, vagy a környező hegységek hóolvadása során telnek meg rövid időre vízzel.
A) feladatlap megoldásai A trópusi területek természetes élővilága 1. feladat Általános klimatológia gyakorlat Általános klimatológia gyakorlat Gál Tamás PhD hallgató SZTE Éghajlattani és Tájföldrajzi Tanszék 2009. április 2. Általános klimatológia gyakorlat III. Házi feladat. Természetes állapotban AFRIKA TERMÉSZETI FÖLDRAJZA Területe: 30, 3 millió km 2 Lakossága: kb.
kaktusz). Itt nincs mállás, ezért váztalajok alakultak ki. A térítői övön jövevényfolyók mennek át (Nílus). A kőzetek gyorsan aprózódnak. A képződött durva törmelék a hegyek lábánál halmozódik fel. A homokból a szél buckákat épít. Monszun vidék: A trópusi monszunvidékek éghajlata, csapadékeloszlása (száraz, napsütéses tél, esős, fülledt nyár) az átmeneti öv éghajlatára emlékeztet. A csapadék területi megoszlásában a domborzat játsza a döntő szerepet. A dél-ázsiai monszunerdőt dzsungelnek nevezzük. A dzsungel az indiai elefánt, a tigris, a fekete párduc otthona. Az övezet mindhárom öve ritkán lakott terület. A kisszámú népesség hagyományos gazdálkodása (égetéses gazdálkodás az esőerdőben, földművelés és a nomád állattartás az átmeneti övben, a nomád állattartás és az oáziskultúra a térítői övben) nem bontotta meg az egyensúlyt. A túlhajszolt legeltetés, az erdőirtás, az útépítés, és a túlzott öntözés azonban vészhelyzetet teremtett. Az övezet legfontosabb terményei: banán, kakaó, kaucsuk- egyenlítői öv; gyapot, kávé, földimogyoró- átmeneti öv; datolya- térítői öv.