❯ Tantárgyak ❯ Irodalom ❯ Középszint ❯ A Nyugat folyóirat kulturális jelentő... ELŐZMÉNYEK: A hivatalos, konzervatív folyóiratok egyeduralmát Kis József (1843-1921) lapja, A Hét (1890-től) törte meg. 1900-ban alakult meg a Társadalomtudományi Társaság, s megindította a Huszadik Század című orgánumát (1900-1919). Ez maga köré gyűjtötte a független, radikális értelmiség tagjait. Rövidebb életű, kisebb szépirodalmi folyóiratok jelezték a "modern" fiatal írók jelentkezését. Ilyen volt a Magyar Géniusz (1892-1903), melynek felelős szerkesztője Osvát Ernő lett. Ugyancsak Osvát szerkesztette az 1905-ben alapított Figyelőt is. LÉTREJÖTTE, TÉNYEK: • 1908. jan. 1. és 1941. aug. között Budapesten jelenik meg (első szám 1907. dec. ) • főszerkesztő: Ignotus (veigelsberg Hugo) - maga is publiciszta, kritikus, költő • szerkesztők: Fenyő Miksa és Osváth Ernő (Osvát kritikus volt, így ítéleteiben nem volt részrehajlás vagy féltékenység. Halála után adták ki barátai Az elégedetlenség könyvéből című, 90 lapból álló aforizmagyűjteményét, Ignotus előszavával.
1-jei számtól kezdve 1918 Korona 1, 80 28 1919 Korona 2, 80 48 1920 Korona 10 200 1921 Korona 30 600 1922 Korona 50 1000 1923 Korona 200 4000 1924 Korona 10 000 160 000 1925 Korona 30 000 400 000 A békebeli árhoz képest 25000-szeres áremelkedés (egy szám árában), ami másfélszerese az infláció általános mértékének 1926 Korona 20 000 400 000 Csökken az egyes szám ára. 1927 Pengő 1, 60 32 1928 Pengő 2 40 1929 Pengő 2 40 1930 Pengő 2 40 Babits lesz a főszerkesztő 1931 Pengő 2 40 1932 Pengő 2 40 1933 Pengő 2 40 1934 Pengő 2 40 Relatív árcsökkenés: dupla számok csak 3 pengőbe kerülnek 1935 Pengő 2, 40 40 Áttérnek a havi egyszeri megjelenésre. Az egyes szám ára könyvmelléklet nélkül értendő, az előfizetés mellé jár viszont "illetménykötet", azaz ajándék könyv 1936 Pengő 2, 40 40 1937 Pengő 2, 40 40 1938 Pengő 2, 40 40 Febr-tól 20%-kal drágul az előfizetés 48 P-re, de ez könyvmellékleteket is jelent. 1939 Pengő 2, 40 48 Ápr-tól csökkentik az egyes számok árát, az előfizetés ára nem változik 1940 Pengő 2 48 1941 Pengő 2 48 A Nyugat címplapja 1912-ből: meg kell élni a hirdetésekből (forrás: Országos Széchényi Könyvtár)
A magyar irodalomban leginkább a modernség elsõ hulláma lelt visszhangra. Hazai központjává az 1908-ban alapított Nyugat címû folyóirat vált. A mûveiket itt meg- jelentetõ szerzõket három csoportba soroljuk. A Nyugat elsõ nemzedéke (némi leegy- szerûsítéssel) az 1910-es években vált közismertté, ide tartozik például Ady Endre, Móricz Zsigmond. Az 1920-as években fellépõ második nemzedékbõl most csak Márai Sándort és Németh Lászlót említjük, az 1930-as években induló harmadik nemzedékbõl pedig Radnóti Miklóst és Weöres Sándort. A modernség késõbbi kor- szakai – az avantgárd és neoavantgárd – már nem fértek bele a Nyugat értékvilágá- ba. Ezek kiemelkedõ képviselõje – Kassák Lajos – már más utakon járt. Ady most olvasott verse ugyanabból a gondolatkörbõl ered, amelybõl a nagy hírû folyóirat elnevezése, címe is. Ebben az eszmekörben a távoli vidék tekint a központ- ra, a periféria a centrumra. Ott élet fakad az életbõl, vet és arat a szellem – sugallja a vers. Itt viszont meddõ marad a föld, s a "szent humusz" éppúgy mûveletlen, mint az elme.
Egy ilyen szellemi atmoszféra megteremtésében látta a Nyugat főfeladatát. " A Nyugat 1908. január 1-je és 1941. augusztus 1-je közötti megjelenése a magyar művelődéstörténet egyik legjelentősebb időszaka volt. A folyóiratot a költő, kritikus Ignotus, a politikai-közgazdasági cikkeket jegyző Fenyő Miksa és a biztos értékítéleteiről ismert kritikus, Osvát Ernő alapította. A főszerkesztő Ignotus lett, szerkesztőként Osvátot és Fenyőt jegyezték, de igazán meghatározó szerepe Osvátnak volt. Az első szám 1908. január 1-jén jelent meg, a borítólapon Beck Ö. Fülöp Mikes-emlékérme látható, utalva a literátor hagyományokra. Az első számban jelent meg Ignotus programadó, irányt mutató írása, a Kelet népe, emellett olvasható Ady A magyar Pimodán című tanulmánya, a Figyelő rovatban pedig többek között Gellért Oszkár írt Szabolcska verseiről. A lap eleinte pár száz példányban jelent meg, jelentős anyagi támogatást Hatvany Lajostól kapott. Célja, amely címadásában is megjelent, a magyar irodalom nyugati szintre emelése volt, legfőbb szempontjának az irodalmi értéket tekintette, szellemiségében a politikai, kulturális progressziót támogatta.
A 19. század végének új stílusirányzatait és a nyugati irodalom legfrissebb törekvéseit egyaránt segítette az érvényesülésben. Három nemzedék – a magyar irodalom legjobbjai Az első nemzedék: Osvát Ernő szerkesztő; Ignotus főszerkesztő; Schöpflin Aladár író/szerkesztő; Fenyő Miksa szerkesztő; Hatvany Lajos író; Ady Endre költő/szerkesztő; Móricz Zsigmond író; Kaffka Margit költő/író; Csáth Géza író; Cholnoky Viktor író; Gellért Oszkár író/szerkesztő; Juhász Gyula költő; Kosztolányi Dezső költő/író; Karinthy Frigyes író; Balázs Béla költő/író; Szép Ernő költő/író; Babits Mihály költő/író; Tóth Árpád költő. Második nemzedék Babits Mihály főszerkesztő; Móricz Zsigmond főszerkesztő; Szabó Lőrinc költő; Zelk Zoltán költő; Tamási Áron író; Illyés Gyula költő/író/szerkesztő; Gelléri Andor Endre ír Harmadik nemzedék Babits Mihály főszerkesztő; Weöres Sándor író/költő; Jékely Zoltán író/költő; Vas István költő/író; Kádár Erzsébet író; Radnóti Miklós költő; Ottlik Géza író Osvát tehetségfelismerő képességének és következetességének köszönhetően a régiek mellett számos fiatal szerző kapott publikálási lehetőséget.
A vers formavilága szinte szétfeszíti a lírai mûnem kereteit. Történetet mond el, ha csonkán, részlegesen is, s ez az elbeszélõ mûvek jellemzõje. Ezért az ilyen típusú Ady-mûveket epikus-balladás verseknek nevezzük. 1. A balladák párbeszédes mûvek. – Ady versében látsz-e párbeszédfoszlányt, párbeszédkezdeményt? Ki kihez beszél? 2. Mi az épp csak jelzett történet lényege? – Gyûjtsd ki a lírai én mikrocselekvé- seire utaló szavakat! 3. Hogyan egészítheti ki a periféria a centrumot, és a centrum a perifériát? Alkosson az osztály két nagy csoportot, s az egyik érveljen a periféria, a másik a centrum jelentôsége mellett!