Közös jellemzőjük, hogy az imágók a növény levelével táplálkoznak, és a lárvák is növényevők. Legjelentősebb kártevők közülük a fűz- és nyárfalevelészek, a szil-levélbogár. Védekezés: a levélbogarak elleni szerekkel az imágók ellen hatásosan lehet védekezni.
A nyár második felében a nőstény ebből az anyagból körte alakú galacsinokat gyúr, melyek mindegyikébe egy-egy petét helyez. A kikelő lárvák belülről rágcsálják a trágyát, még odabent bebábozódnak. Mit eszik a cserebogár 4. Táplálkozás közben ügyelnek arra, nehogy a galacsin külső fala megsérüljön. A ganéjtúró bogarak családjába tartozik egyik legszebb bogarunk, az orrszarvúbogár (Oryctes nasicornis) is. A 40 mm hosszú rovar színe gesztenyebarna, a hímek fején hátrafelé kunkoródó hegyes szarv van. Lárvái valamikor az öreg, korhadó tölgyfákban fejlődtek, de szerencsére még idejében sikerült "átállnia", és ma megelégszik a régóta kupacban álló fűrészporral vagy komposzthalmokkal is. Az orrszarvúbogár szerencsére még gyakrabban látható A májusi cserebogár tömeges rajzása idején nagy károkat okozhat a tölgyesekben és a gyümölcsfákon
A cserebogárformák (Melolonthinae) a rovarok (Insecta) osztályában a ganajtúrófélék (Scarabaeidae) családjának egyik alcsaládja. Az alcsaládba 28 élő és egy kihalt nemzetséget, valamint 11, nemzetségen kívüli nemet sorolunk. Életmódjuk [ szerkesztés] Növényekkel táplálkozó, zömmel kártékony bogarak. A közönséges sárga cserebogár mit eszik? Pontosan mit eszik?. Egyedfejlődésük általában több évig tart. Valamennyi gyümölcstermő és szántóföldi növényt károsítja, de nem csak a bogár, (levélrágás), hanem annak a föld alatt több évig fejlődő lárvája is károsít. Megrágja, vagy kiodvasítja a főgyökereket, a gyökértörzset, ami a fa, szőlőtőke, málna, vagy az eper (szamóca), részleges, vagy teljes pusztulásához is vezethet. Mechanikai védekezéssel lehet gyéríteni, a bogarakat (a reggeli órákban lerázni a dermedt bogarakat), valamin talajmunkáknál összeszedni a pajorokat (minkét esetben a baromfiaknak kedvenc csemegéje), elpusztítani, elégetni azokat. Megelőzés érdekében a telepítés előtt fertőtleníteni kell a talajt, növényvédő szerekkel a rajzás évében a legcélszerűbb védekezni.
Nálunk Magyarországon hároméves a rajzás a síkságon és dombvidéken, kivéve a Nagy-Alföld nagy részét, ahol nem, vagy csak szórványosan fordul elő; ilyen rajzási évek voltak 1899-től számítva 1902, 1905, 1908, 1911, 1914, 1917, 1920, 1923, 1926 és 1929. Az imágók lombos fák leveleit szabálytalan karéjozással rágják (ritkábban a friss hajtásokat is) Alig 5-7 hétig élnek. Elsődleges szerepük a párosodás, amire általában az első-második héten kerítenek sort. A nőstény 10–20 centiméter mélyen, egyesével helyezi el 60–80 tojását. Mit eszik a cserebogar . A tavaszi cserebogár frissen kifejlődő hajtásokat eszik, megrágja például a szőlő hajtásait, de különösen szereti a parkok, temetők, kertek díszfáinak, gyümölcsfáinak lombjait is. Ennek megfelelően komoly és súlyos kárt okoz, főként ha korábban és nagy tömegben bújik ki a pajorlétből. Éjszaka, hajnalban a hidegtől megdermedt bogarak a levelek hátoldalára tapadva mozdulatlanul képesek meghúzódni, észrevétlenül maradni. Mozdulatlanságukat még nappal is gyakran megtartják.
Főleg a szőlőt, a gyümölcsfák csemetéit, a tölgyeket és a napraforgó károsítja. A keleti cserebogár (Anoxia orientalis) is homoktalajokon jellemző. Fejlődési ciklusa ugyancsak 4 éves, és mind a négyszer lárvaként telel át. A pusztai cserebogár (Anoxia pilosa) is homoktalajokon él. Fejlődési ciklusa 3 éves; mind a háromszor lárva alakban telel át. Tápnövénye az erdei fenyő. Az áprilisi cserebogár (vörhenyes cserebogár, Rhizotrogus aequinoctialis) főleg a sík- és dombvidékek kötöttebb talajain él; a lárva főleg a szántóföldi növények gyökerein. Fejlődési ciklusa 3 éves; harmadszorra a kifejlett bogár telel át Az imágó nem táplálkozik. Kolorline - Életmód - A kártékony cserebogár. A (közönséges) júniusi cserebogár (Amphimallon solstitialis) középkötött és laza talajokon fordul elő. Két év alatt fejlődik ki; mindkétszer a lárva telel át. Az imágó kártétele minimális A zöld cserebogár (Anomala vitis) főleg homoktalajokon él. A lárva polifág gyökérkártevő, az imágó a szőlő, az alma és a napraforgó leveleit rágja. A bundásbogár (Epicometis hirta) lárvája gyökerekkel táplálkozik, kártétele nem jelentős.
A kalló cserebogár (Polyphylla fullo) a legnagyobb méretű cserebogár faj, ami hazánkban előfordul. A faj sötét színű, fehér foltokkal a szárnyfedőjén. A Kárpát-medencében elsősorban a homokos területeken fordul elő, gyakori az alföldi szőlő és gyümölcs ültetvényekben. A faj 4 éves fejlődésű, május-júliusban rajzik. Az zöld cserebogár (Anomala vitis)Közép- és Dél-Európa homoktalajain fordul elő, hazánkban a Duna-Tisza közén és az Alföld homoktalajain károsít elsősorban. Az imágó elsődleges tápnövénye a szőlő, de a termesztett lombos fákat is kedveli. Mivel az imágó ezen növények lombját fogyasztja, így a lárvák is a fák közelébe kerülnek a talajba. A pajorok képesek károsítani ezen fás szárú növények gyökereit is. Mit eszik a cserebogár pdf. 3 éves fejlődésű, június – júliusban rajzik. Az imágók képesek táplálkozásukkal teljes lomb rágást okozni, mert kártételük során csak a levél erek maradnak a fákon. A cserebogarak rendkívüli gazdasági kár okozására képesek, tulajdonképpen szinte minden termesztett kultúránkban.