Az ember a Fellegvárban Szerző Philip K. Dick Eredeti cím The Man in the High Castle Ország Egyesült Államok Nyelv angol Téma sci-fi, alternatív történelem Műfaj regény Díjak Hugo-díj a legjobb regénynek (Way Station, 1963, Stranger in a Strange Land) Tähtivaeltaja-díj (Philip K. Dick) Kiadás Kiadó Putnam Kiadás dátuma 1962. január 1. Magyar kiadó Agave Könyvek Magyar kiadás dátuma 2003, 2010 Fordító Gerevich T. András Média típusa könyv Oldalak száma 216 ISBN ISBN 9638636114 A Wikimédia Commons tartalmaz Az ember a Fellegvárban témájú médiaállományokat. Az ember a Fellegvárban ( angolul: The Man in the High Castle) Philip K. Dick tudományos-fantasztikus regénye, amely először 1962 -ben jelent meg. Magyarul 2003 -ban jelent meg Gerevich T. András fordításában. A könyv 1963 -ban elnyerte a Hugo-díjat regény kategóriában. Az ember a Fellegvárban 1. évad online nézése Reklámmentesen - 22.000 film és sorozat. Történet [ szerkesztés] Az ember a Fellegvárban világában a második világháborút Németország és a Japán Birodalom nyerte meg 1948 -ban a szövetségesek ellenében. Az USA három részre szakad: a nyugati part japán befolyási övezet, a keleti part náci német befolyási övezet, a kettő között pedig egy többé-kevésbé független sziklás-hegységi övezet található.
Televíziós minisorozat, Philip K. Dick Az ember a fellegvárban című mesterművéből Az ember a fellegvárban egy alternatív valóságban játszódik, ahol a második világháborút Németország és szövetségesei nyerték: az Egyesült Államok és a világ területének jelentős részét vagy a németek, vagy a japánok tartják ellenőrzésük alatt. Húsz évvel a világháború után Japán és Németország, a világ két szuperhatalma között a feszültség egyre csak nő. Ebbe a helyzetbe csöppennek bele a történet főszereplői. Az eredeti regény (Philip K. Dick: The Man in the High Castle) 1962-ben jelent meg, 1963-ban elnyerte a Hugo-díjat, magyarul az Agave adta ki, Gerevich T. András fordításában 2003-ban. The Man in the High Castle: kezdett a 4. évad - Sorozatjunkie. Rendező: Frank Spotnitz Szereplők: Alexa Davalos Rupert Evans Luke Kleintank DJ Qualls Joel de la Fuente Rufus Sewell Cary-Hiroyuki Tagawa Arnold Chun Carsten Norgaard Lee Shorten Bernhard Forcher Steve Byers Chelah Horsdal
Amerika, 1962: nem létezik rock & roll, nem zajlik szexuális forradalom, nincsenek lázadó tinédzserek. Hatalmas horogkereszt virít a Times Square-en. A csillagok helyén az amerikai zászlón. A rendőrök, katonák és tisztviselők karszalagján. Átlagemberek, orvosok jelvényein, kitűzőin, nyakkendőin. Mindenhol. A nyugati parton a felkelő nap jelképe tölti be az utcákat. Nácik géppisztolyának kattogására ébredtek a Beach Boys helyett. A tengelyhatalmak megnyerték a második világháborút, és felosztották egymás között az államokat (úgy látszik, az olaszok már nem fértek oda a húsosfazékhoz). A The Man in the High Castle egyik remek vizuális húzása, hogy úgy pakolja tele a szabadság és a you can do it országát önkényuralmi jelképekkel, hogy az már-már szájbarágásnak tűnik – de túl azon, hogy a náci szimbólumokkal feldíszített New York és a japán zászlókkal kidekorált San Francisco monumentális képei egyszerre gyönyörűek és hátborzongatóak, az ember egy idő után egyszerűen hozzászokik a látványhoz, csakúgy, mint a Sieg Heil üdvözlésekhez és karlendítésekhez.
Milyen könnyen válik az abnormális normálissá. A leigázottság életté. A zsarnokság hétköznappá. A "szabadság vagy halál! " egyszerű, "essünk túl ezen is" munkanapok sorozatává. A Philip K. Dick klasszikus alternatív történelmes sci-fijéből (meglehetős szabadelvűséggel) adaptált sorozat második évada pont nem elsősorban az egész világot behálózó náci és japán diktatúra kegyetlensége, elnyomása, agressziója miatt olyan félelmetes, hanem azért, amilyen kényelmetlenül rámutat a fej rabigába hajtásának természetességére. Csaknem húsz évvel az elveszített második világháború után (Hirosima és Nagaszaki helyett Washington kóstolta meg az atombombát) Amerika szépen, csendben, békében kollaborál, polgárai horogkeresztes lobogók alatt élnek, szeretnek és dolgoznak, és ha úgy adódik, náci karlendítésekkel tisztelegnek a Reich hatalma előtt. Felnőtt egy olyan generáció, amelynek tagjait már ebbe az új világrendbe nevelték bele. Nekik ez már nem "új", hanem a dolgok rendje. Csak néhány ellenálló sejt harcol a szabadság megkopott eszméjéért, egy egykorvolt Amerikáért, miközben címbeli vezetőjük (az ember a fellegvárban) alternatív valóságokból származó videofelvételeket gyűjt.
Ebben az évadban az Alexa Davalos által fantasztikusan alakított Juliana megjárja a poklok poklát, döntéseinek következménye nem kevesebb, mint a III. világháború kirobbanása vagy elkerülése. A vele történtek súlyáról mindent elárul, hogy a címszereplővel történő találkozása az évad talán legkevésbé érdekes mozzanata. Snuffmozi A Stephen Root alakította titokzatos karakter az első évad hosszú felvezetése után kissé csalódás, bár a párhuzamos univerzumokat megörökítő filmtekercsek továbbra is a történet MacGuffinja, és mint olyan, változatlanul idegőrlő kérdőjelek övezte rejtély, amiről éppen annyit tudunk meg, amennyit feltétlenül szükséges, hogy remegő kézzel indítsuk el a következő részt. Az embert a Fellegvárban ugyanakkor ellensúlyozzák a már említett szereplők a lőtér túloldaláról, hangsúlyosabb szerepet kap a vérfagyasztó Kido, Tagomival pedig egy olyan érzelmi hullámvasútra ülhetünk fel, amilyenre talán kevésbé számítanánk egy rideg, távolságtartó és nyomasztó sorozat világán belül.
Ennek ékes bizonyítéka volt az első évadot lezáró néhány másodperc, ami egyben a várva várt sci-fi vonalat is beengedte a lassan építkező sorozat színpadára. A végzetes betegséggel küzdő Hitler majdani pozíciójára jelentkezők szándéka, miszerint ha kell, erőszakkal szerzik meg a japánok által birtokolt területeket, hidegháborús hangulatba csomagolta a depresszív színekkel festett, nyomasztó helyszíneken játszódó első évadot. Ritkán látott hatásfokkal teremtett egy, a miénktől teljesen eltérő, arra mégis hasonlító univerzumot, ahol felelevenedik Orwell világa, az elnyomott, félelemben élő tömegé, amelyik már nem lázad, nem ellenkezik, nem kockáztat, elfogadta sorsát, és ijedten rezzen össze, ha ennek ellenkezőjére buzdítják. Az első évad, ha lassan és kimérten is, de hitelesen megmutatta, hogy válik néhány ilyen polgárból az Ellenállás legfontosabb szereplője, a második évad pedig maradéktalanul kihasználja, hogy már nem kell az alapokkal foglalkoznia. Tempójában és dinamikájában köröket ver elődjére már az első részek során is, aztán amikor az évad derekán, a már gondosan előkészített terepen magára talál, feneketlen mélységekbe rántja hőseit és gonoszait a nézővel együtt.
15., Péntek 16. 50 - 165. rész Emre és Mehmet továbbra is rivalizálnak egymással, hiszen mindkét fiúnak nagyon tetszik Deniz. Fatmagül és Kerim megnézik az esküvőn készített felvételt. Kerimnek feltűnik, hogy édesapja és Kadir nagyon nyugtalanok voltak...
2017. szeptember 04. - 20:49 ˆhirdetés Fatmagül 166-170. rész tartalma 2017. 09. 18., Hétfő 16. 50 - 166. rész Kiderül a nyilvánosság számára, hogy Perihan és Münir telefonon beszélt Selimmel. Így már a rendőrség előtt sem titok, hogy a család tartotta a fiúval a kapcsolatot. Fatmagül és Kerim közben érdekes dolgokról értesülnek... 2017. 19., Kedd 16. 50 - 167. rész Fatmagül megtudja, hogy Mukaddes vette át és rejtette el Mustafa neki írt leveleit. Fahrettin eközben próbálja meggyőzni Kerimet, hogy költözzenek Fatmagüllel Ausztráliába. 2017. 20., Szerda 16. 50 - 168. rész Rahmi talál egy lakást, amit megfelelőnek tart a családja számára. Selim visszajut Törökországba. Meltem eközben szerelmes lesz... 2017. 21., Csütörtök 16. 50 - 169. rész Reşat Yaşaran szeretne bocsánatot kérni Fatmagültől. Nine mama azonban hamar rájön, hogy a férfi csak magára gondol. Kerim úgy érzi, ideje elmenni egy rövid kikapcsolódásra... 2017. 22., Péntek 16. 50 - 170. Fatmagul 165 resz magyarul. rész Muratnak nagyon hiányzik Fatmagül, és Kadir háza is.
Perihan bízik benne, hogy Mukaddes majd segít a családjának. Münir eközben megpróbál mindenkit átverni...