A kiállítás a Korbuly család történetét kívánja bemutatni, valamint tiszteleg a család az évtizedeken átvelő munkássága előtt, melyet a hazai ipar és a magyar szabadalmak szolgálatában végzett. Helyszín: Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény, Budapest (1027 Budapest, Bem József utca 20. ) IDEJE: 2019. 05. 15 – 08. Kiállítások a weben. 03. A kiállítás az örmény származású Korbuly család történetét és a hazai iparvállalatokkal való kapcsolatukat kívánja bemutatni. A család ipartörténeti szerepe Korbuly József 1878-ban, a Párizsi Világkiállításon díjazott vasúti csapágyával kezdődött. Később a família tagjai ott voltak az olasz villanyvasutak építésénél, az első világháború után segítettek a Weiss Manfréd csepeli gyártelepét békecikkek készítésére áthangolni. Részt vettek a Weiss Manfréd közúti járműveinek, harckocsijainak, repülőgépeinek és világhírű tolópadjainak megszerkesztésében. A második világháború után a Vörös Csillag Traktorgyár világhírű Dutra traktorának főbb konstrukciós megoldásainak kifejlesztése is többek között a Korbuly család tagjaihoz köthető.
A Korbuly család Az Armenia "magyar-örmény havi szemlében" megjelent családtörténet szerint a Korbuly név eredete a római korba nyúlik vissza: az ős Corbulo hadvezér, Kaligula római császár örmény származású sógora volt. Korbuly László visszaemlékezése szerint Hollósy Simon, a XIX. századi naturalizmus és realizmus egyik legkiválóbb magyar képviselője is a rokonuk. A művész édesapja a szabadságharc hatására a Korbuly név helyett a Hollósy nevet vette fel. Hollósy Simon kortársa volt Korbuly Bogdán (Adeoda), aki orvosnak tanult, s 1840-ben lett orvosdoktorrá. Később Alsó-Fehérmegye főorvosa volt. Fia, Korbuly József okleveles gépészmérnök. Korbuly Józsefnek tíz gyermeke született, s közülük hét érte meg a felnőtt kort. Virtuális kiállításunk Korbuly Józsefre és leszármazottaira koncentrál. Mozgóképregény - A Korbuly család XX. Mozgóképregény - A Korbuly család XX. százada | Uránia Nemzeti Filmszínház. százada Korbuly József Dátum: Korbuly Károly és felesége, Kocsiss Elza A Korbuly család Olaszországban. Ülnek: Korbuly Sándor, László és Károly. Állnak: Korbuly József és János 1912 Korbuly Károly Clement-Bayard gyártmányú automobilja Olaszországban 1907 Korbuly László családjával 1943-ban 1943 Korbuly László és felesége, Gerlóczy Gabriella 1929 Korbuly János eljegyzési képe 1919 Korbuly Károly családjával kb.
Karácsony, Karácsonyi. A csatád egy része nemességet nyert, sőt egyetlen örmény család, amelynek egyes tagjai grófi rangra emelkedtek. Az örmény nyelven Krecsuniannak nevezik a családot. Ez a név is a legkülönbözőbb formákban fordul elő, így Karátson, Karácsonyi, Karácsony, Karácson és Krecsunian. Kasza, Kosza, Khosza. Szamosújvári család, magyarra fordított neve Kopár, a név eredetileg Kosza. Katona. Magyarra átültetett név, csak örmény alapítású városokból való leszármazás esetén vélelmezhető az örmény eredet. Kazacsai, Kazocsay, Kozocsa, és szerepel Kozocsay alakban is. Kendov. Erzsébetvárosi család, előfordul Khendov, Kendof alakban is. Szongott szerint jelentése kopasz. Keresztes, Keresztesi. Az erdélyi örményeknél a XVIII. században gyakori volt a Chacsig név, ami kis keresztet jelent (chacs=kereszt) Ennek magyarra fordításából lett a Keresztes név. Kirkosa, Kirkos. Krikor=Gergely, népiesen Kirkor, -csan, -csa rag hozzáadásával (lásd Ágopsa-t) lett idővel Kirkorsa, majd Kirkosa, amit a család egyik része Gergelyfi-re magyarosított.
Amikor kérdezte, hogy ez mit jelent, akkor azt kiabálták ki a házból, hogy ez már nem a maguk háza, menjenek innen, majd a ruháit az emeleti ablakon kidobták. Így legalább fel tudott öltözni és hazamehetett Budapestre… – fogalmazott Korbuly Andrea. 1959-ben egy családi barát villájának kis szobáját bérelték a nagyszülei Lellén. Itt töltötte kislányként a nyarakat, utána 1962-től Bogláron béreltek egy kis lakrészt. Kialakult egy baráti kör, akikkel a Hullám étterembe jártak táncolni – mesélte Korbuly Andrea. Családunk Frenreisz ágával Balatonszemesen sokat összejártunk, engem életemben először Bujtor István nagybátyám táncoltatott meg egy ilyen esti összejövetel során. Nagyon szerettük ezeket a nyarakat, de sokszor elmentünk megnézni az egykori földvári családi villát, ami ekkor már állami – SZOT – üdülőként működött. A privatizálást követően magánbefektető vásárolta meg a földvári villát és panzióként üzemeltette. Részben megmaradt olyannak, mint ahogy dédnagyapám megépítette, de sokat alakítottak a korábbi nagy tereken.
De van pár a régi tojásdíszítések közül, amit ma is könnyen alkalmazhatunk. Nincs szükség hozzá sok kellékre, és különösebb kézügyességet sem igényel, ilyen például a berzselt, vagy leveles tojás. A berzselt tojás elkészítéséhez válogassunk cikkcakkos szélű, formás leveleket, mint például egy petrezselyemlevél. A leveleket tegyük a tojásra, majd rögzítsük egy nejlonharisnyával. Húsvéti népszokások gyerekeknek szamolni. A tojások végénél a harisnyát szorosan kötözzük be, és főzzük a tojásokat vöröshagyma héjjal, vagy céklalében, míg szép színt nem kapnak. Hagyjuk kihűlni és megszáradni a tojásokat, majd mikor kibontjuk láthatjuk a levél mintákat a tojáson, hiszen a festék ott nem fogta be a tojást, ahol a levél takarta. Barkaszentelés A barkaszentelés egy egyházi szertartás. Virágvasárnap mise előtt pálma és olajfaágakat, vagy azokban az országokban, amelyekben a pálmafa nem honos, tavasszal korán bimbózó ágakat, nálunk barkát, megáldanak és körmenetben körbevisznek a templomban. A barka a húsvét egyik jelképe, tojásfa készíthető belőle, ami a legegyszerűbb húsvéti dekorációk egyike.
Elindultam véle piros tojást szedni, engedelmet kérek, szabad-e locsolni. 24. Korán reggel felébredtem, messze-messze jártam, Tündérország kiskertjéből rózsavizet hoztam. Na, te kislány, megöntözlek, ma van húsvét napja, Tündököljön a két orcád, mint a piros rózsa. Az illatos rózsavíztől megnőnek a lányok, Zsebemben is elférnek a piros tojások. 25. Szép lányokat kergetek, Az én kölnim permetez. Húsvéti népszokások. Jó dolog a locsolás! Ide a piros tojást! A Locsoló versek gyűjtőoldalunkon sok locsoló verset olvashatsz még.
A húsvét a keresztény egyház egyik legnagyobb ünnepe, de emellett fontos családi ünnep is, a gyerekek kedvence a karácsony mellett, hiszen nem kell iskolába, óvodába menni, enyhül az idő, egyre több időt tölthetünk a természetben, és a nyuszi még ajándékot is hoz. A húsvét tehát egyházi és családi ünnep egyaránt, amelyhez világszerte számos népszokás és hagyomány kötődik. Locsolkodás Az első, a mindenki által jól ismert locsolkodás, ami mára sajnos teljesen kezd kimenni a divatból. A locsolkodás napja a Húsvéthétfő. NAGYHÉT, HÚSVÉT – népszokások és hagyományok - Erzsébet-táborok. A vízzel való locsolkodás hagyománya a víz megtisztító és megújító erejében gyökerezik. Vidéken még ma is több helyen kútvízzel locsolják a lányokat, a városokban azonban elterjedt a kölnivizek, parfümök használta. Tojásfestés A kézzel festett tojásokat ma már a legtöbb helyen felváltották a csokitojások és csokinyuszik. Nem csoda, hiszen a hagyományos tojásdíszítési technikák rengeteg türelmet és kézügyességet igényeltek. Gondoljunk csak a patkolt tojásra, vagy a karcolt tojásra.
Magyarpolányban a kálváriajárást korán hajnalban kezdték, majd felkeresték a temetőben a sírokat, aztán csendben hazamentek, majd délután újra keresztúti ájtatosságra mentek vissza. A kálvária stációit, állomásait virágokkal, gyertyákkal díszítik, hasonlóan az útszéli szobrokat és kereszteket. A nagypéntek szigorú böjti nap. Ennek betartására csak növényi eredetű ételek fogyasztottak. Sok családban emlékeznek, hogy ezen a napon a nagymama semmit nem evett alkonyatig. Sok vallásos ember csak kenyeret és vizet fogyaszt ezen a napon, de országosan elterjedt, hogy nagypénteken még a reformátusok is húsmentes, azaz böjtös ételek közül választottak kukoricás, burgonyás, káposztás, vagy éppen babos ételt, mondta el Lipéczné Karsai Henriett. (Fotó: pixabay) A sok feladat között arra is figyelni kellett, hogy elkerüljék az ünneprontást, azaz ne végezzenek olyan munkákat, amelyiket a közösség tiltottként jelölt meg nagypénteken. Húsvéti népszokások gyerekeknek. Ilyenek voltak a délelőtti tűzgyújtás, a seprés, a kenyérsütés, a mosás, de a ruhák sem száradhattak kinn ezen a napon, és nem volt szabad "tyúkot ültetni" sem.
a templomban a harangok utoljára szólalnak meg Nagyszombatig Jézus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedésének kezdetét jelöli. Nagypéntek Nagypénteken a mise után az oltáiszentséget más helyre viszik, minden levesznek az oltárról, csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart kereszt marad, ami Jézus szenvedésére és lemeztelenítésére utal Tilos húst enni. Tilos volt bármilyen háztáji munka. Állattartás, földművelés, fonás, szövés, tüzet sem gyújtottak. Úgy hitték, aki még napfelkelte előtt lefürdik, az nem betegszik meg. Maximum háromszor esznek, amiből csak egy alkalommal lakhatnak jól. A keresztútjárás során megemlékeznek Jézus szenvedésének állomásairól. Húsvéti népszokások és hagyományok gyűjteménye - Népszokások.hu. Hagyományosan 14 állomásból áll. Nagyszombat Véget ér a nagyvennapos böjt. Szokás volt az első harangszóra megrázni a gyümölcsfák törzsét, hogy a régi rossz termés lehulljon és az új ne legyen férges. A tűz hamuját, parazsát eltették és gyógyításra használták és a földeken elszórták. Este körmeneteket tartottak. Új tüzet gyújtottak a templomban.
Az utolsó tojás mindig piros színű. A feladat az, hogy a tojásokat egyenként hordják be a kádba. Német nemzetiségűek hagyománya ez. A győztest, vagyis azt, aki a legtöbb tojást gyűjtötte össze, dobszó és hangos éljenzés kíséri. A tojásfutás közben a zenekar játszik és a nézők biztatják a versenyzőket. A tojásokból azután rántotta készül, és reggelig tartó bállal zárul az esemény. A húsvéti tojásjátékokat egész Európa ismeri. Van, ahol ma is élő szokás. Például a mezőföldi Lajoskomáromban húsvéthétfőn a gyerekek a szüleikkel, nagyszüleikkel együtt kimennek a temető mellé, a régi vásártér lejtős, füves oldalához, s nyolc-tíz piros tojást visznek mag ukkal. A tojásokat egymás után gurítják le a lejtőn. A cél az, hogy a tojás minél messzebbre guruljon. Az összetört tojásokat megeszik, illetve amit már nem tudnak elfogyasztani, azt hazaviszik a kiscsibéknek.
Galileába menjetek, Alleluja… A Húsvéti énekek című cikkben összegyűjtöttünk sok húsvéti éneket. Locsolkodó versek 1. vers Rózsa, rózsa szép virágszál, Szálló szélben hajladozzál. Napsütésben nyiladozzál, Meglocsollak, illatozzál. 2. vers Locsolni jöttem, nem titkolom, Szép szokás ez, úgy gondolom. Múljon vizemtől a téli álom, Bizony most én ezt kívánom. Ha a hatása múlik is esztendőre, Ígérem, itt leszek jövőre. S nem adok az illendőre, Locsolok kérdezés nélkül, nyakra, főre. Összegezve A húsvét ünnepe, hagyománya olyan színes és sokrétű, hogy nagyon nehéz bemutatni teljesen, de reméljük sikerült egy kis szép szeletét megismertetni.