Erzsébet királynő és Fülöp edinburghi herceg négy gyermeke, Károly trónörökös, Anna hercegnő, András yorki herceg és Eduárd, Wessex grófja apjuk koporsója mögött (Fotó:MTI/AP/Pool/Dominic Lipinski) Végső búcsút vettek szombaton Fülöp edinburghi hercegtől. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Ii Erzsébet Brit Királynő Unokák. Utolsó útjára kísérték Fülöp herceget Windsorban. Erzsébet királynő férje életének századik évében, egy hete hunyt el. A katonai tiszteletadással kísért búcsúszertartás Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciájának Szent György-kápolnájában volt. Az edinburghi herceg búcsúztatási ceremóniájának Forth Bridge kódnév alatt előre kidolgozott részletes tervezete szerint 800 meghívott vendég vett volna részt a szertartáson, de a járvány miatt bevezetett korlátozások miatt csak harmincan lehettek jelen, valamennyien a királyi család tagjai. A brit kormány jelenleg érvényes előírásai legfeljebb ennyi vendég jelenlétét teszik lehetővé a temetési szertartásokon, de az udvar szóvivője hangsúlyozta, hogy a ceremónia terveinek összeállításához a járványügyi előírások mellett figyelembe vették Fülöp herceg személyes kívánságait is.
A Land Rover sötétzöld színét is Fülöp herceg választotta, mivel a brit fegyveres erők járműveit is erre a színre festik. Fülöp a második világháborúban a brit királyi haditengerészet tisztjeként szolgált a földközi-tengeri és a csendes-óceáni hadszínterek tűzvonalában, és élete végéig tengernagyi rangot viselt. Koporsóját a szombati búcsúszertartáson saját hercegi lobogója fedte, és a koporsóra helyezték haditengerészeti tiszti sapkáját és kardját. A Land Rovert a kastélytól a Szent György-kápolnáig vezető úton Fülöp herceg és II. Erzsébet királynő négy gyermeke, Károly trónörökös, Anna hercegnő, András yorki herceg és Eduárd, Wessex grófja, az unokák közül Vilmos herceg – Károly és a néhai Diana hercegnő elsőszülött fia, az Egyesült Királyság majdani uralkodója – és Vilmos öccse, Harry herceg kísérte gyalogosan a kápolnához. Harry herceg tavaly felhagyott a királyi család magas rangú tagjaként ráháruló hivatalos feladatok ellátásával és amerikai feleségével az Egyesült Államokba költözött.
Erzsébet királynő és férje, Fülöp 73 évig éltek boldog és erős házasságban. Házasságuk előtt gyakran küldtek egymásnak levelet. Ennek apropóján II. Erzsébet úgy döntött búcsúlevelet ír Fülöp herceg nek, a levelet egy virágkoszorú kíséretében a herceg koporsójára helyezték. A Today szerint a levélre az volt ráírva: "Szeretlek. " Más publikációk szerint a levélen "Szerető Lilibeted" állt. Lilibet volt Erzsébet beceneve, amit még kislány korában kapott, miután nem tudta kiejteni az Erzsébet nevet. Fülöp herceg ezt a becenevet használta leveleiben. Erzsébet 13 évesen találkozott először Fülöppel, 1947. november 20-án házasodtak össze, esküvőjüket a rádió világszinten közvetítette. A királyi család közösségi oldalán több fotót is megosztottak, egyik egy igen ritka fotó még 1997-ből, amit Annie Lebowitz készített.
Valóban a frappáns, egyenes mondatokról volt híres, és sok mondása vált szállóigévé. Bírálói azt mondták róla, annyira egyszerű gondolkodású, hogy csak ilyen - és utaltak filmszínészi múltjára - hollywoodi filmekbe illő beszólásokra képes. Mostanra azonban jelentősen megváltozott ez a kép. Bár továbbra is sokan kritizálják elnökségét - rámutatva például, hogy a kiadáscsökkentésről szóló retorikája ellenére hatalmas hiányt halmozott fel -, mégis általános nosztalgia övezi az emlékét. És ez nemcsak a republikánusokra igaz, hanem a demokraták egy részére is. Nagy feltűnést keltett például a 2008-as elnökválasztási kampányban, amikor Barack Obama még jelöltként arról beszélt, hogy "Ronald Reagan olyan módon változtatta meg Amerika pályáját, amilyen módon sem Richard Nixon, sem Bill Clinton nem tette meg". Ez komoly elismerés az egyszerű gondolkodásúnak nevezett Reagan számára egy olyan demokrata politikustól, akit épp értelmiségi hozzáállása, professzori stílusa miatt szoktak egyaránt dicsérni és bírálni.
Az első beszédet mondó Semjén Zsolt kormányfőhelyettes például arról beszélt, hogy szerinte három embernek volt köszönhető a szovjet uralom alóli felszabadulás: spirituális értelemben II. János Pál pápának, politikai-gazdasági értelemben Ronald Reagannek és Mihail Gorbacsovnak, a Szovjetunió utolsó pártfőtitkárának. Semjén megjegyezte, Gorbacsov ugyan "rossz oldalon állt", de legalább felismerte azt. Az avatás leghíresebb résztvevője Condoleezza Rice, az előző amerikai kormány külügyminisztere volt. Rice az első sorban foglalt helyet, közvetlenül Orbán Viktor mellett, és mindegyik szónok külön köszöntötte őt. A politikatudománnyal foglalkozó professzor szakterülete épp a Szovjetunió volt, így kutatóként (jelenleg ismét a neves Stanford Egyetemen oktat) is ismeri azt a korszakot, amelynek az 1981 és 1989 között hatalmon lévő Reagan az alakítója volt. Rice rövid, öt-tíz perces beszédet mondott, amelyben visszautalt a magyar történelem két kulcsfontosságú epizódjára, az 1848-as és az 1956-os forradalomra.
A szobor méltó helyen, Ronald Reagan amerikai elnök budapesti szobra mellett áll majd – álla a közleményben. Forrás: Tovább a cikkre »
Bush ugyan eredetileg teniszezni akart, de partnere nem érkezett meg, így a futásra esett a választása. Ronald Reagan szobra Végezetül érdemes megemlíteni, hogy Bush szobrának felavatásával immáron háromra gyarapodott azon amerikai elnökök száma, akiknek szobra van a fővárosban. A Reagant ábrázoló alkotásról más esett szó, ám neki még egy szobra van. A Városligetben, a Churchill sétányon ugyanis 2006 óta megtekinthető egy, a főváros vezetése és a volt amerikai magyar nagykövet, Zwack Péter kezdeményezésére felállított bronz mellszobor, ami Veres Gábor munkája. Washington adakozásból áll a Városligetben Ám az első amerikai elnök, aki szobrot kapott Budapesten, nem más volt, mint George Washington. Őt jóval korábban, épp száz évvel Reagan ligeti szobrának felállítása előtt, 1906. szeptember 16-án tisztelték meg egy szoborral, ugyancsak a Városligetben, a ma róla elnevezett Washington sétányon. E munka elkészítője Bezerédi Gyula (1858–1925) volt, akinek halálakor a Nyugat hasábjain így méltatta az alkotást Elek Artúr, a neves író, művészettörténész: Ez a szobor lett Bezerédi főműve és Budapest újabb monumentális szobrainak a legkülönbje.
Szerinte helyénvaló emlékezni, de közben folytatni is kell a munkát, ami elkezdődött, a világban ugyanis még mindig vannak olyan férfiak, nők és gyerekek, akik a zsarnokság igája alatt sínylődnek. "Erre a szoborra nézve fogadjuk meg, hogy ügyük nem elveszett, nincsenek egyedül, mindig mellettük állunk majd" – mondta. Rice egyben a volt elnök özvegye, Nancy Reagan, a Ronald Reagan Alapítvány és az egész amerikai nép nevében köszönetet mondott a szobor felállításáért. Emlékeztethet a szabadság ügyére Felszólalt az ünnepségen Edwin Meese, Reagan volt igazságügyi minisztere és bizalmasa is, aki szerint a szobor a parlament közelében jól jelképezi a szabadságot. "Remélem, hogy nemcsak egy átlagos látványosság lesz, hanem mindennap emlékeztet majd a szabadság ügyére, amit Ronald Reagan képviselt", és amely összekapcsolja az amerikai és a magyar népet. Beszédet mondott Kevin McCarthy, a republikánusok frakcióigazgatója és Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok budapesti nagykövete is.
Az Orbán Viktortól idézett Egy Ronald Reaganre van szükségünk címmel közölt cikket Peggy Noonan konzervatív publicista tollából véleményoldalán a The Wall Street Journal című amerikai napilap arról, hogy a néhai amerikai elnök tiszteletére több kelet-európai országban és Nagy-Britanniában is szobrot emeltek. A WSJ cikke az ünnepségekről beszédrészleteket is idézve beszámolt arról, hogy Krakkóban, Prágában, Budapesten és Londonban is szobrot állítottak Reagennek születése századik évfordulója alkalmából, s a néhai elnököt ma is tisztelik a kommunista rendszer összeomlásában játszott szerepe miatt. Az írás szerint Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnek az Országgyűlésben rendezett (magyar-amerikai) konferencián Magyarország fogolyország létének megszűnéséről és a magyar demokrácia megszületéséről beszélt. "Reagan segített Magyarországnak abban, hogy magára találjon" - mondta Semjén a cikk szerint. A beszámoló idézte Horváth János képviselőt is, aki többek között a reagani békés felszabadításról beszélt.
1989. decemberében történelmi csúcstalálkozót tartott Mihail Gorbacsovval, ahol kiállt a demokratikus átmenet és a német újraegyesítés mellett. 1990-ben, a berlini fal leomlása után híres beszédében reményét fejezte ki az új nemzetközi rendszer megszületésével kapcsolatban, ahol az országok közötti kapcsolatot nem az erő, hanem a nemzetközi törvények határozzák meg. Ennek szellemében Bush elnöksége alatt két katonai beavatkozást is levezényelt, 1989 végén Panamába küldött csapatokat a diktátor Noriega tábornok eltávolítására, 1990-ben pedig az első Öböl-háborúban rákényszerítette Szaddám Husszeint, hogy vonja ki a csapatait Kuvaitból. A külpolitikai sikerek ellenére az elnök az ország belső, gazdasági problémáira nem tudott megoldást találni, még azzal sem, hogy kampányígéretét megszegve mégis adót emelt. 1990-ben az amerikai gazdaság recesszióba süllyedt, ami megtépázta Bush népszerűségét, ezért az 1992-es választásokon alulmaradt a demokrata párti Bill Clinton ellenében. George H. Bush a választási vereség után nagyrészt visszavonult a politikától, privát rendezvényeken továbbra többször felszólalt, bár a politikai témákat kerülte.