Ez a szócikk a kénsavról szól. Hasonló címmel lásd még: kénessav.
Figyelt kérdés Évvégi szervetlen kémia dogában volt egy olyan feladat, hogy 'írd fel a kénsav vízzel való reakcióját'. Felírtam a kétlépéses disszociációját (H2SO4 + H2O ⇄ HSO4^- + H3O+, HSO4- + H2O ⇄ SO4^2- + H3O+), de áthúzta és azt mondta, hogy csak úgy jó ha egyben írom le (H2SO4 + 2H2O ⇄ SO4^2- + 2H3O+), ezért négyes lett a doga így a félévem is. Miért van ez így? Minden könyvben a kétlépéses disszociációt írják és ő is így tanította. 1/7 anonim válasza: Talán azért, mert az elméleti eszmefuttatáson túl a gyakorlatban a kénsavat öntjük a vízbe, azaz eleve nagy a vízfelesleg, azaz az elvben kétlépcsős folyamat a gyakorlatban pillanatszerűen, egy lépésben megy végbe. 2014. jún. 2. 20:44 Hasznos számodra ez a válasz? 2/7 Silber válasza: Egészen biztos vagy, hogy emiatt? Jól átgondoltad? Valójában még akkor is két lépésben játszódik le ha nagyon sok a víz... Reakcióegyenletek - Salétromsav reakciója vízzel: Sósav reakciója nátrium-hidroxiddal: Kénsav reakciója vízzel két lépésben: Salétr.... Persze nem számottevő, és az egyszeresen deprotonált forma koncentrációja gyakorlatilag 0. Nekem valami sántít a történetben. 21:10 Hasznos számodra ez a válasz?
A lánc-egyenletet aminek nem jó a sztöchiometriája én sem fogadnám el, az anyagmegmaradás elvének megsértése miatt. 5. 16:06 Hasznos számodra ez a válasz? 7/7 anonim válasza: Utolsó: nem láncegyenletet írt le, vessző van a két egyenlet között! Szerintem úgy helyes, ha külön leírod a két egyenletet. Tudniillik ha egy mól kénsavhoz adsz egy mól vizet, akkor nem tud a második disszociációs lépés is lejátszódni, csak ha elég víz van jelen. Tehát szerintem úgy volt korrekt, ahogy a dolgozatban leírtad. 24. 14:23 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Források [ szerkesztés] A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. augusztus 17. ) Az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztályának Monitoring Központja Adatlap a Kárpátkertben Videóban [ szerkesztés] Fiatal erdei siklóról videó Taxonazonosítók Wikidata: Q256791 Wikifajok: Zamenis longissimus BioLib: 373 GBIF: 2458538 iNaturalist: 74009 IRMNG: 11313401 ITIS: 1081823 Vörös lista: 157266 NCBI: 201439
A kis siklók körülbelül 60 nap után kelnek ki. MEGŐRZÉS: Az erdei sikló hazánkban még viszonylag gyakorinak tekinthető. Más, hasonló méretű kígyókon végzett vizsgálatok alapján azonban valószínűsíthető, hogy populációik egyedszáma nem lehet magas. Ezzel együtt az élőhelyeik feldarabolódása, azok egyre fokozódó emberi kihasználása rendkívül sérülékennyé teszik ezt a fajt. A lassan mozgó, rejtőszínükben bízó egyedeket gyakran verik agyon vagy gázolják el az erdei utakon. Leginkább a párosodási időszakban vannak ezeknek a veszélyeknek kitéve, amikor a nőstények után kutató hímek nagy távolságokat tesznek meg. Ez a végtelenül érdekes faj határozottabb figyelmet érdemelne a természetvédelem részéről, mielőtt még más, a kipusztulás szélére sodort fajunkéhoz hasonló sorsra jutna. A faj a Berni Egyezmény II. függelékébe tartozik. Magyarországon – mint minden hüllő és kétéltű – védett.
Az erdei sikló a Dunántúli-dombságban és az Északi-középhegységben egyaránt megtalálható. Szürke változatait a Bükkben és a Zemplénben fedezték fel. Rézsikló (Coronella austriaca) Rézsikló Fotó: 123rf E faj természetvédelmi értéke 50 000 forint. A rézsikló kistermetű siklónk: hossza 60-80 cm. Tarkóján az osztrák kétfejű sasra emlékeztető mintát visel (innen a tudományos név, austriaca). A rézsiklón az orrcsúcstól a nyakig sötét, vöröses vagy barnás csík húzódik. A hímek alapszíne világos barna, okker, aranybarna vagy bronzbarna (rézszínű), a nőstényeké barnásszürke, a bőrük fémesen csillog. Ez a faj Magyarországon minden sík- és dombvidéken egyaránt előfordul. Vízisikló (Natrix natrix) Vízisikló Fotó: 123rf A vízisikló természetvédelmi értéke 25 000 forint. Az egyik legváltozatosabb megjelenésű kígyófajunk, mintázatuk és méretük is nagyon változó: hossza elérheti a 120 centimétert, de általában ennél kisebb, igaz, találtak már 2 méteres példányokat is. Jellegzetes ismertetője a feltűnő nyakszirtfolt, amely a piszkosfehértől a citromsárgán át a narancsvörösig változhat.
Kizárólag Magyarországon előforduló, rendkívül ritka (fokozottan védett) mérges kígyó, a Kárpát-medence faunájának legveszélyeztetettebb állata. A rákosi vipera nem önálló faj, hanem a parlagi vipera alfaja – az alfaj alapszíne szürkés vagy sárgásbarna, hátán a keresztes viperáéra emlékeztető, egyedenként más-más rajzolatú, sötétbarna cikcakkmintázat fut végig, amit az oldalakon hasonló színű foltok kísérnek. Méretük nem túl nagy: a legnagyobb mért hím 47 cm, a leghosszabb nőstény 59, 8 centiméteres volt. A rákosi vipera eredetileg Ausztriától Bulgáriáig fordult elő, de már mindkét országból kipusztult. A Hanságban és Kiskunság egyes részein maximum 500 egyed élhet még belőle. Erdei sikló (Zamenis longissimus) Erdei sikló Fotó: 123rf Természetvédelmi értéke 50 000 forint. A második legnagyobb testű kígyónk: hossza elérheti a 120 cm-t, de egyes esetekben akár a 200 cm-t is. A kifejlett példányok hátoldalának színe az olívazöldtől a sárgásbarnán át a barnáig változhat. A test középtáján, a hát és a testoldal pikkelyeinek szegélyein fehér vagy halványkék, macskakörömszerű, vonalkázott rajzolat található.
8/8 anonim válasza: A vizisiklonak van csak felhold alaku citromsarga foltj ez bizonyara rezsiklo volt 😊 2015. júl. 23. 17:51 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések:
Vannak őshonos kígyóink, siklóink, de szerencsére nem kell mindegyiknél mérges marástól tartanunk, és egyik fajtánk sem nagytestű, hogy mondjuk összeroppanthassanak. A következő fajták közül mindegyik természetvédelmi oltalom alatt áll, sőt vannak védett fajaink is. Találkoztál már közülük valamelyikkel? Keresztes vipera (Vipera berus) Keresztes vipera Fotó: 123rf A keresztes vipera természetvédelmi értéke 250 000 forint. A hímek átlagosan 60 cm-re, a nőstények 70-80 cm-re nőnek, de találtak már 1 méter feletti egyedeket is. Mintázata jellegzetes: a nyaktól a farok végéig húzódó, sötét színű cikcakk sáv a jellemző, ami elüt a test alapszínétől. A test mindkét oldalán kör alakú foltok találhatók, amelyek színe megegyezik a cikcakk színével. Mérgező a marása, sőt a keresztes vipera az egyik legrégebben ismert mérges kígyó, amelyet a modern zoológiai nevezéktan alapítója, Carl von Linné svéd tudós írt le 1758-ban Coluber berus néven. A balkáni keresztes viperával Délnyugat-Magyarországtól Észak-Görögországig bárhol találkozhatunk.