EU Alapjogi Charta Saját magával ment szembe az Európai Bíróság, hogy elkaszálja a lex CEU-t Az EU által aláírt nemzetközi egyezményekre és az EU Alapjogi Chartájára is hivatkozott az Európai Bíróság, mikor kimondta: Magyarország uniós jogot sértett a lex CEU-val. Elmagyarázzuk, miért példátlanul aktivista a luxembourgi bíróság döntése, mit léphetne ezután a magyar Alkotmánybíróság, és egyáltalán számít-e ez még egyáltalán. Schiffer András A 7-es cikkelyes jelentés ajándék a kormányzati propagandának Olyasmiket is számon kér Magyarországon a Sargentini-jelentés, amit már az uniós csatlakozás idején se teljesítettünk. Az Orbán-kormányok legpofátlanabb húzásainak jó részét pedig szóra sem méltatja. Bakó Bea Az Alkotmánybíróságnak hirtelen fontos lett az EU, hogy elodázhassa a kínos döntéseket A civiltörvény és a lex CEU ügyét is felfüggesztik. Az érvelés briliáns: meg akarják várni, hogy ítél az Európai Bíróság, ami tök más mércék szerint fog dönteni. Ezek a kategóriák is érdekelhetnek #Fidesz #Oroszország #ellenzék #Szlovákia #Ukrajna #Közép-Európa #energia #választás 2022 #Mi Hazánk Mozgalom #ukrajnai háború #Fidesz-KDNP #embargó #drogkereskedelem #Bucsa #Hencz Kornél Túl sok a találat?
Más szóval az Alapjogi Charta ilyen módon történő kikényszerítésének feltétele, hogy a kérdéses alapjogi rendelkezés önmagában "magánszemélyekre olyan alanyi jogot ruházzon, amelyre hivatkozni lehet". Az EU Bíróság Nagytanácsának a korábbi ítélkezési gyakorlatot megerősítő, viszont új elemeiben alapvetően konzervatív értelmezési irányvonalat követő ítélete az uniós szociális jog egyik részletkérdésének értelmezését igénylő francia ügyben született. Az Alkotmánytanácsot is megjárt alapügyben arra kerestek választ, hogy fenntarthatók-e a francia Munka Törvénykönyv a munkavállalói érdekképviseleti jogok az Európai Közösség munkavállalóinak tájékoztatása és a velük folytatott konzultáció általános keretének létrehozásáról szóló 2002/14/EK irányelv (HL L 80., 29. o. ) követelményeinél alacsonyabb védelmi szintjét biztosító rendelkezései. A francia szabályozás az irányelvben foglaltaktól eltérő módon, a munkavállalói érdekképviseleti jogokat nagyobb mértékben korlátozva szabályozta a munkavállalói érdekképviselet létrehozásához szükséges munkavállalói létszám-küszöbérték kiszámítási módját.
ALAPJOGI CHARTA Az Európai Tanács 1999 júniusi, kölni ülésén döntés született arról, hogy "az Európai Unió jelenlegi fejlődési szakaszában szükségessé vált, hogy az unió szintjén alkalmazandó alapvető jogok egy chartában, egységes szerkezetben kerüljenek összefoglalásra". - Az Alapjogi Charta teljes szövegét beemelik a szerződésbe. - Az Európai Tanács az EU intézményévé válik, jogalkotói funkciója azonban továbbra sincs. 3 Működés 4 Az Alapjogi Charta 5 Kiegészítések 5. 1 Újdonságok 5. 2 Az Európai Központi Bank 5. 3 Az Európai Elsőfokú Bíróság 5. 4 Az Európai Közösségek Bírósága 5. 5 A Miniszterek Tanácsa 5. 6 Az Európai Tanács... Lásd még: Mit jelent Európai Unió, Maastrichti Szerződés, EU, Tagállamok, Amszterdami Szerződés? ◄ AKCS-államok Alapszabadságok ►
Erre reagálva a szocialista Martin Schulz azt mondta, Adolf Hitler és az ő Reichstag-beli frakciójának módszereire emlékezteti őt ez a magatartás. A néppárti Joseph Daul arról szólt, hogy egy demokratikus intézményben – mint amilyen az Európai Parlament – nincs helye az ehhez hasonló rendbontásnak. Francis Wurtz (kommunista) azt mondta, frakciója is szeretne népszavazást a reformszerződésről, de teljes mértékben elítéli ennek a kisebbségnek a viselkedését. A liberális Graham Watson focihuligánokhoz hasonlította a bekiabálókat, és azt kérte, a jövőben távolítsák el őket az ülésteremből. Daniel Cohn-Bendit (zöld) úgy vélte, nem kell túldramatizálni a helyzetet, ugyanis az "ötven kiabáló őrült" mellett 700-an megfelelően viselkedtek. Brian Crowley (Nemzetek Európájáért Unió) szerint a történtek túlmentek a megengedhető szinten. Jens-Peter Bonde, a Függetlenség/Demokrácia frakció dán vezetője az előtte szólókkal szemben úgy vélte, a tiltakozás nem volt antidemokratikus, ő csak egy népszavazást kérő pólót viselt.
Az Unió Alapjogi Chartája eredetileg nem a tagállamokkal, hanem az uniós intézményekkel szemben követelt alapjogi garanciákat. Ezen változtatna az uniós politikai fősodor, amely a Chartát is a tagállamok számonkérésére használná. Az Európai Unióban évtizedeken keresztül okozott dilemmát, hogy nem létezett olyan uniós jogi dokumentum, amely biztosíthatta volna, hogy az európai intézmények – a tagállami hatóságokhoz hasonlóan – betartják az alapvető emberi jogokat és jogállamisági kritériumokat. Az 1957-ben megalapított közösségben először 1989-ben a Maastrichti Szerződés előkészítésekor tettek javaslatot egy alapjogokat tartalmazó dokumentum megalkotására. Az Európai Parlament ekkor megszavazott egy alapjogokat rögzítő dokumentumjavaslatot, amely azonban az új szerződéssel kapcsolatos tárgyalások során nem került elfogadásra. Ezt követően éveket kellett várni arra, hogy a kérdés újra az európai politika figyelmébe kerüljön. Az Amszterdami Szerződést előkészítő 1997-es tárgyalások alatt ismételten napirendre került, hogy az Unió saját alapjogi chartával rendelkezzen, de a javaslatot ekkor sem építették be a szerződésbe.
A szöveg foglalkozik a nők és férfiak közötti egyenlőséggel, a gyermekek, az idősek, a fogyatékkal élők jogaival. Szolidaritás A Szolidaritás című fejezetben szerepel a kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez, valamint a tisztességes és igazságos munkafeltételekhez való jog, valamint az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem. A szöveg szerint "a munkavállalóknak és a munkaadóknak, illetőleg szervezeteiknek az uniós joggal, valamint a nemzeti jogszabályokkal és gyakorlattal összhangban joguk van arra, hogy megfelelő szinten kollektív tárgyalásokat folytassanak és kollektív szerződéseket kössenek, valamint hogy érdekütközés esetén érdekeik védelmében együttesen lépjenek fel, a sztrájkot is beleértve". A dokumentum kimondja: "a család és a munka összeegyeztetése érdekében mindenkinek joga van a védelemre a gyermekvállalással összefüggő okból történő elbocsátás ellen, valamint joga van a fizetett szülési és szülői szabadságra, ha gyermeke születik, vagy gyermeket fogad örökbe". A charta foglalkozik a szociális biztonsággal és a szociális segítségnyújtással, az egészségvédelemmel, a környezet- és a fogyasztóvédelemmel is.
Amennyiben ez még távol áll Öntől, semmi dolga nincsen az EESZT-vel, az orvos ugyanúgy el fogja Önt látni, mint eddig, a gyógyszereit ugyanúgy kiválthatja a papírrecepttel, mint eddig, vagy megkérheti erre valamelyik rokonát, ismerősét. Ha viszont érdekli Önt a digitalizált világ, akkor sok új szolgáltatás válik elérhetővé az Ön számára. A Lakossági portál felületén (ügyfélkapus azonosítás és TAJ szám megadása után) megtekinthet minden olyan adatot, dokumentumot, mely az Ön ellátása folyamán keletkezett. Elérhetővé vált az EESZT-ben (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térben) a meghatalmazások rögzítése - Egészség Hídja Összefogás a Mellrák Ellen. Nyomon követheti a saját ellátásának menetét, bármikor megtekintheti az összes Önnek felírt receptet, beutalót, és az e-Pfoil adatokat, melyek az Önre jellemző soha vagy csak nagyon ritkán változó adatokat összesíti, hogy sürgősségi ellátás esetén minél hamarabb a kezelőorvosa rendelkezésére álljanak ezek. Ezen a felületen bármikor szabályozhatja a digitális önrendelkezés keretén belül, hogy ki férhessen hozzá az Ön adataihoz. MI A DIGITÁLIS ÖNRENDELKEZÉS? A digitális önrendelkezés lehetőségét az egészségügyi és hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII.
Nem derül ki belőle, hogy a negyedik oltást kitől lehet kérni a háziorvossal történt konzultáció után, sem az, hogy e lehetőség mikortól lesz valóban elérhető. Az EESZT ügyfélszolgálatosa arra hívta fel a figyelmünket, hogy a rendelet még meg sem jelent a Magyar Közlönyben, így nincs mihez igazodnia senkinek. Amikor felvetettük, hogy akkor Pécsen milyen alapon oltottak negyedszer embereket, nem tudott válaszolni.
2020. június 1-vel a közfinanszírozott szolgáltatók után a magánegészségügyi szolgáltatóknál keletkezett adatok is megjelennek az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT) rendszerében, írja közleményében az Emmi. Ennek értelmében 2020. júniusától a magánorvosok által felírt e-receptek és az elvégzett ellátások, beavatkozások adatai is elérhetővé válnak az EESZT-ben. A kezelőorvosok számára pedig hozzáférhetővé válnak a páciensek más intézményekben meglévő vizsgálati eredményei, gyógykezelési, gyógyszerelési és betegadatai. Eeszt gov hu belépés lakossági portál. A korszerű egészségügyi ellátás szempontjából elengedhetetlen, hogy a betegadatok egy helyről elérhetőek legyenek minden kezelőorvos számára, függetlenül attól, hogy a szolgáltatásokat államilag finanszírozott vagy magánszolgáltatói rendszerben vették igénybe a páciensek, írja az Emmi. "A magánszolgáltató orvosok EESZT-hez való csatlakozásával a kezelőorvosok számára több információ áll majd rendelkezésre a betegekről: Lekérdezhetik a betegük gyógykezelési, gyógyszerelési és vizsgálati adatait, és láthatják a számára felírt és ki nem váltott gyógyszereket.