Kémiai jellemzőjük, hogy a bennük lévő szénatomok egyenes láncot alkotnak, és nem tartalmaznak úgynevezett kettős kötéseket, azaz a szénlánchoz olyan sok hidrogénatom kapcsolódik, amennyi csak lehetséges. A telítetlen zsírsavak szénatomjai ezzel szemben tartalmaznak kettős kötést: az egyszeresen telítettek pontosan egyet, a többszörösen telítettek pedig többet is, hidrogén pedig kevesebb van bennük. Az ilyen zsírfélék szobahőmérsékleten is inkább folyékonyak. Az egyszeresen telítetlen zsírsavak esetében két hidrogénatom levált két egymást követő szénatomról a lánc közepén. Mi a telítetlen zsír?. Itt alakul ki kettős kötés, ami megtöri a láncot: ezért kevésbé szilárdak az egyszeresen telítetlen zsírsavak a telítetteknél. Ilyen zsírforrás sok növényi olaj, például az olívaolaj, az avokádó és az avokádóolaj, valamint a különböző olajos magvak, és a belőlük sajtolt olajak, mint a mogyoró- vagy a szezámolaj. A többszörösen telítetlen zsírsavaknál több hidrogénatom válik le a szénláncról, ennek köszönhető, hogy alapvetően az ilyen típusú zsírok még folyékonyabbak egyszeresen telítetlen társaiknál.
Makrotápanyagok azok a tápanyagok, amelyekre nagy mennyiségben van szüksége a szervezetünknek, hiszen ezek biztosítják az energiát a testünk működéséhez, és ezekből lesznek a szervezetünk építőkövei. Három makrotápanyagot különböztetünk meg:– a zsírokat, – a fehérjéket, – és a szénhidrátokat. Mik a telített és telítetlen zsírsavak?. A különböző táplálkozási irányzatok más-más arányban javasolják ezen tápanyagok bevitelét. A klasszikus dietetikai álláspont szerint a kalóriák nagy részét szénhidrátokból kellene fedezni, … Tovább Optimális makrotápanyag arányok Szervezetünk minden sejtje képes üzemanyagként glükózt felhasználni, de a legtöbb sejt kiválóan tud, és nagyon is szeret zsírt égetni. A szervezet számára a zsírok, azaz a trigliceridek (akár kívülről érkeznek, akár a szerveztünk zsírpárnáiból származnak) az elsődleges energiaforrások. Ez alól csak néhány sejt és szövettípus képez kivételt, például az idegsejtek, a vörösvérsejtek, vagy a vese bizonyos sejtjei, amelyek … Tovább A ketózis Most, hogy a sorozat első, második és harmadik részében mindent megtudunk a növényi olajokról, állati zsírokról, átrágtuk magunkat a kémián, a miből mennyit, mit és hogyan kérdésein, adós vagyok még ezzel az igencsak kacifántos témával, mégpedig azzal, hogy mi a helyzet a koleszterinnel?
Ezenkívül a telített zsírokat egészségtelen zsíroknak is tekintik, mivel növelhetik a vér koleszterinszintjét, és blokkolhatják az artériákat, ami szívrohamot és stroke-ot okozhat. A vajsav, a palmitinsav, a laurinsav, a mirisztinsav néhány példa a telített zsírsavakra. Mik azok a telítetlen zsírok? A telítetlen zsírok olyan típusú zsírok, amelyek kettős kötéssel rendelkeznek a zsírsavláncok C-atomjai között. Folyadékként maradnak szobahőmérsékleten. A növényi élelmiszerek és a halak gazdagok bennük. Alacsony olvadáspontjuk is van. Ezenkívül a telítetlen zsírok nem emelik a vér koleszterinszintjét, és nem okoznak szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Ezért hasznos zsírként szolgálnak. A telítetlen zsírok azonban nem tartalmaznak magas energiatartalmat. Így alacsony kalóriát biztosítanak. A palmitoleinsav, az oleinsav, a mirisztolsav, a linolsav és az arachidonsav csak néhány példa ezekre. Milyen hasonlóságok vannak a telített és a telítetlen zsírok között? A telített és telítetlen zsírok glicerint és zsírsavakat tartalmaznak.
Egyre gyakrabban hallani arról, hogy a napraforgóolaj felmelegítésével káros anyagok jutnak a szervezetünkbe. Ez nem jó hír, különösen, hogy évtizedekig a napraforgóolaj használatát tartották egészségesnek. Vajon mivel helyettesíthetjük a jól megszokott, minden háztartásban megtalálható olajat? Erre kereste a választ a Mindmegette. A zsiradékok fogyasztását nem szabad nélkülözni, a helyes források és arányok eltalálása a fontos. A bő zsiradékban sült ételek nem igazán férnek bele az egészséges táplálkozásba, vagy csak hetente egyszer. A tudomány mindig újabb eredményekkel rukkol elő. Ahogy megdőlt a margarinok mítosza, úgy fest, az olaj sem annyira tökéletes élelmiszer, mint hittük. Forrás: Shutterstock Kis mennyiségű telített zsírt azonban be kell vinni a szervezetbe, mert ezek nélkülözhetetlen anyagokat tartalmaznak, energiát adnak, segítik a hormonműködést és a vitaminok felszívódását. Mára már egyértelművé vált, hogy az étkezéseinkkel elfogyasztott zsírok típusa fontosabb, mint a mennyisége.
A jó zsír csökkenti a vérnyomást, a koleszterinszintet, valamint a szívbetegségek előfordulását. Fogyás szempontjából pedig ki kell hangsúlyozni, hogy a jó zsírokkal elérheted és megtarthatod az ideális testsúlyodat. Az ideális az, ha a napi kalória bevitel 20-40%-a többszörösen telítetlen zsírokból áll, ez körülbelül 61-91 grammot jelent naponta. Együnk sok csonthéjas gyümölcsöt, halat, különböző magvakat, főzéshez pedig használjunk olívaolajat.
Az alaposan megmosott, különféle savanyítani valókat feldaraboljuk, a káposztát szá Tegyünk el télire tölteni való paprikát! Így télen is élvezetük ennek a fenséges ételnek az ízét! A töltött paprikát általában mindenki szereti, ezért ma elhoztunk nektek egy olyan receptet, amely nálunk hatalmas sikereket aratott. Így télen sem ke Különleges savanyúság, amit 2 nap után ki is bonthatsz, ez nem más mint a rétegezett paradicsom! Ma egy olyan savanyúság receptjét hoztuk el nektek, amely nyárson sült ételek mellé a legkiválóbb, de bármilyen sült hús mellé fogyaszthatjuk. Nagyon Nálam tegnap csalamádé készült, nagyon könnyű recept, érdemes kipróbálni! Első próbálkozás, remélem jó lesz télen is. Káposzta savanyítás házilag » Balkonada tartósítós recept. :) Nagyon finomnak kell lennie, mert mi rajongunk érte. Hozzávalók 50 decihez: 2 kg fejes káposzta 1 kg ub A káposztát tisztítás után legyaluljuk. Kilónként 1 dekagramm sót számítva, besózzuk és néhány óráig állva hagyjuk. Birsalmaszeletekkel, kaporral torm
hogyan tároljam Jól tárolható. A kései érésű, tömött fejű fajták megfelelő körülmények között a következő idényig eltarthatók.
Vitaminok, ásványok A káposztának kimagasló B- és C-vitamin-, fehérje- és szénhidráttartalma, melyekből magas C-vitamin tartalmát még a savanyítás után is megőrzi, ezért a savanyú káposzta fogyasztása is roppant egészséges. Élettani hatások A káposzta növeli az étvágyat és javítja az emésztést. Étkezés után hosszabb ideig a jóllakottság érzetét kelti, ezért a fogyókúrázóknak is ideális táplálék.
A nyers savanyú káposztalé a gyomor falán bevonatot képezve csökkenti a gyomorfekélyes panaszokat. Főzéssel, hő hatására veszít a C-vitamin tartalmából, így ha tehetjük, fogyasszuk nyersen, legfőképpen a téli időszakban, hogy immunrendszerünket is erősítsük. Hogyan készíts házilag savanyú káposztát? A receptet saját tapasztalatok alapján írom, kipróbált és jól bevált, így Te is nyugodtan elkészítheted. Hozzávalók: káposzta savanyító cserépedény 1 kg káposztához 2-3 dkg sót számítunk (a só sima legyen! ) rétegenként tesszük, jól ledöngöljük tehetünk bele néhány szelet birsalmát, szemes borst, köménymagot, babérlevelet vagy akár kaprot is (én a kaprot itt kihagyom) eleinte 10-18 C-on érleljük, majd később hidegebb helyre vihetjük. Amennyiben leveleket is savanyítunk, azt is rétegezzük az előzőek szerint, de a tetejére mindenféleképpen apró káposzta kerüljön. Savanyítás házilag | Lidl - www.lidl.hu. A savanyítás során keletkező habot le kell szedni hetente, mert különben a káposzta leve nyúlós lesz. Ha kevés lenne a lé, pár liter sós vizet önthetünk hozzá.
A savanyúság az egészséges élet titka Már nagymamáink is tudták, hogy az erjesztett ételek jót tesznek az egészségünknek. A fermentálás során a savanyított zöldségekben mikroorganizmusok keletkeznek. Savanyúkáposzta-Káposztasavanyítás házilag a legjobb - Befőttek, kompótok, savanyúság receptekBefőttek, kompótok, savanyúság receptek. Ezek a bélrendszerünkbe jutva probiotikumként hozzájárulnak a bélflóra egyensúlyához, az emésztőrendszerünk egészséges működéséhez. Az erjesztett ételek erősítik az immunrendszerünket, a bennük lévő antioxidánsok pedig felgyorsítják a testben lévő gyulladások gyógyítását. Boltjaink polcain még bőven találni friss idényzöldségeket, amelyekből ízletes savanyúság készíthető. És mindannyian tudjuk, hogy házilag készítve igazán jól esik a savanyúság is! Savanyításra fel!
Tegyük rá a tetőt. Olyat, amelynek átmérője kisebb, mint az edény, ill. a hordó szája. Erre pedig a tisztára mosott követ, az úgynevezett káposztanyomató követ helyezzük, amely a káposzta súlyának 20-30 százaléka. A továbbiakban a káposzta 10 fokos, de 18 foknál nem melegebb hőmérséklető helyen érjen. Hetente ellenőrizzük a tetején képződő szükés habot szedjük le Amint a káposzta kész — ez a savanyítás után a leghamarabb két héttel következik be —, tegyük 5-10 fokós helyre. A káposztasavanyításhoz semmiféle kémiai anyagra, tartósitószerre nincs szükségünk, mert a tejsavas erjedés során keletkező tejsav konzervál mindaddig, amíg a kővetkező év őszén ismét savanyitunk káposztát. Nyersen a legértékesebb, rostban, C-vitaminban gazdag. Ha édes (nem savanyított) káposztával fele arányban keverjük, a gyengébb gyomrúaknak is ajánlott. Étvágygerjesztő a nyers káposzta. A káposztalé egészséges ital. Tucatnyi ételt készítheünk belőle a székelykáposztától a töltött káposztáig, a korhelylevestől a rakott káposmáig.