Káptalantóti Liliomkert Piac ⋆ Best of Balaton Káptalantóti Liliomkert Piac Mindenmás Még az sem tud alávágni az élménynek, hogy itt aztán tényleg az összes fővárosi ismerősünkkel találkozni fogunk – kolbászoljunk bármilyen random időpontban a piac környékén. Itt valahogy valóban működik a piac ősi funkciója: ez nem egy kirakodóvásár, hanem metszéspontja remek portékáknak és fizetőképes keresletnek. Ha cifraszűr kell vagy kézműves levendula lekvár (vagy kézműves AKÁRMI/MINDEN), itt a helyünk. Nak.hu. És egy pár pohár bor után ismerőseink is a lelazult, balatoni arcukat mutatják felénk. Még az sem tud alávágni az élménynek, hogy itt aztán tényleg az összes fővárosi ismerősünkkel találkozni fogunk – kolbászoljunk bármilyen random időpontban a piac környékén. És egy pár pohár bor után ismerőseink is a lelazult, balatoni arcukat mutatják felénk.
Azt hiszem, jól van ez így. Igazi ízorgia tombol ebben a sajtbirodalomban Forrás: Lantos Gábor "Sajt? Ugyan, kérem, tessék hozzám betérni és megkóstolni ezt a töpörtyűt! Friss, meleg, és szétolvad az ember szájában" – a töpörtyűárus nem beszélt mellé. Nehéz volt innen továbbmenni. Csak álltam ott, szívtam magamba a töpörtyű isteni illatát Forrás: Lantos Gábor Óriásit hibáztam. Reggeli után érkeztem meg ehhez az asztalhoz. Ezen a vasárnapon a húzós rétes győzött. De legközelebb kérek egy karéj friss kenyeret, és nekiállok itt lakmározni. Önök szerencsésebb helyzetben vannak, már a jövő vasárnap megtehetik. Aki ezen az asztalon nem lel valami kedvére valót, az nem lehet jó ember Forrás: Lantos Gábor Ne csak beszéljek róla, mutassam is meg, igaz? Húzós rétes Káptalantótiban. Ez a túrós, de akadt almás és meggyes-mákos is. Káptalantóti liliomkert piau engaly. Két szelet és fél liter bodzaszörp – utána mozdulni is nehezen tudtam. Sokat gondolkodtunk: mi legyen a reggelink? Végül a helyben sütött húzós rétest választottuk Forrás: Lantos Gábor A Liliomkerttől nehéz elszakadni.
Az ember kényszeresen azt érzi, hogy ezt is meg kell vennie, meg azt is. Például az útra, hamuba sült pogácsát. Majdnem olyan, mint a mesében. Meg gyümölcskenyeret. Meg ki tudja még, mi mindent. Vágyainknak csak a pénztárcánk szab határt. Ebből a pogácsából a hazafelé tartó útra alaposan feltankoltunk Forrás: Lantos Gábor Muszáj megmutatnunk a kalácsot. Hogy miért? Mert az jó. Liliomkert (Káptalantóti piac) • Piac » TERMÉSZETJÁRÓ - FÖLDÖN, VÍZEN, KÉT KERÉKEN. Nagyon-nagyon jó. Kalácsból van sima, kakaós, diós és levendulás Forrás: Lantos Gábor A piacon dolgozó árusok mind-mind barátságos emberek. Egyesek szeretik, ha fényképezik őket. Mások meg csak egyszerűen üzennek nekünk. Kommentár nélkül. Nem kellett lenyomnom az öt fekvőtámaszt Forrás: Lantos Gábor Harmathy Ildikó már nem tudja tovább növelni a Liliomkert területét. Nem is akarja. A piac megtelt. Új árusok csak akkor jöhetnek, ha a régiek közül kilépett valaki. A régieknek persze eszük ágában nincs kilépni. A vegyszermentes zöldségek iránt is nagy volt az érdeklődés Forrás: Lantos Gábor Egyszer Budapesten megkérdeztem egy zöldségest, miként érte el, hogy a portékája fényes, hatalmas és olyan kívánnivaló?
Miközben pedig telerakod a kosarad, feltöltöd az éléskamrát, a szépérzéked is megkapja a kívánt ingereket. Kézműves ruha, textil és ékszerkészítők, üvegfúvók, fa -fémművesek, régiségkereskedők, és még antikváriumok is kínűlják portékáikat. Itt életre kelnek a békebeli piacozási szokások. Itt visszacseppensz a múltba, a békebeli vidéki életbe. A piac társulata Káptalantótiban egész évben, minden vasárnap szeretettel vár téged és családodat. (Ünnepnapokon, így például húsvétkor és Pünkösd vasárnapján is) Reggel 7-től, és 12 után is nyitva vannak a standok. Káptalantóti liliomkert piac. Amíg te nézegetsz, vásárolsz, élvezed a hangulatot, mi itt vagyunk. Egy kis reklám:) Mivel a Liliomkert volt az egyik első termelői-kézműves piac, és mert idilli környezetben van, hamar kinőtte magát, és mára a Balaton egyik legkeresettebb látnivalója, kirándulási célpont, egy hely, ami miatt akár az ország másik végéről is útra kelnek sokan. A legelején 22 árus volt a piacon. Mi, EzerJóFű Gyógyműhely is köztük voltunk. És azóta csak egyre jobban szeretjük ezt a kis világot.
A rendszer, amit létre szeretnénk hozni, társadalmi együttműködés a hatékony termelés érdekében, a vidéki lét vonzóvá tétele érdekében. A rendszer hatékony működéséhez sok-sok ember részvétele szükséges. Már termelsz és felvásárló piacot keresel? Tudni szeretnéd jövőre miből és mennyit lenne érdemes vetned? Neki látnál de nem tudod hogyan? Tanácsokat, információkat cserélnél kollégáiddal vagy segítségre van szükséged? Vendéglátóhelyet, közkonyhát üzemeltetsz? Fontosnak érzed a "vidék izét"? Individualizálnád ételeid? Fenntartható környezetet keresel konyhád köré? Káptalantóti Liliomkert Piac ⋆ Best of Balaton. Erősíteni akarod a vidék népességmegtartó erejét? Jobban esik a termelői- és/vagy bioélelmiszer? Egészségesen táplálkoznál de nem vagy biztos benne mit jelent a minőségi alapanyag? Érzed a környezetterhelés súlyát? Segítenél a termelőknek? Értesz az élelmiszerhez? Szívesen foglalkoznál a háttérmunkákkal? Nem ijeszt el az adminisztráció, kommunikáció vagy a szervezés és logisztika? Köztünk a helyed, segítünk, termeljünk közösen.
2017. február 18., szombat Hírek Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása nyerte a legjobb filmnek járó Arany Medvét a 67. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) szombat esti díjkiosztóján. Az álmok szerelmesei | Enyedi Ildikó: Testről és lélekről | Olvass bele. A filmet a 3. Magyar Filmhét nyitófilmjeként február 26-án, vasárnap 19 órakor vetítjük, a Barátság mozi közönsége március 9-én személyesen is találkozhat a rendezővel. A Berlinalén nemcsak a zsűriről bizonyosodott be, hogy "nagy szíve van", hanem a nézőkről is, akik "csodálatosan" fogadták az alkotást – tette hozzá a Simon mágus után 18 évvel új nagyjátékfilmmel visszatérő Enyedi Ildikó, aki a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját, az ökumenikus zsűri díját és a Berliner Morgenpost című lap olvasói zsűrijének díját is elnyerte a Berlinalén. Magyar alkotás eddig egyszer nyert Arany Medvét: Mészáros Márta Örökbefogadás című drámáját 1975-ben tüntették ki a Berlinale legfőbb elismerésével. A díj átvétele után mondott beszédében Enyedi Ildikó úgy fogalmazott: "egyszerű filmet akartunk csinálni, mint egy pohár víz".
Dramaturgia szempontból nagyon felgyorsultak a mostani filmek; erre azért van szükség, hogy streamingen is fenntartsák az érdeklődést – mondta Mécs Mónika filmproducer, az Inforg-M&M Film megalapítója, a oldalán hallható KeljfelJancsi című műsorban. A producer és kollégái sokszor jártak már sikerrel egy film költségvetésének összekalapozásában, azonban Mécs Mónika szerint ez nagyban függ magától a film keretétől. Kiderült, mikor érkezik Enyedi Ildikó új filmje | 168.hu. Elmondása szerint néhány tízmillió forintot még csak-csak össze lehet gyűjteni, azonban efelett már szükség van állami támogatásra. A filmekhez szükséges támogatásra Mécs szerint a Nemzeti Filmintézeten kívül nincs más alternatíva idehaza, azonban bőven vannak producerek a piacon rajta kívül is. Hangsúlyozta: az európai filmgyártás teljesen más mint az amerikai; itt kis országok vannak, ahol pályázó producerek dolgoznak, regionális filmes alapokhoz, tévékhez fordulnak támogatásért. Így készült el A feleségem története című, Enyedi Ildikó által készített film is, hárommilliárd forintos, négyországos koprodukció.
De a rendezőtől nem a harcias megfogalmazási módot szoktuk meg, így Az én XX. századom is a mesés és mitikus elemektől szép. A csillagokban megszületett ikrek, akik Andersen hőséhez hasonlóan később hidegben, fázva gyufát árulnak, közben pedig a Megváltó születését idéző szamárról álmodnak, karácsonykor. Az állatok szerepe, a különböző személyiségű ikrek eltávolodása majd újra egymásra találása mind olyan mesei elem, ami puhítja a film egyébként meglévő vaskos témáját. Mindezt fény és árnyék szemkápráztató módon megmutatott játékával, a maga korában és lehetőségeivel élve látványosan. Enyedi Ildikó egyetlen fekete-fehér filmje úgy kápráztatja el nézőit, ahogy Tesla nagyfeszültségű tudományos kísérlete a padokban ülő érdeklődő urakat. Enyedi ildikó filmjei magyar. ( Sergő Z. András) Bűvös vadász (1994) A Bűvös vadász az Enyedi életmű talán leginkább alulértékelt műve, pedig bámulatosan izgalmas alkotás. Maxot (Gary Kemp) a híres sakkmester, Maxim (Alexandr Kajdanovszkij) megfigyelésével bízzák meg – ennek során szembesül vele, hogy a férfi saját felesége (Sadie Frost) figyelmére pályázik.
Enyedi nem keres ezoterikus magyarázatokat az álmok azonosságra, két furcsa főszereplője sem akar választ kapni a miértjére, egyszerűen csak érzik, hogy a szokatlan helyzetre valahogy reagálniuk kell. Nem csupán ugyanazon álmot látják, hanem gyakorlatilag e másik világban szervezik titkos találkáikat. A hóval borított, álombéli erdő egyfajta kollektív tudatalatti, ahol a szereplők emberi alak helyett szarvas bőrébe bújva élhetik meg a teljességhez közelítő harmóniát (elképesztő nyugalmat áraszt a filmben szereplő Góliát és Picur). Az erdő nesztelenségében legelésző szarvasok képe nagyon finom képi megfogalmazása az érzéseik kifejezésére képtelen emberek beteljesülésre váró vágyainak. Mária/Picur és Endre/Góliát az álomerdőben A férfi és a nő a való életben alig bír szóba elegyedni egymással, beszédmodoruk is idegenül hat. Enyedi Ildikó - Alapfilmek. Mária oly közömbösen reagál Endre tétova ismerkedési kísérleteire, akár a levágásukra várakozó, karanténba zsúfolt marhák. A közös titok hatására azonban benne is megcsillan a remény fénye.
Legfőbb díjaiért – az Arany Medvéért és a fő alkotói kategóriákban kiosztott Ezüst Medvéért – 18 alkotás versenyzett az idén. A vasárnap véget érő 11 napos fesztiválon valamennyi szekciót együttvéve 403 alkotást mutattak be. Díjjal tér haza a szemle másik magyar nagyjátékfilmje, Török Ferenc 1945 című alkotása is: a szerzői filmek és innovatív zsánerfilmek legújabb tendenciáit felvonultató Panoráma szekcióban bemutatott dráma a harmadik díjat kapta a közönségszavazáson. A szekcióban 43 országból 50 nagyjátékfilmet mutattak be. A Generation elnevezésű szekcióba meghívást kapott Lovrity Anna Katalin Vulkánsziget című animációs rövidfilmje, Máté Bori The Headless Appearance című kétperces absztrakt filmje pedig a fesztivállal párhuzamosan futó Kritikusok Hete válogatásába került be.