Százötven év után vajdát avatnak a magyarországi romák szombat délután a fővárosi, népligeti Fradi csarnokban. Az ünnepségre négyezer embert várnak szerte az országból. Az országos vajda megválasztását már több mint másfél évtizede eltervezték a romák, de csak most került rá sor. Ünnepélyes keretek közt avatják fel szombat délután az ország cigányvajdáját a népligeti Fradi csarnokban. Vita a vajdarendszerről "Vajdarendszer sosem volt, legfeljebb lesz" - summázta a HVG-nek a szombaton tartandó országos oláhvajda-avatásról alkotott véleményét Szuhay Péter, a magyarországi cigányság folklórját évtizedek óta tanulmányozó néprajzkutató. További részletek. Kállai Csabát nemrég a szokások szerint az ország minden megyéjéből érkező "vének", mintegy 260-an választották meg. Az előkészületek 16 évig tartottak. A vajda 39 éves, építőipari vállalkozó, nős, két gyermeke és egy unokája van. Oláh cigány szokások kérdőív. A Roma Sajtóközpontnak elmondta: "Már gyerekkorában táltosnak tartották, mivel burokban, két foggal született, 114 évig élt nagyapja is vajda volt, és az oláh cigány hagyományok szerint nevelték" - mondta Kállai Csaba, aki járatos a cigány törvény, a "romani kris" szabályaiban is.
A férfiak [ szerkesztés] Feljegyzett szokásaik szerint a széles karimájú kalapon kívül a férfiak viseletéhez tartozik a bő fekete nadrág és a fekete zakó is (alatta ing). Nagyon gyakori a bajusz és a barkó ( pajesz). Az idősebbek gyakran viselnek ezüstgombos, apáról fiúra szálló lájbi t ( mellényt) és néha ezüst zsebórát. Leggyakrabban zárt, fekete lakk cipőt hordanak. A viseletük egyesek szerint a régebbi korok magyar viseletének emlékeit őrzi. A kalap általában fekete, de van, hogy barna, esetleg néha szürkés vagy drappos. „Kamill úgy ment közéjük, mint cigány" – kultúra.hu. Nem öröklődik, mint a lájbi, vagy mint az ezüst tárgyak. A fiúk tízéves koruk körül kapják meg első kalapjukat. Marosvásárhelyi adatközlő [ forrás? ] szerint a jellegzetes kalapot a zsidóktól vették át, ahogy az üzletelést is, ezért azt zsidókalapnak is nevezik. A nők [ szerkesztés] A marosvásárhelyiek közt feljegyzett szokások szerint a nők feketét csak akkor viselnek, ha gyászolnak, egyébként a viseletük rakott, színes selyem szoknya, színes, mintás blúz, a szoknyával egyező mintájú rakott kötény.
[11] [12] [13] [14] Nevük [ szerkesztés] Nevük belső név, ők maguk is használják önelnevezésként. "Már ötszáz éve, hogy volt egy Gábor Pici, akinek volt négy fia […]" – mesélte egy marosvásárhelyi gábor-cigány, [15] ennél többet azonban napjainkban sem tudunk biztosan. A marosvásárhelyi gáborok feleségeit máriskó knak is hívják. Életmódjuk, szokásaik [ szerkesztés] A gábor-cigányok már a kommunista rezsimek bukása előtt is átjártak Magyarországra, főleg a nagyobb városok ( Szeged, Debrecen, Békéscsaba) vásárait látogatták. [ forrás? ] Tipikus foglalkozásuk a tetőfedés és egyéb bádogos munkák voltak a 20. század második feléig, napjainkban azonban többségük kereskedelemmel, illetve ereszcsatornázással foglalkozik, illetve egyesek színesfém-csempészettel is. Gábor-cigányok – Wikipédia. Az erdélyi lakosság szerint a román kormány félig-meddig elnézi a gáborok színesfém-üzelmeit, azzal az indokkal, hogy ezáltal ők tulajdonképpen az állam nemesfémvagyonát növelik. Manapság már szinte egész Európában kereskednek. Bár sokat utaznak, szoros kapcsolatot tartanak közösségeikkel, jelentős társadalmi eseményeikre hazatérnek.
Az ökröknek szabad volt bőgniök. A cséplőgépek is búghattak késő őszig. Csak az emberlárma volt tilos. És emberekből sohasem is kivánkozott ki itt a hangos hang. Öröm és harag elhagyta már őket régen. De ősszel mindig fölzendült az ország. Úri társaságban vadat űzött a gróf. A falú csenevész népe hajtotta a gróf elé olykor a vadat. Ilyenkor megszinesedett a vidék. Az álmos, rongyos, petyhüdt emberek is élni látszottak. Mintha mindenkinek joga lett volna ilyenkor élni. Kik azok a Gábor-cigányok? Szigorúan őrzik a hagyományaikat a mindennapokban is : hungary. Esténként pedig világolt a fehérfedeles kastély. A gróf úr és barátai mulattak. A cselédség nem engedett közelbe jutni senkit. Csak a leányoknak kellett ilyenkor besorakozniok. Minden embernövény vézna volt a gróf országában. De csodálatosan frissek és keményhúsúak maradtak a magyar kukás leányok. A dohányos emberek leányai. Ezekben még megőrződött az Alföld ereje és melege. Talán a leányaik vagy unokáik csenevészek lesznek. Évek óta így volt ez szokásban. Az urak mulatságára berendelték őszi vadászatokon a leányokat. Ajándékokat hoztak ki reggelenként a leányok s öreg szüleik örvendeztek.
A gábor-cigányok, vagy kalapos gáborok vagy röviden gáborok, Romániában –főleg Erdélyben – honos cigányok. Jellegzetességük a férfiak által hordott nagy, széles karimájú, fekete kalap, illetve a hatalmas bajuszuk, valamint a nők által hordott színes népviselet. Cigányul, románul és többnyire magyarul is beszélnek, de különállásukat szigorúan őrzik, és jellemzően nem házasodnak sem máshova tartozó cigányokkal, sem magyarokkal vagy románokkal. Oláh cigány szokások magyarországon. Erdélyben sok helyen kétféle cigány népesség él együtt, de a két népesség teljesen különbözik egymástól. Az egyik az, akit a falu közössége "házi cigányként" tart számon, a másik pedig a "gáborok" nemzetsége. A házi cigányok közül sokan már rég elfelejtették a cigány kultúrát, gyökereiktől elszakított-megfosztott emberek ők, akik jelentős része már a cigány nyelvet sem beszéli. A gáborok általában jómódúak. Főképp Marosvásárhelyen és környékén, illetve más erdélyi és partiumi nagy városokban és környékükön élnek. Nagyon szigorúan ragaszkodnak nyelvükhöz és hagyományaikhoz.
Figyelt kérdés Miben térnek el a többi cigánytól? Állítólag veszélyesebbek mint a tö miért? 1/1 anonim válasza: 100% A többi fő csoporttal szemben az oláhcigányok nem egységesek, hanem tíz-tizenkét egymástól kulturálisan és nyelvjárásváltozat szerint is elkülönülő csoportjuk van, például lovárik, csurárik, kelderások. Ezek a csoportok hagyományosan egy-egy mesterség művelőit is jelentették. (Például a lovárik a magyarországi lókereskedelemmel foglalkoztak. ) Az "oláhcigány" kifejezés inkább a történeti és nyelvi rokonság alapján használt összefoglaló név, ugyanis ezek a roma csoportok Havasalföld román ("oláh") fejedelemsége irányából érkeztek Magyarországra a 19. században, és a roma nyelv különböző oláhcigány nyelvjárásait beszélik. Oláh cigány szokások babonák. Önmagukat romának nevezik (a saját nyelvükön rom). Az ország minden részén élnek oláhcigányok. Az "oláhcigány" jelzőként való használata valamilyen oknál fogva azonban cigány megfogalmazásban negatív jelző. Egyik csoport sem ismeri el magát annak, általában haragosaikra alkalmazzák.
Kranjska Gora (, németül Kronau) város, ismert üdülőhely, síközpont Szlovéniában, az olasz, osztrák és szlovén hármashatár közelében. Az olasz határtól 6 km-re, míg az osztrák határtól 2 km-re fekszik. Lakosainak száma 5247 (2002). A Sava Dolinka a környéken ered és átszeli a várost. Északról a Karavankák nyugati lejtői, délről pedig a Júliai-Alpok varázsolják csodálatossá a tájat. Városi kiváltságai 1848 óta vannak. A Ljubljana és Tarvisio közötti vasútvonal megépítése (1870) sokat lendített a fejlődésen, de 1966-ban gazdasági okokra hivatkozva Jesenice és az olasz határ között felszedték a síneket. Szlovén olasz határ térkép útvonaltervező. Kranjska Gora a havas sportok szerelmeseinek messze földön híres paradicsoma. Számos, különböző nehézségű sípálya áll az érdekeltek rendelkezésére. A hivatásos sízők, a világkupában is pontozott Vitranc Kupáért versenyezhetnek minden évben. Akit azonban a hó vakításánál jobban vonz a pénz szaga, a helyi kaszinóban teheti próbára a szerencséjét. A közelben van Rateče, ahol a földkerekség egyik legnagyobb síugrósánca található.
századtól a Frank majd a Német-római Birodalom része lett (Karantán, majd Krajnai Őrgrófság). A XV. századtól a megerősödő Habsburg Birodalom uralta a szlovének lakta területeket. Az első világháború után, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlásával Ausztria és Magyarország (Vas és Zala megyék délnyugati csücske) szlovén lakta részei csatlakoztak a megalakuló Szerb-Horvát-Szlovén Királysághoz, a későbbi Jugoszláviához. A második világháború után Szlovénia az újjáalakuló Jugoszlávia tagköztársasága lett. 1991. június 25-én a függetlenségi mozgalmak hatására kikiáltotta függetlenségét. Az országot ekkor jugoszláv szövetségi csapatok szállták meg, de július végén távoztak az országból. Az ország 2004. május 1-jétől az Európai Unió és a NATO teljes jogú tagállama. Az ország hegységei ércekben bővelkednek (vas, ólom és cink ércei). Szlovénia | Magyarország térkép és Google útvonaltervező. Energiát a szén és a vízenergiában gazdag folyók biztosítanak. Legfontosabb iparágai a színesfémkohászat, a gépgyártás (jármű, műszer, háztartási gépek) és a textilipar.
#6 Bledi-tó térképe Habár a Bledi-tó Szlovénia egyik legismertebb helye és sokezer turista fordul meg itt, sajnos igazán jó turistatérképet nem igazán lehet találni hozzá. Bledi tó térkép És természetesen az interaktív Google Térkép sem maradhat el a Bledi-tóról. #7 Bohinj és környéke térképe A következő térképeket sajnos nem lehetett nagy felbontásban letölteni, de kinyomtatva így is nagyon hasznosak lehetnek, ha Bohinj és környékén jártok. A Bohinji-tó és környéke Ezt a panorámatérképet nagyformátumban a Bohinji-tó környékén számos helyen láthatjátok és papír formájában magatokkal is vihetitek. Remekül érzékelteti a hely szépségét. Természetesen nem maradhat el itt sem az interaktív Google Térkép a szlovén Bohinji-tóról. A Bohinji-tóról amúgy részletesen is írtunk korábban. Négy méter vastag a hó a szlovén-olasz határon. Érdemes elolvasnotok, ha arra jártok. Összefoglaló Remélem hasznosnak találtátok az összegyűjtött térképeket. A cél természetesen az, hogy ne álljunk meg hét darab tértképnél, hanem tovább bővítsük a listát minél hasznosasbbakkal.