chevron_right Januárra visszamenőleg, átlagosan 12 százalékkal emel bért a Magyar Suzuki hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2022. 03. 04., 17:56 Frissítve: 2022. 07., 09:09 A Magyar Suzuki Zrt. az üzemi tanáccsal egyeztetve januárig visszamenőlegesen átlagosan 12 százalékkal emeli a munkavállalók bérét – közölte a cég kommunikációs vezetője pénteken az MTI-vel. Bonnár-Csonka Zsuzsanna tájékoztatása szerint az irodai munkatársak fizetése átlagosan 9 százalékkal, a fizikai dolgozóké 12 százalékkal, az operátori kezdő bér 14 százalékkal emelkedik. A vállalat 13. havi év végi bónuszt is előirányzott, továbbá a hétvégére eső öt nemzeti ünnepnapot pihenőnapokkal kompenzálja. A Magyar Suzuki tavaly év végével lezárta a munkaidőkeretet, így a fizikai munkatársaknak átlagosan 15, korábban már kifizetett munkanapot elengedett – ismertette a kommunikációs vezető.
A vállalat a magyar export 2, 2%-át adja. [5] Története [ szerkesztés] 1991–2008 [ szerkesztés] A céget 1991-ben alapították. A gyárépületet az esztergomi óváros déli határában, a korábbi Labor MIM "C" telep helyén 14 milliárd forintból építették fel Csaba László tervei alapján. A termelés 1992-ben indult meg. [6] A Budapest–Esztergom-vasútvonalon saját vasútállomása van. A Mária Valéria híd 2001-es újjáépítése óta jelentősen megnőtt a szlovákiai munkaerő aránya. Az alkalmazottak 42%-a a határon túlról érkezik, ahova a vállalat naponta buszjáratokat indít. Ezzel a Suzuki foglalkoztatottság tekintetében a harmadik legnagyobb "szlovák" autógyártó a pozsonyi Volkswagen és a nagyszombati PSA után. [7] 2001. november 21-én a Suzuki vezetésével alakult meg Magyarország első klasztere, a Közép-magyarországi Autóipari Klaszter. A vállalat 2003-ban indított el egy programot, amelynek célkitűzése a kapacitás bővítése volt. 2007 januárjában 4800-an dolgoztak az üzemben, [8] a közvetlen alkalmazottak száma augusztusra már elérte a 6000 főt.
Látsz esélyt arra, hogy javulni fog a helyzet? Nagyon pesszimista vagyok. A szakmán belül sincs egység, helyette szétforgácsolódott szervezetek, 5-10 fős egyesületek vannak, akik a zászlajukra tűzték az érdekképviseletet, de közben nem tudnak egymásról. A FilmJUS Egyesületen keresztül kapcsolatban vannak például a filmrendezők, az operatőrök, a látványtervezők, a szinkronrendezők és a szinkrondramaturgok – ez öt olyan szakma, amelyek normális esetben együtt kéne, hogy működjenek, de nem teszik. A legtöbb filmes nem tudja, hogy létezik filmes szakszervezet, a Színművészetiről sokan úgy kerülnek ki, hogy nem tudják: jogdíjas a tevékenységük. Elkészítették a magyar szinkront a Jóbarátok különkiadásához - ATEMPO.sk | zenei-kulturális portál. Melyik volt a számodra legkedvesebb munka? Három olyan munkám van, amire nagyon büszke vagyok. Az egyik egy amerikai srácról szólt, aki felment északra egy grizzly-rezervátumba, mert a fejébe vette, hogy szereti ezeket a medvéket. A saját felvételeiből állt össze a film és írt mellette naplót is; ez azért volt nagy élmény, mert a kamerás felvételek hangja Anger Zsolt volt, a naplórészleteket Galambos Péter olvasta, a rendező pedig Kosztola Tibor volt.
Klubot vált, és nagy tervekkel készül a párizsi olimpiára a kétszeres Európa-bajnok magyar sportoló Sport 2021. 12. 08, 16:33 Az MTK Budapest evezős szakosztályának színeiben folytatja pályafutását Galambos Péter. A könnyűsúlyban kétszeres Európa-bajnok és háromszoros világbajnoki ezüstérmes sportoló két évtized után vált klubot. Mindezt néhány hónappal azután, hogy eldőlt, új prioritások mentén, de célba veszi a 2024-es párizsi olimpián való részvételt. Galambos péter szinkron motor. címkék: Galambos Péter evezés olimpia 2024 Címkefelhő » Huszonkét evezős került a párizsi olimpiára készülő magyar keretbe Sport 2021. 09. 21, 15:44 Huszonkét fős kerettel kezdi meg a felkészülést a 2024-es párizsi olimpiára a magyar evezős válogatott, amelynek tagjaira az eddigieknél nagyságrenddel több közös munka vár. Galambos Péter aranyérmet nyert az evezősök zágrábi világkupaversenyén Sport 2021. 05. 01, 14:02 A könnyűsúlyú egypárban Európa-bajnoki címvédő Galambos Péter aranyérmes lett szombaton az evezősök zágrábi világkupaversenyén.
Ennek keretein belül próbáljuk a különböző szinkronstúdiókkal egyeztetve javítani a szakmában dolgozók munkakörülményeit. Mindig azt lehet hallani, hogy mennyire rossz a szinkron helyzete itthon. Történt esetleg valamilyen változás az utóbbi időszakban? A SzíDosz Szinkron Alapszervezettel és az Előadóművészi Jogvédő Irodával készíttettünk egy kutatást a Hétfa Kutatóintézettel, amelyben felmérték a szinkronipar helyzetét. Ebből kiderült, hogy körülbelül harminc évvel ezelőtt voltak ugyanilyen percdíjak, ezek pedig ma már 40 százalékkal kevesebbet érnek. Értékválság van, miközben mindenki a saját minőségi elvárásai szerint próbál megfelelni a feladatainak. Nem tehetem meg, hogy azért, mert ennyit ér a percdíj, cserébe rossz minőségű munkát adjak ki a kezemből. De volt olyan eset, hogy leállt egy sorozat forgatása, mert nem volt jó a szöveg. Felhívták a fordítót és javítást kértek, ő viszont visszakérdezett: " Ennyi pénzért miért csináljak jobbat? Készül a magyar szinkronról szóló film, a Magyar hangja…! – Vertigo Média. ". Ezzel ugyanakkor nem a megrendelőt hozza kellemetlen helyzetbe, hanem az épp ott álló színészt, rendezőt, hangmérnököt, akik nem tudják folytatni a munkát.
Olyan nagyon nem jó a fordítás percdíja; aki főállásban csinálja, az többet kell, hogy vállaljon egy hétre, mint az én két részem, hogy ebből meg is tudjon élni. Utánaszámoltunk, és átlagosan 900-1000 forintos órabér jön ki sokszor, ami két nyelvvizsgával azt gondolom, hogy arcpirító, főleg úgy, hogy a tizennyolc éves gyermekem 1500 forintot kap óránként egy diákmunkáért. Nekem is van emiatt másik állásom, és nehéz szívvel, de már szinkront vállalok kevesebbet. Galambos péter szinkron filmek. Mit dolgozol a fordítás mellett? Van egy kiadó, amely kézimunka magazinok kiadásával is foglalkozik, és mivel én kötök, horgolok és keresztszemes hímzést is készítek, így ezeknek a lapoknak én vagyok a fordítója és lektora. Nálunk családi vonás az alkotás, mert a nagymamám matyóhímző asszony volt, úgyhogy valamennyi öröklődött, de igazából inkább a szövegekkel foglalkozom. Azt gondolom, hogy főleg most, a karantén alatt, sokan jöttek rá arra, hogy a kézimunkázás nem csak szellemi kikapcsolódás, hanem feltöltődés is. Szóval ez az én főállásom jelenleg, illetve a másik az érdekképviseleti munka, mert a szinkron tényleg nagy szerelem, így a Szinkron Alapszervezetben alelnöki tisztséget töltök be.
Több tucat közismert színész és a szinkronszakmában dolgozó neves szakember megszólalásával készül a Magyar hangja… című egészestés dokumentumfilm. A közvetlen állami támogatás nélkül készülő alkotás méltó tisztelgés szeretne lenni a legendás magyar szinkron és a szinkronszakma előtt. Kiderül többek között, hogy miből fakad a magyarok szinkronimádata, vagy hogy hogyan készülnek a szinkronizált filmek, illetve milyen kihívásokat tartogat a szinkronkészítés a színészek és szakemberek számára. A Magyar hangja … azt is vizsgálja, hogy miképp vált a magyar kultúrörökség és kultúrkincs részévé a szinkronizálás és néhány emblematikus magyar szinkron. Véleményed van a cikkről vagy a filmről? Írd meg nekünk kommentben! A magyar szinkron évtizedeken át kézműves alapossággal készült, számos szinkronhang visszavonhatatlanul összeforrott az eredeti színészekkel. Galambos péter szinkron facebook. Szállóigévé vált fordítások sora épült be a közbeszédbe, egy-egy jobb-rosszabb szinkron parázs vitákat generál a közönség körében. A nézők számára természetes, hogy a tévében magyarul szólalnak meg a külföldi filmek, nemzetközi sztárok – sőt, utóbbiak esetében szinte számon kérik, ha nem a megszokott magyar hangon szólalnak meg egy-egy új filmben.