Maxit és Trixit elkapják Óbudán, egy múzeumban, ahonnan eltűnt a Fekete Kutya. Egy titkos jegyzet szerint ez a szobor a kulcs egy. Ám amikor George utánanyúl, a lény kiszakítja helyéből a karját, amitől a kisfiú meghal. Nyolc hónappal később, 1958 Mindannyian visszatérnek, kivéve Stant, aki a hír hallatán öngyilkosságot követ el a fürdőkádban. Miután ebéd közben találkozott Az-zal. Audra magához tér, és Bill-lel az utcán megcsókolják egymást.
Összefoglaló Amikor Gerzson bácsi a strandon felejti a telefonját, Pongrác készséggel indul a segítségére. Csakhogy rejtélyes okból sorra zárnak be Budapest híres fürdői! Pongrác aljas összeesküvést szimatol, és a BerGer Szimat Szolgálat csapata akcióba lendül. Sikerül-e megfejteni a rejtélyt? Kinyitnak-e még valaha a fürdők? No és előkerül-e Gerzson bácsi mobilja? Nyulász Péter mesés detektívsorozata egy budapesti magánnyomozó iroda rokoni és baráti társaságának kacagtatóan humoros és fordulatos kalandjairól szól. A mesés történet egyedi jellegzetessége, hogy főszereplő gárdája a kilenc magyar kutyafajtát jeleníti meg, és a további szereplők is valós kutyafajták jellegzetességeit viselik. Ezen felül a kalandok valós helyszíneken játszódnak, így a sorozatban így kiemelkedő szerepet játszik a képi világ. Ezt Ritter Ottó, animációs filmrendező és karaktertervező alkotta meg. Elsődleges cél, hogy az első olvasó gyerekek számára egy-egy igazi könyv elolvasásának örömét nyújtsa, valamint hogy a szórakoztató irodalmi élmény mellett akár iskolai tanórákon is felhasználható tudást adjon át.
KIADÓ: BERGER KIADÓ Amikor Gerzson bácsi a strandon felejti a telefonját, Pongrác készséggel indul a segítségére. Csakhogy rejtélyes okból sorra zárnak be Budapest híres fürdői! Pongrác aljas összeesküvést szimatol, és a BerGer Szimat Szolgálat csapata akcióba lendül. Sikerül-e megfejteni a rejtélyt? Kinyitnak-e még valaha a fürdők? No és előkerül-e Gerzson bácsi mobilja? Nyulász Péter mesés detektívsorozata egy budapesti magánnyomozó iroda rokoni és baráti társaságának kacagtatóan humoros és fordulatos kalandjairól szól. A mesés történet egyedi jellegzetessége, hogy főszereplő gárdája a kilenc magyar kutyafajtát jeleníti meg, és a további szereplők is valós kutyafajták jellegzetességeit viselik. Ezen felül a kalandok valós helyszíneken játszódnak, így a sorozatban kiemelkedő szerepet játszik a képi világ. Ezt Ritter Ottó, animációs filmrendező és karaktertervező alkotta meg. A BerGer Szimat sorozat kötetei nagy betűmérettel, és sok képpel készülnek, hogy egy igazi könyv elolvasásának örömét nyújtsák a gyerekeknek, valamint hogy a szórakoztató irodalmi élmény mellett akár iskolai tanórákon is felhasználható tudást adjon át.
Amikor Gerzson bácsi a strandon felejti a telefonját, Pongrác készséggel indul a segítségére. Csakhogy rejtélyes okból sorra zárnak be Budapest híres fürdői! Pongrác aljas összeesküvést szimatol, és a BerGer Szimat Szolgálat csapata akcióba lendül. Sikerül-e megfejteni a rejtélyt? Kinyitnak-e még valaha a fürdők? No és előkerül-e Gerzson bácsi... bővebben Válassza az Önhöz legközelebb eső átvételi pontot, és vegye át rendelését szállítási díj nélkül, akár egy nap alatt! Budapest, III. kerület Flórián Üzletközpont bolti készleten Budapest, II. ker. Libri Mammut Könyvesbolt Budapest, II. kerület Stop Shop Bevásárlópark Összes bolt mutatása A termék megvásárlásával kapható: 189 pont 5% 1 999 Ft 1 899 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 189 pont 2 990 Ft 2 840 Ft Törzsvásárlóként: 284 pont Események H K Sz Cs P V 28 29 30 31 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 1
A kötetek ezért sok képpel és nagy betűmérettel készültek, a sorozat megalkotásában szakértő partnerként a Tanítók Egyesülete is együtt működött.
A kötetek ezért sok képpel és nagy betűmérettel készültek, a sorozat megalkotásában szakértő partnerként a Tanítók Egyesülete is együtt működött. A könyv megvásárlása után járó jóváírás virtuális számláján:: 14 Ft
Hajlítószilárdság A hajlítószilárdság a fának az az ellenállása, amit a hajlító igénybevétellel szemben kifejt. A két helyen alátámasztott, vízszintes próbatestet középen megterhelve meghajlik. A próbatest felső része a hajlításra jellemzően rövidül, alsó része pedig megnyúlik. Ennek következtében a felső részben nyomó-, az alsó részben húzófeszültségek keletkeznek. A hajlító igénybevétel a próbatest közepén a legnagyobb. Nyírószilárdság A nyírószilárdság a fának az az ellenállása, amit a nyíróerők hatásával szemben kifejt. A fakötéseknél elég gyakran előfordul ez az igénybevétel, ezért a nagyságának ismerete rendkívül fontos. A nyírás lehet rostokra párhuzamos és rostokra merőleges irányú. Csavarószilárdság A fának a csavarással szembeni ellenállását, csavarószilárdságnak nevezzük. A fa fizikai jellemzői - II. rész. A csavaró feszültség a próbatest külső részében a legnagyobb, a belső tengely felé haladva fokozatosan csökken. Keménység A faanyag keménységén azt értjük, amit a fa kifejt egy idegen test behatolásával szemben.
Töltő- (szaporító-) és nyújtóanyagok 193 XVIII. Felület előkészítés anyagai 195 1. Csiszolóanyagok 197 2. Tapaszok 201 3. Pórustömítő anyagok 202 4. A gyantamentesítés anyagai 202 5. Halványító, fehérítő anyagok 202 6. Felületek tisztítására használt anyagok 203 XIX. A fa pácolásának anyagai 205 1. Színtani alapismeretek 207 2. A faiparban felhasznált pácok 208 A) Növényi pácok 209 B) Földfestékek 208 C) Kátrányfestékek 209 D) Fémsók vagy kettős pácok 209 E) Füstölőpácok 210 F) Viaszpácok 210 XX. Felületi bevonatok alap- és segédanyagai 211 1. Filmképző anyagok 214 A) Viaszok 214 B) Természetes gyanták 214 C) Cellulóz-származékok 215 D) Műgyanta lakkok 215 2. Oldó- és hígítószerek 217 A) Szénhidrogének 217 B) Alkoholok 217 C) Észterek 218 D) Ketonok 218 E) Oldószerkeverékek 218 3. Faipari ismeretek - Favédelem. Lágyítók, szárítók 218 A) Lágyítók 218 6) Szárítók (szikkatívok) 219 4. Olajok, kencék 219 A) Nyersolajok 219 B) Nemesített olajok 219 C) Kencék 219 XXL A mázolás anyagai 221 1. A festékek alapvető tulajdonságai 223 2.
A fa építőipari jelentősége Kérjen árajánlatot A fa, a kő mellett az egyik legősibb építőanyag, napjainkban is a legfontosabbak egyike. Hazánk fában szegény ország, az összterület kb. 20%-át borítja erdő. Az erdőgazdaság fajtánkénti fakitermelése építőipari szempontból kedvezőtlen, mert a kitermelt fenyőfélék aránya alacsony. Lele Dezső: Faipari anyag- és gyártásismeret (Műszaki Könyvkiadó, 1976) - antikvarium.hu. A feldolgozásra kerülő fának kb. a 90%-a így nem alkalmas építőipari felhasználásra, ezért az építőfa … A fa építőipari jelentősége Read More » A faanyagok csoportosítása Kérjen árajánlatot A fákat két nagy csoportba sorolhatjuk, ezek a következők: tűlevelű fák; lombos fák. A tűlevelűek csoportjába tartoznak a fenyőfák, amelyekből asztalos árukat és építőfát készítenek. A könnyű megmunkálhatóság miatt a fából készülő épületszerkezeteink nagy része ebből a fajta fából készül. Az építőiparban a leggyakrabban a feketefenyőt, lucfenyőt, a jegenyefenyőt, és … A faanyagok csoportosítása Read More » A fa szerkezete, felépítése, kémiai tulajdonságai Kérjen árajánlatot A fa természetes eredetű élő, szerves anyag, amelyet különféle megmunkálási módokkal alakítanak építőanyaggá.
A fa másodlagos jellemzői közé tartoznak azok a jellemzők, amelyek jellemzőek ugyan a fafajra de külső behatásra megváltozhatnak. A fa színe A fa színe a felismerhetőség szempontjából fontos tulajdonság. Általában a sárgától a sötétbarnáig változik a fák színe. Vannak azonban különleges színű, főleg trópusi, fafajták: Okume - szürke, Ében - szürkés fekete, Mahagóni – vörösesbarna. A hazai fafajták közül jellegzetes színű az Akác – zöldessárga, Dió – szürkésbarna, Szil – sárgás-vörös. Befolyásolják a fa színét a talajviszonyok, a termőhely, a döntés helye, a levegővel való érintkezés időtartama. A fa fénye A fa fénye a szövetszerkezetétől és a sejtektől függ. A frissen megmunkált fa felülete kezelés nélkül is fényes, de ez csak egyes fajokra jellemző, pl: a juhar sugármetszete feltűnően selymes fényű, míg a vadkörte tipikusan tompa fényű felületet ad. Műszaki szempontból nem jelentős tulajdonság, mivel mesterségesen változtatni nem lehet. Mivel a másodlagos jellemzők külső befolyásra megváltozhatnak a fafaj meghatározására csak másodlagosan alkalmasak.
Egyes szerkezeteket érhetik egyszerre statikus és dinamikus igénybevételek is. A flexibilis anyagok minden esetben elszenvednek valamilyen alakváltozást a különböző erők hatására, de ezek megszűnésekor általában visszanyerik kiindulási alakjukat. Ha azonban ezeknek az erőknek a hatására létrejövő terhelés nagyobb, mint a fa rugalmassága által megengedett, akkor az alakváltozás maradandó, és végleges, vagy akár roncsolódás is bekövetkezhet. A különböző fafajok rugalmassága nem egyforma, ezért felhasználhatóságuk is változó. A legrugalmasabbak különleges szerkezetekben is alkalmazhatóak. A rugalmasság ezen kívül függ még a fa korától, a sűrűségtől a nedvességtartalomtól, az anatómiai iránytól. A rugalmasságot ideiglenesen –például gőzöléssel- egy időre meg lehet szüntetni ez által kis erővel maradandó alakváltozás idézhető elő, melyet az anyag a lehűlés után is megtart, rugalmasságát pedig visszanyeri. Szilárdság A szilárd anyagokban fellépő igénybevételek - a külső erők ellen fellépő belső erőkfeszültséget eredményeznek.
Ezek a feszültségek az anyag keresztmetszetén számíthatóak ki. A faanyagban terhelés hatására fellépő maximális feszültséget szilárdságnak nevezzük. A szilárdság azt mutatja meg, hogy mennyire terhelhető egy anyag, roncsolódás és tönkremenetel nélkül. A gyakorlati felhasználás során mindig a tervezett igénybevétel alapján határozzuk meg a teherviselő szerkezetek és elemek elkészítésére használandó fatípusokat és alkalmas keresztmetszeteket. Mindez az egyes fafajok szilárdsági jellemzőinek alapján történhet. Azt a módszert, mellyel kiszámoljuk az elemek és szerkezetek terhelhetőségének a mértékét méretezésnek nevezzük. A szilárdságot a rugalmassághoz hasonlóan befolyásolja, hogy a fa nem egynemű anyag. Az egyes fafajok sajátságos jellemzői illetve a szöveti, fizikai adottságai együttesen alakítják az adott faj szilárdsági tulajdonságait. Emellett a külső környezeti hatások, mint a hőmérséklet a páratartalom és az igénybevétel hossza is jelentős szilárdsági paraméterek. (kép: Orsós Jenő) Faanyagot érő terhelés lehet húzóerő, melyre a húzó vagy szakítószilárdság felel.