Elképesztő lesz. Sőt már most is elképesztő. Olyan, mintha visszazuhannánk a hatvanas évekbe; mintha az Északi Járműjavító kapujába időgépet építettek volna, amely a XXI. század elejéről a XX. század derekára hajít át bennünket. Néhány év múlva – Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója 2026-ra ígéri az új múzeumépület megnyitását – olyan lesz, mintha a XXI. század végére érkeznénk. Bezár az Északi Járműjavító - Napi.hu. A tervek futurisztikusak, a helyszín amolyan loft vintage. A két enteriőr keveredése pedig igazi időutazás. Öt év után önálló tárlattal jelentkezik a Közlekedési Múzeum új otthonában, a vasúti járműgyártás egykori bázisán, az Északi Járműjavító dízelcsarnokában. "A Volt egyszer egy Északi… A történet folytatódik című időszaki kiállításon színes rendezvényekkel, múzeumpedagógiai foglalkozásokkal és tematikus sétákkal várják az érdeklődőket július 16-a és október 31-e között, még a csarnok MÁV által hátrahagyott mai állapotában, a múzeummá történő átépítés előtt" – írja a megnyitó sajtóközleménye.
Akárcsak a két M44-es dízel tolatómozdonyt, a Cmn személykocsit és az 1935-ös Árpád gyorssínautóbuszt, amely Budapest és Bécs között közlekedett. Archív fotók A július 16-án megnyílt kiállítás októberig várja a látogatókat, minden héten csütörtöktől vasárnapig dél és este hét között, a X. kerületben, a Kőbányai út 30. -ban. Fotók: Kultú Z. Kristóf. Az archív fotók forrása a Közlekedési Múzeum.
Érdemes érthetővé tenni, mit jelent "a MÁV által hátrahagyott állapot". Az ötvenen túli generáció számára a gyermekkor emlékeit idézi, a fiatalabbak számára pedig mesebeli korszakot, amikor a technológiai haladástól még megváltást remélt az emberiség. Ha nem is eredeti tartalmában, de ekkoriban még élt a lenini jelszó Kelet-Európában: "Villamosítás + szovjethatalom = kommunizmus. " Dübörgött tehát az iparosítás, és az iparhoz bizony vasút is kellett: kén- és szénszagú gőzmozdonyok, sikítva dübörgő dízelmozdonyok meg olajszagú vasúti csarnokok. Éppen olyanok, mint amilyen "a MÁV által hátrahagyott" Északi Járműjavító dízelcsarnoka. Csodálatos helyszín egy közlekedési múzeum számára. Építészfórum. 2017 decemberében kormánydöntés született arról, hogy ide kell költöztetni a Közlekedési Múzeumot. Az iparcsarnok védelem alatt álló közlekedéstörténeti relikvia. A mai járműjavító elődje zöldmezős beruházásként épült 1867-ben. A világháborúban porig bombázták ugyan, de a hatvanas évek elején újjáépítettek, és Északi Járműjavító néven 2009-ig az ország legjelentősebb vasúti járműjavító bázisa volt.
A kiállítás azt is bemutatja majd, milyen lesz a jövő budapesti vasútja. A megújuló Közlekedési Múzeumnak jó tízezer négyzetméteres új állandó kiállítása lesz, különféle terei időszaki kiállítások számára biztosítanak teret, és körülötte szabadtéri kiállítások nyílnak majd. Ráadásul ide költözik az Európa legnagyobbjai közé tartozó, közel negyedmillió kötetes közlekedési-műszaki szakkönyvtár, a magyar tudósok hagyatékát és a magyar gyárak iratanyagát őrző archívum. Az új épület vélhetően 2026-ra készül el. Látványterv. Forrás: Diller Scofidio + Renfro Addig viszont – amíg ez az építkezés megkezdése előtt még lehetséges – kiállításokkal és programokkal várja a látogatókat a múzeum. Ezek közül az első a most megnyílt, amely nemcsak a varázslatos vasúti csarnokot mutatja be az érdeklődőknek, hanem az épület történetét és jövőjét, az itt és a környéken megfordult járműveket is. A Ganz-gyártól a népligeti autóversenyekig az egész környék közlekedéstörténetét ismerteti, és betekintést nyújt az egykori dolgozók mindennapjaiba is.
Arthur király és a Kerek Asztal mesés története a középkor óta foglalkoztatja az emberek fantáziáját. A mitikus király legendája, aki bátran harcolt a kelták egyesítéséért, a modern kor embere számára is lebilincselő. A mozgalmas csaták és a legendás helyszínek mellett olyan alakok is megelevenednek a történetekben, mint Merlin, a hatalmas varázsló, Lancelot, Gawain, Percevál, Bedivere - a dicső lovagok, a rejtélyes Morgan le Fay, a titokzatos Tó Úrnője és végül, de nem utolsó sorban maga Arthur király. A titokzatos események háttere Camelot, a csodás kastély, amely maga is épp elég rejtélyt tartogat. Ám ha fellebbentjük a legenda és a mese fátylát, felmerül a kérdés: ki is volt valójában Arthur? KRITIKA: Arthur király - A kard legendája. Mondabeli király vagy inkább harcos vezér, aki bátor lovagokat vezetett csatába? A könyv elregéli a mesét is, ám célja, hogy megpróbálja rekonstruálni a valóságot versek, prózai idézetek, korhű dokumentumok és képek segítségével, hogy az olvasó minél teljesebb és hitelesebb képet kapjon Arthur királyról és a Kerek Asztal lovagjairól.
Szinte minden pillanatában emlékeztetnek minket arra, hogy bizony Guy Ritchie volt a projekt fejese. A hirtelen vágások, az egyes sztorielemek montázsokkal, alámagyarázással való elmesélése, a nagydumás, mondhatni seggfej karakterek, egyszerűen minden megtalálható az Arthur királyban, amit megszokhattunk a rendezőtől. Gondolnánk, hogy ezzel tönkre vágja a filmet, hiszen ez a stílus egy fantasynél nem minden esetben működik, azonban az a helyzet, hogy jelen esetben minden ott van a toppon. Egész egyszerűen új magasságokba emelkedik Ritchie stílusának köszönhetően Arthur király története, ami nem kérdés, hogy hasonló kaliberű filmnél még nem láthattunk. Tulajdonképpen kap a film egy jól megszokott angol huligánfilm feelinget. Bandázások, lopások, emberek megagyalása, szóval a szokásos. Arthur király - A kard legendája - Film kritika - Critical ERROR. Nem gondoltam volna, hogy a legenda elemei és az előbbiek összessége egy valamire való egységet fog alkotni, de tévedtem. A fantasy és ez a mondern "gengszter" jelleg tökéletesen kiegészítik egymást, sőt meglepően szórakoztató és látványos pillanatokat is képes előidézni a két stílusjegy ötvözése.
Lényegében a Guy Ritchie rajongók nem fognak unatkozni, megkapják, amiért a moziba mentek, de még az átlag mozinéző is élvezni fogja a látottakat. Királyi karakterek Mint az előbb már említettem, Guy Ritchie egyik megszokott stíluselemét a nagy dumás karakterek képezik, akiknek kifejezetten hülye beceneveik vannak. Ez utóbbi jelen esetben egyaránt igaz a kisstílű tolvajokra, és sok esetben a lecsúszott lovagokra is, akikkel megismerkedünk a filmben. Érezhetően megpróbáltak mindenkit eléggé bemutatni ahhoz, hogy akár a mellékszereplők közül is gyorsan találjunk magunknak kedvencet, ilyen például Angolna Joe, akit nem más, mint a Trónok harcából ismert, Aiden Gillan alakít. Artur király legendája. Érdekes, mégis rejtélyes karakter, gyorsan meg lehet kedvelni. Ez az utolsó pár szó egyébként Athur haverjaira (és persze magára a főhősre is igaz). Tény és való, hogy nem sokat tesznek hozzá magához a történethez a mellékszereplők, de azért jó, hogy benne vannak a filmben, hiszen nem kevés poén abból származik, hogy a főhősünk interakcióba lép velük.
Mert Ritchie ebben az alvilági közegben él igazán, olyannyira, hogy képes ezért még az Artúr-legendát is a saját képére formálni, és ezt meg kell hagyni, jól csinálja. Minden jellegzetes elemet megkapunk itt az őrült tempójú vágásoktól a vizuális gageken át a nyers humorig a szokásos formában, de működik, ahogyan a hangulatteremtés is. A karakterek bár egy-egy szóval jellemezhetők, de ennek ellenére is simán kedvelhető és autentikus figurák (olyan "gájricsisek", na), és ez a miliő könnyen elbírja a vaskosabb humort és a vagánykodást. Arthur király a kard legendája. Ám a nagyívűnek szánt, mi több, egy tervezett többrészes filmes univerzum felvezetéseként szolgáló történet és a mitológia felfestése feltűnően zavarta Ritchie-t. Nem is tudott mit kezdeni vele, láthatóan nem érzi igazán a műfajt, fantasyhez illő grandiózusságról, erős karakter- és világépítésről egy pillanatra sem beszélhetünk, így szét is hullik a film. Egymást követik a logikai bukfencek, a teljesen funkciótlan (Arthur beavatása a szörnyek szigetén... ) vagy súlytalan jelenetek, az események forgatagában pedig totálisan elvesznek az addig megkedvelt szereplők, olyannyira, hogy csak a végén döbbenünk rá, hogy a Charlie Hunnam által egész karizmatikus módon megformált Arthur mellett vállvetve küzdők tényleg a kerekasztal későbbi lovagjai lettek.
Sőt, annyira komolyan vették a mellékszereplőket, hogy némely fontosabb akciójelenet is hozzájuk köthető, például az Astrid Bergès-Frisbey által alakított mágus nélkül elég rövid lett volna a film. Ha már szóba jött a főhős, akkor nem árt beszélni pár szót Arthurról, akit nem más, mint Charlie Hunnam alakít. A leendő király meglepően erőteljes karakterfejlődésen megy át a film során. A pontosan két órás moziban olyan jól fel van építve a kisstílű bűnözőből a királlyá való érése Arthurnak, hogy le a kalappal a forgatókönyvíró és rendező előtt. Igaz, hogy kicsit fel vannak gyorsítva bizonyos átvezető részek, ha úgy tetszik montázsok, hogy a történet haladjon, de Guy Ritchie stílusához híven egész jól vannak ezek előadva. Tehát elég teret adnak a filmben Arthurnak, hogy ténylegesen lássuk azt, mit kell kiállnia, hogy király lehessen. Megvan a maga személyisége a karakternek, ami elsőre sokak számára meglepő lehet, de végül is ez a lényeg a filmben. Xpress. Arthur király: A kard legendája. Sokszor az válik királlyá, akire a legkevésbé számítunk.
Tartalom: Guy Ritchie a tőle megszokott pörgős módon kelti életre az Excalibur ősi legendáját, amely Arthur történetét követi nyomon a nyomortól egészen a trónig. Amikor az apját megölik, a nagybátyja pedig elfoglalja a trónt, Arthur elveszíti uralkodói jogát, és mostoha körülmények között, a város sikátoraiban kell felnevelkednie. Ám amikor neki sikerül kihúzni a mitikus kardot a sziklából, az élete egy csapásra megváltozik, ő pedig kénytelen szembesülni valódi örökségével. FELIRATOK: magyar, angol, arab, bolgár, cseh, egyszerűsített kínai, észt, görög, héber, horvát, kantoni, kínai, koreai, lengyel, lett, litván, orosz, portugál, román, szlovén, thai, török KÉPFORMÁTUM: 2. 40:1 (16:9) Oldal frissítés: 2022. Arthur király a kard legendája teljes film. ápr. 07.