Nem véletlen az és kötőszó, ugyanis mindkét feltétel egyszerre kell, hogy teljesüljön. Ennek a kritériumnak, a jelenlegi pénztárakat tekintve, a 35 nyugdíjpénztárból 10 felel meg: az Aegon, az Allianz, az Aranykor, az Erste, a Honvéd, az MKB, az OTP, a Pannónia, a Prémium és a Vasutas. Lantos Tamás, a Nyugdíj Másképpen szakértője Ebből a tízből a Honvéd nem teljesen nyílt pénztár, hisz - bár már nem csak fegyveres erők testületeinek dolgozói - de rajtuk kívül továbbra is csak a közalkalmazottak, köztisztviselők és kormánytisztviselők lehetnek tagok. Összességében tehát - a kezelt vagyon alapján - 9 nyílt pénztár jöhet számításba. Azonban fontos tudni, hogy az ERSTE csak 2015 óta működtet választható portfóliós rendszert, így a nettó hozamráták nemhogy 10 és 15 éves, de még 5 éves időtávra sem vizsgálhatóak kellő biztonsággal. Önkéntes nyugdíjpénztár - Portfolio.hu. Ebből fakadóan - egyelőre - ők szintén kiesnek a listáról, és így összesen már csak 8 pénztár maradt. Mielőtt továbbmennénk a pénztárak szűkítésében, jogosan merülhet fel a kérdés, hogy vajon miért érdemes mind a 10, mind a 15 éves intervallumot megvizsgálni a hozamokat illetően, és miért nem elég csupán a hosszabb (15 éves) vagy a közelmúltat jobban leíró, 10 éves távra koncentrálni.
Sokáig úgy tűnt, nem lesz párja a szuperállampapírnak: a Magyar Állampapír Plusz minden más állampapírnál jobban teljesített, mióta bevezették. Aztán az infláció elkezdett fölfelé lépdelni, így pedig már nem annyira egyértelmű ez az előny. Mi a helyzet most, és letaszíthatja-e az inflációkövető papír a szupert a trónról? A bűvös hozamok A tavaly bevezetett MÁP Plusz szuperállampapír villámgyorsan a legnépszerűbb befektetési forma lett a piacon. Nem meglepő, hiszen öt év alatt lépcsőzetesen emelkedő kamatával biztos és a piaci körülményekhez képest magas hozamot biztosít - induláskor 3, 5 százalék a kamat, az ötödik évben pedig már 6. A korábbi sikertermék, a változó kamatozású Prémium Magyar Állampapír volt, egészen addig, amíg infláció is társult hozzá. Ennek az állampapírnak a kamata a garantált hozam - három évre évi 1, öt évre évi 1, 4 százalék - és az éves infláció mértéke, vagyis ha magasabb az infláció, akkor nagyon jó befektetés lehet, ha alacsony, akkor nem annyira. A 4, 01% infláció a határ A számítások szerint a két papír hozama 4, 01 százalékos éves infláció mellett megegyezik.
Itt ugye öt éven át kell ezzel a mértékkel számolni. Abban az esetben, ha az infláció ennél alacsonyabb, jobb hozamot ad a MÁP+, ám ha magasabb, akkor a Prémium Állampapír lesz a nyerő. Megugrott az infláció Egészen a közelmúltig nem igazán volt értelme komoly számításokat végezni, mert az infláció mértéke meg sem közelítette a 4 százalékot. Januárban azonban 4, 7 százalékra ugrott az infláció, ami hétéves csúcsot jelentett, a februári adat pedig 4, 4 százalék lett. Márciusban bár kis mértékben csökkent a ráta, az mégis a várt 3, 7 százaléknál magasabb, 3, 9 százalék maradt. Mivel a Prémium Állampapír hozama változó, nem lehet pontosan összevetni a hozamok alakulását - biztosan nem marad ugyanolyan szinten az inflációs ráta éveken át. Az infláció emelkedésével azonban egyre szűkül a MÁP+ hozamelőnye. Leegyszerűsítve: ha az infláció tartósan 4 százalék közelébe és a fölé emelkedik, ez az előny el is fogy. De kell-e ettől tartani? Középtávú kilátások Az elmúlt hónapokban tapasztalt jelentős élelmiszer-áremelkedés fölfelé hajtotta az inflációt, az olajár esése miatt bekövetkezett üzemanyagár-csökkenés viszont ezzel ellentétes hatást gyakorolt rá.