Ehhez a dátumhoz kötjük az úgynevezett modern környezetvédelmi mozgalmak szervezett megjelenését. Az USA-beli kezdeményezés lassan átterjedt a világ más országaira is. Hazánkban az első alkalom után húsz esztendővel lehetett szabadon ünnepelni a Föld napját. Az ENSZ egyik szakosított szervezete, az UNESCO többévi előkészítés után, 1970 októberében fogadta el az Ember és bioszféra (Man and Biosphere – MAB) programot. Már ekkor nyilvánvaló volt, hogy környezetünk megóvása az egyik legaktuálisabb gazdasági, társadalmi és tudományos probléma, s nyilvánosságra hozták, hogy az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciát szervez 1972-ben. A Római Klub a radikálisan gondolkodó európai értelmiségi elit vitafórumaként 1972-ben jelentette meg Dennis L. Meadows és munkatársai A növekedés határai című korszakalkotó, azóta is meghatározó jelentését. E dokumentum tanúsága szerint arra a következtetésre jutottak, hogy a világ korlátozott termőföldkészlete nem lesz képes kielégíteni a növekvő népesség egyre fokozódó igényeit, és ez a XXI.
század közepére teljes válságot okozhat; katasztrofálissá válik a környezet elszennyeződése, kimerülnek a természeti erőforrások, csökken a nem megújuló erőforrásokon alapuló termelés. Dennis L. Meadows, Donella H. Meadows és Jorgen Randers A növekedés határai – harminc év múltán című könyve a 2005-ös Föld napjára magyarul is megjelent. A helyes út kiválasztása a szerzők szerint alapvetően tőlünk függ. Ha a növekedés határait, egy fenntarthatóbb életvitel kívánalmait nem korlátnak és nem rémisztő fenyegetésnek tekintjük, hanem lehetőségnek egy organikus, kiegyensúlyozott világ felé, akkor még időben tudunk cselekedni. A jelenlegi tudományos becslések szerint óránként vesztünk el egy fajt (ez tízezerszerese a természetes kihalási rátának! ). Az évszázad feléig bolygónk lélekszáma megközelítheti a 9, 3 milliárdot, és a 2050-re kialakuló nagyobb népesség intenzívebb mezőgazdasági termelést igényel. Tehát addigra négy–tízszeresére kell növelnünk az erőforrás-hatékonyságot! Úgy gondolom, hogy a rémisztő, sokszor világvégét jósoló forgatókönyvekre is van megoldás.
A Római Klub 1968-ban jött létre. A magyar, pécsi származású Aurelio Peccei olasz közgazdász magánkezdeményezésként hívott össze világhírű tudósokat. Az első jelentésüket "A növekedés határai" (The Limits to Growth) címmel az MIT ( USA, Cambridge) munkacsoportja készítette el (ún. Meadows-jelentés, 1972). A jelentés korszakalkotó munka volt és később számos világmodell készült el. A legfontosabb kérdés: ''Alapozható-e a földi erőforrásokra és ökológiai rendszerekre a földi népesség és állótőke további exponenciális növekedése? Mi történhet, ha túlzottan megterheljük ezeket az erőforrásokat? "
A Római Klub felkérésére 17 kutató részvételével íródott az emberi civilizáció fejlődésére leselkedő veszélyeket feltérképező nagy hatású könyv, amely A növekedés határai címmel magyarul is megjelent. A számítógépes modelleken alapuló, 1972-ben kiadott munka baljós előrejelzései a megjelenés idején hatalmas felzúdulást és ellenkezést váltottak ki. Utóbb megvizsgálva azonban kiderült, hogy majdnem fél évszázaddal később pontosan az egyik olyan pályán haladunk, amely a következő évtizedben hanyatláshoz és 2040-re társadalmi összeomláshoz vezethet. A jelen helyzetet az előrejelzésekkel Gaya Herrington, az amerikai KPMG fenntarthatósági és rendszerelemzési vezetője vetette össze egy 2020 novemberében publikált tanulmányban, kiemelve, hogy nem a nemzetközi könyvelő cég álláspontját tükrözi az egyébként a honlapjukról letölthető dolgozat. Pangás vagy hanyatlás Tekintve, hogy nem éppen vonzó jövőkép az összeomlás, érdekelt, hogy jelenleg melyik forgatókönyvhöz állunk legközelebb. Végül is ez a könyv a hetvenes években volt bestseller, így sok évtizednyi adatunk van az összehasonlításhoz – fogalmaz honlapján Herrington.
Az eredeti modellek öt változót vettek alapul: a népességet, az élelmiszer-termelést, az iparosodást, a környezetszennyezést és a nem megújuló természeti erőforrásokat. Herrington ezt további öt változóval egészítette ki: a születési és halálozási rátával, a szolgáltatásokkal, a jóléti költségekkel és az ökológiai lábnyommal. A közelmúlt folyamatai alapján a BAU2- (business as usual, vagyis minden megy a szokásos kerékvágásban) és a CT- (általános technológiai előretörés) forgatókönyvek által leírt pályán haladunk. A szokásos kerékvágás forgatókönyve Fotó: Gaya Herrington, 2021 A BAU2- és CT-szcenáriók azt mutatják, hogy nagyjából egy évtized múlva megáll a növekedés, és a dolgok folytatása, vagyis a növekedés hajszolása azon a ponton ellehetetlenedik. Ez pedig a példátlan technikai fejlődéssel együtt is az ipari tőke, a mezőgazdasági termelés és a jólét elkerülhetetlen visszaeséséhez vezet ebben az évszázadban – áll a tanulmány végkövetkeztetésében. Herrington rámutatott, hogy összeomlás alatt nem az emberiség kihalását kell érteni, hanem azt, hogy a gazdasági növekedés végével a termelés és az életszínvonal zuhanni kezd.
A mostani átdolgozott, bővített kiadás áttekinti az elmúlt harminc év globális fejlődési tendenciáit, ismerteti az eredeti elemzés lényeges részeit, továbbá összefoglalja mindazt az ismeretet, adatot és felismerést, amelyekre az elmúlt harminc év alatt szert tettünk e témával kapcsolatban.
Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A tavaly év eleji halálozási hullám idén szerencsére nem ismétlődött meg, de a születések száma továbbra is csökken. A KSH legfrissebb adatai alapján egyik szemünk sírhat, a másik nevethet: jó hír, hogy nem ismétlődött meg a tavalyi év elején látott kiugró halálozási szám, 15 százalékkal kevesebben haltak meg az első két hónapban, mint tavaly. Január-februárban 23 263 haláleset történt. Hányan születtek és haltak meg Magyarországon? Itt vannak a friss számok - Napi.hu. Ami kevésbé jó hír, hogy a születések száma is csökkent: az első két hónapban 41-gyel, 0, 3 százalékkal kevesebb újszülött jött világra Magyarországon. Összesen 14 602 gyermek született január-februárban. Nem volt durva az influenza, csak ezért javul a helyzet A természetes fogyás így lényegesen kisebb volt, mint egy éve: 8661 fővel lettünk kevesebben, ami ugyan 32 százalékos javulás egy év alatt - de mint látható, nem az emelkedő születésszámnak, hanem a tavaly év eleji durva influenza-járvány bázishatásának következménye. A házasságkötések száma lényegében változatlan (11-gyel kevesebb) volt az előző év azonos időszakában regisztrálthoz képest.
Fűrész Tünde hangoztatta, Magyarország családbarát ország, ezért nem csak anyagiakban, hanem szimbolikus gesztusokban is ki akarja fejezni az édesanyák megbecsülését. Tájékoztatása szerint az elmúlt évben 3, 2 százalékkal nőtt a születések száma, míg az év első két hónapjában a statisztikai adatok ezt meghaladó, 3, 6 százalékos növekedést jeleznek. A helyettes államtitkár felidézte a kormány eddigi családpolitikai intézkedéseit, köztük a gyed extrát és a családi adó- és járulékkedvezményeket, utóbbinál jelezte: abból tavaly 240 milliárd forint maradt a családoknál. DEmedia.hu | Cikk. Kitért arra is, hogy a kedvezményeket nagyobb részt, 54 százalékban az anyák vették igénybe. A gyed extra eddigi hatásairól azt mondta, tavaly mintegy harmincezer anya tudott úgy munkát vállalni gyermeke egyéves kora után, hogy közben nem vesztette el az ellátásokat sem, míg a testvérgyeddel (dupla, esetenként háromszoros összegű gyeddel) tavaly mintegy húszezer anya tudott élni. Ez azt jelenti – fűzte hozzá –, hogy tavaly a gyermekek több mint ötöde olyan családba született, ahol a nagyobb gyermek még nem volt hároméves.
Az, hogy decemberben 614-gyel a születésszám 2019 decemberéhez képest, nagyon nagy visszaesés, de egy kicsit csalóka: 2019-ben ilyenkor egy nagy kiugrás volt, ahhoz képest nehéz nagyot javítani. Pont ez lesz viszont az, amit a következő hónapokban érdemes lesz figyelni, a magasabb bázishoz képest milyen lesz a statisztika. Napi születések száma magyarországon 2020. A nagy kérdés igazából itt az, hogy mi lesz ez után. A 2020-ban született gyerekek a decemberieket kivéve még akkor fogantak, amikor a gazdaság felfelé ívelő ágban volt, és szó sem volt járványról vagy recesszióról. Közgazdaságtani alapvetés, hogy ha válság van, akkor kevesebb gyerek születik, olyat viszont most először láthatunk a magyar gazdaságtörténetben, hogy egyszerre van válság és a gyerekvállalást támogató gazdaságpolitika.
A 2010-es évek után 2020-ban, a koronavírus-járvány okozta nehéz időszakban is nőtt a születések száma Magyarországon - mondta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnöke szerdán a Kossuth rádió A nap kérdése című műsorában. Vukovich Gabriella szerint ez az utóbbi években kialakult komplex népesedéspolitikának is köszönhető. A KSH elnöke hozzátette, a teljes termékenységi arányszám is folyamatosan emelkedik 2011 óta: akkor 1, 23 volt a termékenységi ráta, 2020-ban 1, 56. Felidézte: a magyar demográfiai viszonyok az 1960-as évektől egyre rosszabbak. Az 1980-as évek óta pedig ténylegesen folyamatosan csökken a magyar népesség. A magyarországi demográfiai krízis elővetítette, hogy belátható időn belül nagyon le fog csökkenni a lakosság száma. 2020-ban is emelkedett a születések száma | Demokrata. Ezt a helyzetet különböző demográfiai csomagok tudják befolyásolni, de egyik sem önmagában - hangsúlyozta. A családok gyermekvállalási szándékát sok különböző tényező befolyásolja, minden családnak, csoportnak megvannak a saját szempontjai - ismertette Vukovich Gabriella, aki szerint az utóbbi években "nagyon jó, komplex népesedéspolitika alakult ki" Magyarországon.