Más tervekkel a lerombolás megelőzhető lett volna. Jellemzői [ szerkesztés] Az állomás mélyvezetésben épült, háromalagutas, középperonos kialakítású. A 2-es metró 2003-tól 2007-ig tartó felújítása során 2004-ben újították fel. A mozgólépcsők a Blaha Lujza tér alatti aluljáróba csatlakoznak.
Ehhez képest úgy látszik, hogy a november végi faültetés óta nem történt semmi a kordonok mögött – erre utal az is, hogy az úgynevezett növénykazetta szélén még ma is láthatóak a november óta szanaszéjjel hagyott ültetőföldes zöld zsákok. November óta nem történt semmi. A jobb oldali kis kép novemberi: a BKK tette közzé, hogy növényeket ültetnek. A nagy képet ezen a héten készítettük: még mindig ott vannak a zöld zsákok… A buszmegállót lebontották, az utasok ezért fagyoskodnak… Hetek óta nem történik semmi, ezért a buszra várók szétfagynak a szétvert buszmegállóban. Most csak a szemét van a téren, ahol a galambok átvették az uralmat… A BKK hallgat a Blaha Lujza tér felújításáról – Fotó: Metropol/KM Karácsony Gergely főpolgármester pár napja büszkén posztolta a Facebook-oldalán, hogy a Lánchíd felújítása a téli hidegben sem áll meg – de azt már nem tette hozzá, hogy ugyanez nem mondható el a Blaha Lujza térről. Ami látványos: a meló nem halad, a szemét marad, a dugó állandósul a környéken, az emberek pedig állva fáznak a szétvert buszmegállókban… Hírlevél feliratkozás Nem akar lemaradni a Metropol cikkeiről?
Az áruház számítógépes vezérlésű hűtőrendszert és fotocellás bejárati ajtókat kapott. A második és harmadik emeleti átriumot beépítették, a negyedik emelet fölé pedig könnyűszerkezetes, polikarbonát fedésű tető került. Egy tűzszakasz-határfal kialakítása érdekében a főbejárati és a hátsó eladóterek elválasztásra kerültek. A felújításokkal a tulajdonos Centrum Áruházak Kereskedelmi és Szolgáltató Rt. 1994-ben bízta meg a Metrószerviz Kft. -t, további altervezők voltak az Út-Vasúttervező Rt. és a? Stoa? Magas és Mélyépítési Mérnöki Szolgáltató Kft. Az átalakításokra az áruház vásárlói forgalmának kedvezőbb és színvonalasabb biztosításának érdekében volt szükség, továbbá az épület tűzvédelmi adottságainak javítása miatt. Ezenkívül a korábbi önkiszolgáló éttermet, ahol a dolgozók étkeztetése folyt és amely iskolák számára ételszállítást is vállalt, gyorsbüfévé alakították át Corvin Pizza Étterem néven. A földszinten pedig teljes egészében élelmiszer áruházat rendeztek be. A jelenlegi épület, ahogy 1926-os átadásakor is, hét szintet foglal magában: pince, földszint és öt emelet (az ötödik szint csak kis területű, tetőtérbeépítés jellegű).
A Szent Imre Egyetemi Oktatókórház dolgozói között kiemelkedően magas, 99 százalék feletti az átoltottsági arány. A másfél éve tartó járvány ellenére az eredeti ütemterv szerint halad a Dél-budai Centrumkórház építésének előkészítése, jövő tavasszal megtörténik az alapkő letétele. Addig azonban még meg kell küzdeni a negyedik hullámmal is. A beruházás irányításával megbízott dr. Bedros J. Róbert miniszterelnöki főtanácsadó, a Szent Imre Egyetemi Oktatókórház főigazgatója válaszolt a Demokrata kérdéseire. – A járvány kezdete óta kevés figyelem jut az egészségügyben zajló fejlesztésekre. Keveset tudunk arról is, hogyan áll most a Dél-budai Centrumkórház (DBC) építésének ügye. – Minden megy a maga útján, haladunk előre, folyik a tervezés, az építkezés előkészítése. Hatalmas és rendkívül összetett munkáról beszélünk, feszített tempót diktálunk. Jövő tavasszal letesszük az alapkövet, ahogy elterveztük. Gőzerővel dolgozunk azon, hogy Magyarországon egyedülálló, valóban betegközpontú intézményt hozzunk létre, egyágyas betegszobákkal, egészségplázával, az ügyintézést megkönnyítő üzletekkel.
A rendezvényen tartott előadásában a szervezet vezetője az elhízás szempontjából kritikus életszakaszokat vázolta fel. Mint kifejtette, az elhízás szempontjából az első "veszélyt" az jelenti, hogy a szülők milyen genetikai állománnyal rendelkeznek. Továbbá több vizsgálat azt is igazolta, hogy az alacsonyabb súllyal született gyerekek felnőttkorukban nagyobb arányban híztak el. A társaság elnöke arra is kitért, hogy az utóbbi időben egyre több az elhízott gyermek. A gyerekek többet néznek televíziót, kevesebbet sportolnak, passzív életmódot folytatnak. Ezzel együtt többet nassolnak, sokat járnak gyorsétterembe, továbbá az utóbbi időben ugrásszerűen nőtt a körükben az ízesített, cukrozott üdítők fogyasztása is. Közlése szerint "veszélyes" életszakasznak számít a pubertáskor, valamint a menopausa időszaka is, de napjainkban egyre nagyobb az időskori elhízás aránya is. Ezek mellett a házasság és a terhesség is kockázati tényezőnek számít. Utóbbi kapcsán Bedros J. Róbert kiemelte: tévhit, hogy a terhesség idején kétszer annyit kell enni, hogy egészséges legyen a gyermek; egy normál terhesség esetén 12-17 kilogramm súlygyarapodást lehet optimálisnak nevezni.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban, ahol a túlsúly és az elhízás együttes gyakorisága 67, 9%-os, - Vietnámhoz képest-, a 100. 000 lakosra számított halálozás majdnem négyezerszerese volt. Bedros J. Róbert Jelenleg hogyan áll Magyarország az elhízottak számát tekintve az EU-ban és a világon? Elhízásban sajnos igen előkelő helyezést foglalunk el, mivel vezetjük ezt a nem túl dicsőséges európai rangsort. Világszerte pedig a 4. helyen állunk, mivel nemrég Új-Zéland letaszított minket a 3. helyről. A változás nem annak volt köszönhető, hogy ennyire lefogyott nemzetünk, hanem annak, hogy az új-zélandiak ennyire meghíztak. Sokan még mindig csak esztétikai problémaként értékelik az elhízást, noha az az egészséget súlyosan veszélyeztető állapot, amely több komoly, az életet is veszélyeztető betegség kockázatát a sokszorosára növeli. Melyek azok a leggyakoribb betegségek, amelyeknél különösen veszélyes, ha valaki elhízott? Az elhízást az egészségügyi világszervezet már évtizedek óta betegségnek tekinti.
Ez egy idült betegség, amelynek lefolyása élethosszig tarthat, ha nem kezeljük, miközben a terápiának is élethosszig kell tartania. A kezelés elhagyásakor a betegség kiújul, azaz a leadott kilók visszajönnek. Az elhízás kísérőbetegségei közül ki kell emelni a szív-, és érrendszeri-, valamint az anyagcsere betegségeket. A szív- és érrendszer betegségek közül az elhízás leggyakoribb kísérője a magasvérnyomás betegség, a szívkoszorúér betegség valamint a szívelégtelenség. Az anyagcsere betegségek közül legnagyobb jelentőségű a 2-es típusú cukorbetegség, illetve a kóros vérzsír profil. A pandémia miatt megnőtt az evészavarral küzdő fiatalok aránya is, több lett az elhízott gyerek. Erre vonatkozóan vannak adataik? Egyáltalán: arra vonatkozóan van-e kimutatás, hogy milyen mértékben híztunk meg a vírus okozta bezártság miatt? Sajnos a koronavírus pandémia csak ráerősített a már meglévő kedvezőtlen tendenciákra. A digitális oktatás, a "home office" együtt járt a testsúly növekedéssel. Hazánkban átlagosan mintegy 3-5 kilogrammal lettünk súlyosabbak.
A statisztikai adatok és az eddigi tudományos kutatások alapján egyértelműen kimutatható, hogy komoly kockázatot rejt az elhízás a koronavírusos megbetegedések kimenetelét illetően. Egy 400 ezer beteg adatait összegző tanulmány szerint az elhízott betegek 113 százalékkal nagyobb eséllyel kerültek kórházba, 74 százalékkal nagyobb eséllyel kellett intenzív osztályra küldeni őket, és 48 százalékkal nőtt a halálozási esélyük. Eddig 3 alapvető tényezőről tudunk, amelyek a rossz adatok hátterében állnak: a légzési kapacitás csökkenése, a véralvadás megváltozása, valamint az immunrendszer romlása. A folyamatosan érkező friss adatok fényében vannak-e újabb okok illetve újabb adatok az elhízással kapcsolatba? Igen. A rendelkezésre álló adatok tükrében teljesen egyértelmű, hogy az elhízás jelentős kockázati tényező a koronavírus súlyosabb kimenetelét illetően. Ez az összefüggés sajnos nem csak a felnőttekre, hanem a gyermekekre is igaz. Ez utóbbival kapcsolatban hazai és nemzetközi adatok azt mutatják, hogy az intenzív terápiát igénylő gyermekek szinte kizárólag elhízottak voltak.