online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett narancssárga színű ár csak internetes megrendelés esetén érvényes. Amennyiben a Líra bolthálózatunk valamelyikében kívánja megvásárolni a terméket, abban az esetben az áthúzott (szürke színű) bolti ár lesz érvényes. 2280 Ft
Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka E-mail értesítőt is kérek: Újraindított aukciók is:
Egyfelől a népszerű ismeretterjesztés hagyományát újítja fel, amikor a kötetek témáját egyetemes összefüggésekbe ágyazva dolgozza fel, másfelől bőséges illusztrációs anyagával és alapos képmagyarázataival gyakorlatias segítséget nyújt. A barokk Magyarországon [antikvár]. Segítséget abban, hogyan lehet felismerni egy-egy műalkotás korát, mely jellegzetességek határozzák meg stílusát, a korszakban elfoglalt helyét, művészi értékét. Kapcsolódó könyvek Értékelések Statisztika 21. 0 átlagos pontszám i 0 példány értesítés alatt 0 prerukkolt példány 0 elérhető példány 0 eladó példány 0 folyamatban lévő rukk / happ Címkék Művészet, építészet 9554
benne van: idegenvezetés, autóbérlés Árban nincs benne: ebéd, belépőjegyek
I. kötet - Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye Barokk freskófestészet Magyarországon leírása A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Művészettörténeti Tanszékének kutatócsoportja több éven át futó programban kutatta és dolgozta fel a magyarországi barokk freskófestészet emlékeit. Barokk freskófestészet Magyarországon - könyváruház. A művészettörténeti jelentőségű kutatás eredményeit az MMA Kiadó és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös kiadásban, 2019–2022 között négy kötetben jelenteti meg. A kötetek a mai Magyarország barokk freskóemlékeinek teljes katalógusát tartalmazzák. Részletesen szólnak a műveket magukba foglaló épületekről, azok építéstörténetéről, a falképek festőjéről és megrendelőjéről, ismertetik a freskók keletkezéstörténetét, állapotát.
Voit Pál: A barokk Magyarországon (Corvina-Európa Könyvkiadó, 1970) - Szerkesztő Kiadó: Corvina-Európa Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1970 Kötés típusa: Vászon Oldalszám: 160 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 23 cm x 21 cm ISBN: Megjegyzés: 17 színes és 38 fekete-fehér képtábla illusztrálja a könyvet. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A barokk művészet iránti érdeklődés - több évtizedes szünet után - nemzetközi viszonylatban ismét fellángolt. A technika századának józan emberét is vonzza ez a gazdag és játékos stílus, amelyben rendkívül ötletesen egyesülnek a különféle művészeti ágak. A magyarországi barokk, az ország egykori földrajzi helyzetét tekintve, ma is szerves része a közép-európai barokk művészetnek. Az egyedi alkotásokban felismerhetők az egyetemes vagy közép-európai stílusjegyek, összefüggésük, kölcsönhatásuk, kisugárzásuk. Kötetünk tárgya az építészet, a barokk művészet összetartó kerete.
Köveskál egy igen "szerencsés csillagzat alatt álló falu", mégpedig azért, mert a település méretéhez képest nagyon sok jó vendéglátóhellyel rendelkezik. Vannak olyanok, amik csak szezonálisan fogadják a vendégeket, de akadnak olyanok is, amik egész évben várják a turistákat. A Balatontól északra: a Dunántúli-középhegység - FÖLDRAJZ MAGAZIN. Az ő szövetségükből alakult meg a Gasztrofalu. A Döbröntei házaspár, akik megálmodták a Gasztrofalut, meséltek arról, hogyan jött létre az álmuk: "Az évek során beszélgettünk, és rájöttünk, hogy mindannyiunknak ugyanaz a célja: jól érezzék a vendégek nálunk magukat, maximálisan a fenntartható gasztronómiát támogassuk, tehát helyi termelőktől vásároljunk. " Nemcsak a célok, hanem a problémák is közösek, a szezonalitás lehetetlenné teszi a minőségi vendéglátást. Egy pályán játszunk, de nem mint ellenfelek, hanem mint csapattársak – hangsúlyozta Döbröntei Ildikó Ennek a felismerésnek köszönhetően a falu vendéglátósai valóban minőségi szolgáltatást tudnak nyújtani minden téren, az éttermektől a szállodákig. A magas szintű vendéglátáshoz hozzátartoznak a különleges borok is, és természetesen itt azokat is megtalálhatjuk.
A 16 ismertető táblával ellátott túraút a terület élővilágát is bemutatja. A hajdani kőfejtő bejáratánál egy igazi kuriózum fogad: a helyi kőzetekből kialakított vulkán-makettek könnyedén szemléltetik a hegy kialakulásának fázisait. A kőkatlanba beérve nyári melegben enyhet ad a sziklafalak között meghúzódó hűs levegő. Balatoni látnivalók – Szent György-hegy | Élő Értékek. A kőfejtésnek köszönhetően feltárult az egykori vulkán gyomra, a formák, képződmények alapján értékes következtetéseket vonhatunk le. A hegytetőre több irányból is feljuthatunk. Egyedülálló érdekességnek bizonyul a fűből kitűnő, itt jellemző kőzetekből méretarányosan kialakított Balaton "Kőtérkép". A tó környékén lévő, szintén vulkanikus eredetű hegyeket egy-egy kőből készített ülőke jelzi. A térkép közelében feltűnik egy méretes kőtábla: a "Vulkán időfalról" megtudhatjuk, hogy melyik tűzhányó mikor működött a térségben. Érdemes időt szánni a Balaton-felvidék földtörténetének bemutatását célzó "Időösvény" végigjárására, amely a különböző korszakokban zajlott eseményeket taglalja, és megjeleníti a témához kapcsolódó kőzetet is egyúttal.
Ismert barlangja a Pálvölgyi- és a Szemlő-hegyi-barlang. A Budai-hegység és a Pilis tágas medencékkel A Dunántúli-középhegység kedvező domborzatának, éghajlatának és talajadottságainak köszönhetjük a Badacsonyi, a Balaton-felvidéki, a Balatonfüred-Csopaki, az Etyek-Budai, a Neszmélyi és a Móri borvidék zamatos nedűid. A Dunántúli-középhegység területén a Balaton-felvidéki Nemzeti Park mellett számos tájvédelmi körzetet és természetvédelmi területet találunk. Környezettudatos vagy? Íme, az aprócska falu, ahol legyőzték a balatoni turizmus ősi ellenségét - HelloVidék. Ha 500 Ft-tal támogatod a Földrajz Magazint, akkor egy újrahasznosított Tetra Pak dobozból készült menő pénztárcát kapsz ajándékba. A részleteket itt találod. A Földrajz Magazinon már 1600 bejegyzés, cikk olvasható. 2020-ban még több érdekes és színvonalas cikket szeretnénk megjelentetni. Ehhez anyagi támogatásra van szükségünk. Kérjük, támogassa a magazin kiadóját, a Földrajzverseny Alapítványt! Köszönjük.
A Bakony A Bakonyt a Veszprém és Devecser között húzódó árok Északi- és Déli-Bakonyra tagolja. Az Északi-Bakonyban gyakoriak a karsztos formák, itt található a vadregényes Cuha-patak völgye. A Déli-Bakonyban korábban bauxitot, mangánt és barnakőszenet bányásztak. Mára felhagytak a kitermeléssel. A bányászat a Bakony mélyén rejtőző karsztvízkészletét jelentősen csökkentette. Az 1951–1990 közötti időszakban a bányászat által több térségben koncentráltan kitermelt kb. 10 milliárd m³ karsztvíz jelentősen meghaladta a vízutánpótlás mértékét, amely nagymértékű vízszintsüllyedést okozott, amely sok nagy hozamú karsztforrás elapadásához vagy hozamának csökkenéséhez vezetett. Csak a Hévízi-tó, a budapesti hévforrások nem apadtak el, bár hozamuk időnként ezeknek is kritikusan lecsökkent. Az 1990-es évektől, a bányászat hanyatlásával a karsztvíz kitermelése is csökkent, így regenerálódhatott a Dunántúli-középhegység karsztvízkészlete. A Balaton-felvidék A Veszprém és Nagyvázsony közötti törésvonal választja el a Déli-Bakonytól a Balaton-felvidéket.
A Vértes déli szomszédja a dombsági magasságú (352 m) Velencei-hegység, amelyet az előbbitől a Zámolyi-medence választja el. A hegység a Dunántúli-középhegység legidősebb tagja, a kőzetei is mások. Legismertebb kőzete a gránit, amely itt hatalmas tömbökre esik szét. Ezek a több mázsányi ún. "gyapjúzsákok" (ez a népi neve) sokszor egy-egy vékony felületen találkoznak a felszínnel, így erősebben megmozgatva néhány mm kibillennek. Ezért hívják ingókőnek. A Dunazug-hegység A Dunazug-hegység a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység összefoglaló neve. A Pilis a Visegrádi-hegység, a Gerecse és a Budai-hegység között magasodik a Dunazug-hegység legmagasabb tagjaként. A Gerecsében régóta bányásszák a piszkei vörös mészkövet (gyakran márványként emlegetik, de nem márvány), amely értékes díszítőkő, ez borítja a legszebb hazai reneszánsz épületet, az esztergomi Bazilika Bakócz-kápolnájának falait. A Budai-hegység mintegy 200 millió éves kőzettömegeit törések szabdalták fel, s e törések mentén az elcsúszott kőzettömegek fokozatosan a Duna síkja alá süllyedtek.
Ezek a leszakadások hatalmas lávatömegeket préseltek a felszínre, hasonlóan a mediterránkori 4 nagy leszakadásokhoz, melyek eltüntették a Dunántúl közepét elfoglaló ókori hegységet és feltorlasztották a Börzsöny- és Dunazug-hegység óriási andezit-tömegeit. A balatonvidéki vulkáni tevékenység eredménye azonban nem andezit volt, hanem a kovasavban jóval szegényebb bazalt. … A Badacsonytól nyugatra s a Szentgyörgy-hegytől délre a Balaton partján emelkednek a Szigligeti-halmok. Legérdekesebb a Várhegy (242 m). Tetején festői várrom áll (1. kép). 1. kép: Szigligeti Várhegy A hegy déli oldala meredek, észak felé azonban lankásan emelkedik. Kőzete vulkáni hamuból, márga és homokkődarabokból összeragadt tufa és durva konglomerát 5. Nyugat-keleti irányban bazalttelér szeli át, mely a kihűlési felületre merőleges oszlopokban válik el. E telér kőzetét a keleti oldalon kis fejtés tárja fel, amelyből Hu1yák Valér 1903-ban phillipsitet 6 írt le. 2. kép: Szigligeti romok A hegytetőn álló várat Favus pannonhalmi apát építtette a tatárjárás után (2. kép).
Az északkelet-délnyugati irányú hegység a Duna és a Zalavári-hát (a Zala-folyó keleti oldalán emelkedik) között elterülő, mintegy 200 km hosszú hegység. A hegységet felépítő kőzetek 150-200 millió éve rakódtak le, az akkori tengerekben, majd emelkedtek a magasba és mára feldarabolódtak és lekoptak. A Dunántúli-középhegység a Kárpát-medencevidék önálló nagytája (Forrás:, OFI atlasz, 2019) A leggyakoribb kőzete a mészkő és az annál nehezebben oldódó, málló dolomit. Emiatt a dolomitfelszínek sokkal kopárabbak, vékonyabb a talajrétegük, gyérebb a növényzetük. A Dunántúli-középhegységet több hegységre tagolják a futásirányára merőleges törésvonalak, árkok, tágasabb medencék. Így jól elhatárolható a Bakony, a Vértes, a Velencei-hegység, a Dunazug-hegység (tagjai: Pilis, Gerecse, Budai-hegység). A lehulló csapadék a kőzetek repedésein keresztül a hegységek mélyébe szivárog, gyarapítva a karsztvízkészletet. A mélybe szivárgás miatt azonban nem alakult ki sűrű felszíni vízhálózat, kevés a patak.