Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne a Pécsi Tudományegyetem (PTE) kutatásai alapján – közölte Pap Norbert, az intézmény történetiföldrajz-professzora. A szakember az MTI-nek elmondta: egy 1700-as datálású térkép, más írott források és a közelmúltban elvégzett műszeres vizsgálatok eredményei alapján esély nyílik az 1526-os ütközet helyszínének megtalálására. A PTE Szentágothai János Kutatóközpont Történeti és Politikai földrajzi Kutatási Centruma vezetőjének tájékoztatása szerint a helyszín meghatározásában szerepet játszó, a mohácsi síkságon egykor és ma fekvő településeket érintő földrajzi névelemzés és egy újabb környezetrekonstrukciós vizsgálat is lezárult a közelmúltban. Mohácsi csata térkép. A kutatók között egy évszázada folyik a vita arról, hogy pontosan hol zajlott a sorsdöntő küzdelem. A megoldást hátráltatta, hogy nem sikerült meggyőző bizonyítékok alapján meghatározni a harcmező értelmezése szempontjából kulcsfontosságú, legkésőbb 1704-ben elnéptelenedett Földvár falu elhelyezkedését.
A "Mohács 1526–2026-kutatócsoport" legújabb eredményei A Duna-Dráva Nemzeti Park által szervezett, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen 2018. december 7-én lebonyolított konferencián, a Fodor Pál és Pap Norbert professzorok által vezetett "Mohács 1526–2026: rekonstrukció és emlékezet" projekt történeti földrajzi kutatásokat végző kutatócsoportja is részt vett. A mohácsi csata centrumterületének beazonosítását célzó, 2017 júniusa óta zajló vizsgálatok legújabb részeredményeit Pap Norbert, a kutatócsoport vezetője foglalta össze, "Duna – mocsár – Karasica: az 1526. évi mohácsi csata főbb helyszínei" című előadásában. A konferencia plenáris ülése az MTA pécsi székházában A kutatásvezető és geográfusokból-történészekből, valamint régészekből álló csapata (Dr. Kitanics Máté, Dr. Gyenizse Péter, Szalai Gábor, Morva Tamás, Dr. Jól meghatározhatóvá válhat a mohácsi csata helyszíne - 2022. január 18., kedd - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Nagy Levente, Hancz Erika, Polgár Balázs) szakított a korábbi megközelítésekkel. Bizonyítékokon alapuló módszerrel, az írott források, régi térképek, távérzékelés, a természeti földrajzi sajátosságok értelmezése, a régészeti adattár és részben térinformatikai eszközök felhasználásával modellezte a térség korabeli környezeti viszonyait és meghatározta a csata helyének főbb földrajzi jellemzőit.
A mohácsi csata egy török miniatúrán. Fotó: Wikipédia A most beazonosított területen - a patak mindkét partján - 1967-ben folyt már részleges régészeti feltárás, amelynek során egy középkori település nyomait találták meg. Az elmúlt évben műszeres vizsgálatokkal sikerült a település kiterjedéséről további információkat szerezni. Pap Norbert szerint indokolt ezeknek a munkálatoknak a folytatása. Utalt rá: a vizsgálatoknak a település épületeinek, különösen templomának feltárására kell összpontosítaniuk. Kiderülhet a mohácsi csata pontos helyszíne pécsi kutatók vizsgálatai alapján | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Brodarics egy templomról is megemlékezett Földvár kapcsán, amely más történeti forrásokban is fel-felbukkan. A templom szimbolikus jelentőséggel is bír a csata emlékezetében, helyének esetleges meghatározása újabb emlékpontot eredményezhet – mondta a PTE kutatója. Székely Bertalan: II. Lajos tetemének feltalálása. Fotó: Wikipédia Az egykori falu feltárása mellett, az attól északra fekvő tágas térséget is érdemes lesz összetett terepi vizsgálatok alá vonni, fegyverek maradványait, tömegsírokat, sáncok és árkok helyeit keresni.
Az egykori település fekvése azért különösen fontos, mert a csata történetének magyar krónikása, Brodarics István püspök visszatekintése e falu elhelyezkedését veszi alapul a helyszín meghatározásakor – tette hozzá. Pap Norbert szerint az elmúlt mintegy száz évben a kutatók több mint egy tucat lehetséges pontot jelöltek meg a mohácsi síkon a falu helyét illetően. Nagyharsányi csata – Wikipédia. Kutatótársaival földrajzi névelemzéssel, írott források, történeti térképek, a térség gazdasági szerkezetének, tájhasználati változásainak és a földrajzi telepítő tényezők elemzésével vizsgálták, hogy hol helyezkedhetett el a település, mivel foglalkoztak a lakói. A kutatók előbb négy lehetséges helyszínt vizsgáltak meg, majd az azokkal kapcsolatos mélyebb elemzések során jutottak arra a következtetésre, hogy az egykori Földvár a mai Sátorhelytől délre, Udvar falutól északra, a Borza-patak mentén, egy átkelőhelynél helyezkedett el. Ezt igazolja a kutatás során elemzett, 1700-ra datálható térkép is. A most beazonosított területen – a patak mindkét partján – 1967-ben folyt már részleges régészeti feltárás, amelynek során egy középkori település nyomait találták meg.
A balszárnyon álló cseh és lengyel zsoldos gyalogosoknak ugyan sikerült egy ideig még négyszögbe tömörülve visszaverniük az oszmán lovasságot, ám végül többségüket lekaszálták a janicsárok puskagolyói. Az oszmánok mégsem hitték, hogy máris végeztek a magyar sereggel, ezért egész éjszaka készültségben maradtak, a szultán éjfélig még a lováról sem szállt le. Valójában nem volt már mitől tartaniuk. A legalább háromszoros túlerővel szemben küzdő magyar seregből 4-5000 lovas veszett oda, a gyalogságból viszont alig 2000 fő maradt életben. Állítólag 1500-2000 ember esett török fogságba, akiket a győztesek a csata után módszeresen kivégeztek – valószínűleg az ő tömegsírba hányt tetemeikre bukkantak rá a régészek az emlékpark területén. Kettő kivételével elesett az összes seregvezér, hat főpap és sok-sok világi főúr. II. Lajos király eltűnt a harc forgatagából, s csak később kiderült, hogy menekülés közben Csele falu közelében valami ingoványos helyen sebesült lova cserben hagyta, s szerencsétlen módon vízbe fulladt.
Tóth Szabolcs Töhötöm azeletmegminden Bemutatkozás Több mint két évtizedig voltam újságíró, szerkesztő napilapoknál. Az írott sajtó fortélyairól könyvet is írtam (Első leütés címmel). Az ún. G-napot követően, 2015-ben a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese lettem, ahol egyebek mellett az online-print integrációt irányítottam. A Magyar Nemzettől 2018-ban távoztam. Ugyanebben az évben elindítottam saját podcastomat. Élet és interjú | Magyar Narancs. Amely műsor azóta rendszeresen az Apple Podcasts és a Spotify magyar top 10-es listáin szerepel. Ki-kicsoda
Tóth Szabolcs Töhötöm: Első leütés by Zsanett Steszkó
Akadnak, akik azt mondják, az újságírás nem tanítható. Vannak, akik szerint a jó riporter a szerkesztőségek sötét zugaiban terem, vagy még inkább, erre születni kell, és kész. Ennek a könyvnek alapvetése, hogy ez nem így van. Abból indul ki, hogy sokféle ismeret, gyakorlati tanács, vagyis mindaz a tudás átadható, amely e hivatás gyakorlói között hosszú-hosszú idő alatt - ha úgy tetszik, az athéni Thuküdidésztől az amerikai Bob Woodwardig - összegyűlt és kikristályosodott. És amely tudás, bármennyire sok újdonságot rejt is mondjuk egy iPhone-ra megírt, hírgyűjtő alkalmazása, az újságíró számára nélkülözhetetlen a web 2. 0 forradalom után is. Hogy a fundamentumok, amelyekre a kezdő és a gyakorlott hírlapírónak is érdemes építkeznie, megtanulhatók - akár egy könyvből. Épp ezért ez a könyv elsősorban a gyakorlatra összpontosít. Olyan kérdésekben ad tanácsokat, amelyek a mindennapi újságírói munka során merülnek fel. Hogyan és hol találod meg? Hogyan kérdezd? Tóth Szabolcs Töhötöm - Ki kicsoda - DigitalHungary – Ahol a két világ találkozik. Az élet virtuális oldala!. Miképpen írd le? És természetesen, hogyan fedezd a hátadat, ha veszélyes terepre tévedsz kutakodásod során?
Nem véletlen, hogy az olyan echte netes influenszerek mellett, amilyen Gulyás Márton, ma már számos egykori televíziós nagy név is erre a vonulatra kapaszkodik fel Friderikusz Sándortól Veiszer Alindáig. Ez az interjúdömping a befogadói elvárások és ízlések változását is mutatja. Hosszabb, ráérősebb, ha úgy vesszük alaposabb, és szinte biztosan közvetlenebb hangulatúak ezek az új generációs beszélgetős műsorok. Kézikönyv egy taníthatatlan (?) szakmáról | Tóth Szabolcs Töhötöm: Első leütés | Olvass bele. Ez egy remek cikk a nyomtatott Magyar Narancsból, amely online is elérhető. Ha szeretné elolvasni, kérjük, fizessen elő lapunk digitális kiadására, vagy ha már előfizető, lépjen be! A Magyar Narancs független, szabad politikai és kulturális hetilap. Nézzen be hozzánk minden nap: hírszolgáltatásunk ingyenesen hozzáférhető. Támogassa a független sajtót! Olvassa a Magyar Narancsot!
I M P R E S S Z U M A PestiSrá kiadója az Insider Media Lapkiadó Kft. A lap NMHH nyilvántartásba vételének száma: CE/185-2/2016 A szerkesztőség és a kiadó postacíme: 1536 Budapest, Pf. 246.