Ilyen volt például a Magyar Általános Hitelbank vagy a Magyar Földhitelintézet. A bankok már nem csak hiteleztek, hanem tőkebefektetésekkel nagyobb részvénytársaságok résztulajdonosai is lettek. A dualizmus korában nagyobb lendületet vett a mezőgazdaság fejlődése is. Még mindig bővültek a termőterületek. Nőtt a termelékenység a fajtanemesítésnek, a vetésforgónak és a műtrágya alkalmazásának köszönhetően. Belterjesebbé vált a termelés, az állattenyésztés ágazatainak fejlődése is nagyobb lendületet kapott. A századforduló körül a nagybirtokokon már elterjedtek a cséplőgépek. A többi mezőgazdasági munka gépesítése azonban háttérbe szorult, hiszen olcsó munkaerő tömegesen állt rendelkezésre. A gazdasági fellendülés talán az ipar területén volt a leglátványosabb. Gazdaság fejlődése a dualizmus korában by Kristóf Kármán. Gyarapodott a nagyvállalatok száma, a kisipar súlya ellenben továbbra is jelentős maradt. Az élelmiszeripar az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat lett, azon belül is a cukoripart, a szeszipart és a malomipart kell kiemelnünk. Budapest a század végére Európa egyik legjelentősebb malomipari központjává vált, itt őrölték nemcsak az egész Monarchia, hanem a Balkán gabonáját is.
"Sokan azt hiszik, hogy mindenkivel szexeltem. Mikor ez nem igaz!!! Senkivel sem szeretkeztem 1 éven belül csak 1 lánnyal. Gazdaság a dualizmus korban . Viszont sajnos az alkohol néha eluralkodott felettem és ezt nagyon megbántam. Aki elhiszi az elhiszi aki nem azt meg NAGYON leszarom! Most mindenkinek nagyon nagy lett a szája és keveri a szart mögöttem… Persze olyanokkal befolyásolják Sophiet ami nem is igaz…. Bírom ezeket az embereket…" 🤣
A dualizmus kori Magyarország ipari fejlődése. A dualizmus időszakában (1867-1918) (T1), a Magyarország és Ausztria (T2) közötti kiegyezés révén létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, ahol a két állam önálló volt, de az uralkodó közös, és bizonyos állami ügyek is közös ügynek számítottak (külügy, hadügy, és ezekre vonatkozó pénzügy). A magyar gazdaság ebben az időszakban nagyon gyors fejlődésnek indult, köszönhetően az ipari forradalom (K1) jótékony hatásának, illetve a Monarchia által biztosított piaci védettségnek. A gazdaság fejlesztésének törvényi kereteit az 1868-ban (T1) megszületett és 10 évente megújított gazdasági kiegyezés jelentette (F1). A birodalmat egységes piaccá tették: vámszövetséget kötöttek (F1), meghagyták a közös valutát (1878-től közös jegybank működött, 1892-től az aranyalapú korona lett a közös pénz) (F1) szabaddá tették a tőke (K1) és a munkaerő áramlását, összehangolták az adó-, mérték-, közlekedési-és hírközlési rendszert. Gazdaság a dualizmus korában. A magyar ipar fejlődésében kulcsszerepet játszottak a hitelintézetek.