A kormány egyelőre nem döntött az iskolák bezárásáról, de a pedagógusok szerint ez elkerülhetetlen, különösen, ha tovább nő a magyarországi fertőzöttek száma. "Az iskolák bezárása lenne a leghelyesebb döntés" – nyilatkozta a Pesti Hírlapnak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke, Totyik Tamás. A PSZ álláspontja szerint a nemzetközi példák is azt mutatják, csak idő kérdése, hogy tovább terjedjen a betegség, a Visegrádi Négyek országai közül már mindenhol elrendelték az iskolák bezárást, illetve Romániában is. Ezért ma arra kérik a kormányt, hogy állítsanak fel egy közös válságstábot, ami kidolgozhat javaslatokat a bezárásokra, illetve a tanév további menetére. "El kell kerülni, hogy a gyerekek hazavigyék a betegséget a nagyszülőkhöz" – hangsúlyozta. Iskola bezárása magyarországon. Azért is szorgalmazzák az iskolák bezárást, mert tapasztalatuk szerint iskolánként eltérő, hogy milyen lehetőségeik vannak a fertőtlenítésre, védekezésre. "A pedagógusoknak komolyabb védőfelszerelésre, maszkokra van szüksége" – fogalmazott Totyik, ugyanis sok az idősebb pedagógus, akik számára kockázatosabb a megfertőződés.
Utóbbit egy egyszerű miniszteri rendelettel módosítani lehet például, a tananyag utólagos bepótlására pedig nemcsak a nyári szünet már említett megrövidítése jöhetne szóba, de bővíteni lehetne a maximális heti órák számát, vagy szombati napokra is elrendelni tanítást, de indokolt esetben arra is lehetőséget ad a rendelet, hogy az iskola a következő tanítási évben gondoskodjon az elmaradt tananyag feldolgozásáról. Az Eduline által nemrég megkérdezett igazgató arra a kérdésre, mi lesz az érettségire készülő diákokkal, azt mondta: a tanárok eddig is sok tananyagot osztottak meg online a diákokkal Facebook-csoportban vagy drive-on keresztül, így ezzel talán nem lesz baj. Azonban központi rendszer nem létezik arra az esetre, ha iskolai szünetet rendelnének el, illetve az érettségi előtt álló diákoknak gondot jelenthet azoknak a témaköröknek az elsajátítása, amiket korábban még nem vettek. Az igazgató szerint ugyanis az új tananyagokhoz kell a tanári magyarázat. Tetszett a cikk? Várhatóan hétfőtől nincs tanítás | Alfahír. Iratkozz fel hírlevelünkre Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.
A szerző arra jutott, hogy a koronavírus esetében, mivel legalább egy nagyságrenddel halálosabb a szokásos influenzánál, már egyértelműen megéri ilyen drasztikus intézkedéseket hozni.
Idősebbeknél és nem egészségeseknél ez alacsonyabb szinteken mozog. A megfelelő időben (21 nap múlva) beadott második oltás után ez az érték jelentősen megugrik, átlagosan 2000 U/ml környékén látjuk az eredményeket a második oltás után 8-10 nappal, de nem ritkák a 8000 U/ml körüli értékek sem. A titer lecsengésének dinamikáját egyelőre nem ismerjük és egyelőre szintén nem ismert, hogy a magas, többezres nagyságrendbe eső értékek között van-e különbség a védettség tekintetében. Természetes átvészeltség után az első oltás értékeihez hasonló értékeket látunk anti-S IgG-re. Átvészeltség utáni oltásnál pedig többször láttunk már az előzőekben írt titerértékeknél jóval magasabb szinteket is, de ehhez még nincs elegendő adat a birtokunkban. A vakcinák mai piacán megjelent már olyan oltóanyag is (Sinopharm), mely legyengített, teljes SARS-CoV-2 vírusokat tartalmaz, azaz a védettség itt várhatóan minden kifejeződő antigén ellen termelődő antitestek révén valósul majd meg. A szerológiai kép ez eseten egy teljes vírusfertőzéshez hasonló "N", "S" és más antigének elleni titerek megjelenését is fogja mutatni, azaz elvileg nem lesznek elkülöníthetők a vírusfertőzésen átesett és a teljes vírus oltóanyaggal oltottak.
Egyre többen kapják meg a koronavírus elleni oltást Magyarországon, de sokan nem tudják, hogy mikor alakul ki a védettségük. Ferenci Tamás biostatisztikus, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Munkacsoport tagja segít a Portfolio olvasói számára eligazodni a kérdésben. Ferencit arról is kérdeztük, hogy mekkora lehet a vírus reprodukciós rátája Magyarországon és hányan lehetnek már immunisak. Azt is elmondta, hogy várhatóan a vírus mutálódása lesz a döntő a járvány elleni harc jövőbeli sikerességében. Magyarországon gőzerővel pörög az oltási program, de a védettség nem alakul ki egyik napról a másikra. Az oltás beadása után mennyi időnek kell eltelnie ahhoz, hogy valaki védetté váljon? Vannak olyan vakcinák, amelyeknél nagyon jól dokumentált a védettség kialakulásának folyamata az első oltás után, a két oltás között, illetve a másodikat követően, míg néhányról... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött.
Egyre több adat van arról, hogy a legtöbb elérhető vakcina már az első dózis beadása után is generál némi védettséget. Ez azonban nem általános, nem igaz mindenkire, és építeni sem lehet rá – még akkor sem, ha Magyarországon rögtön megkapja az oltási kártyát az, aki túl van az első adagon. Mi a különbség a két oltási immunreakció között, és miért lenne érdemes meggondolni az első oltás után, hogy beüljünk a tömeg közepére a teraszokon? A magyar kormány aszerint oldja fel a különböző korlátozásokat, hogy hány embert oltottak be koronavírus ellen – csakhogy ilyenkor még nem beszélhetünk teljes immunizációról, hiszen csak arról van szó, hányan kapták meg az első oltást. Az első oltásra nem mindenkinek reagál ugyanúgy a szervezete, és nagyon nehéz megjósolni, hogy az első adag után ki az, aki nagyobb biztonsággal mehet tömegbe, és ki az, akinek jóformán semmilyen védettsége nem alakul ki a második oltásig. Falus András Széchenyi-díjas immunológust, a Semmelweis Egyetem professor emeritusát kérdeztük.
A koronavírus pandémia jelenlegi szakaszában egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a szerológiai vizsgálatok is. A szerológiai vizsgálatokat vénás vérvétellel nyert mintából végezzük, a vizsgálat célja a vérben lévő ellenanyagok (antitestek kimutatása), az immunválasz megítélése. Vakcináció után kialakult védettség kimutatása esetén szintén ennek az új megközelítésű tesztnek egy variánsát javasoljuk: olyan IgG+IgM ECLIA tesztek is léteznek, melyek csak a virális S (spike) fehérje ellen termelt antitestek mennyiségét mérik, azaz a vakcináció során az S-antigén alapú vakcinák ellen termelt ellenanyagok specifikusan kimutathatók. Persze a vírusfertőzésen természetes úton átesettek szervezetében is kimutathatók anti-S IgG+IgM ellenanyagok, de egy oltás utáni booster effektus nagyon szépen kirajzolódó görbéje és valószínűleg többszörös értéke az előbbiektől általában jól elkülöníthető. Az eredmény U/ml egységben kerül interpretálásra, a titer 2-3 hónaponkénti mérésével jól nyomonkövethető az ellenenyagszint változása: Eddigi tapasztalataink szerint az első oltás után a 20-80 U/ml tartomány nagyságrendjébe emelkedik ez a titerérték egészséges fiataloknál és középkorúaknál.
Angliára figyel most a világ, ahol még nincs meg a 60 százalékos átoltottság, felütötte a fejét az indiai mutáns, és most mindenki nézi azt, hogy nő-e az oltatlanok között a megbetegedések száma. Ez lesz a példája annak, hogy mi történne más országban, ha beüt egy olyan mutáns, amely új és sokkal jobban terjed az emberek között, mint a korábbi változat. " Ez is érdekelheti: Melyik vakcina mennyire hatásos? Itt az összehasonlító táblázat Pfizer vakcina: ezek a 2. oltás utáni mellékhatások Szputnyik V vakcina: mennyire hatásos és biztonságos? Kínai vakcina: mikortól véd, miért nincs védettség az oltás után? Ez a teszt mutatja ki, hogy mennyi antitestje van oltás után Forrás: inforadio
Mennyire fertőz, akit beoltottak? Mi történik, ha az első olts után fertőződünk meg? Mikor oltassuk magunkat, ha covidosak voltunk? Szlávik János válaszol Szlávik János az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt a vakcinákról, a 2. oltás fontosságáról, és arról, milyen enyhítéseket, mikor lehet megtenni. A Dél-pesti Centrum Kórház infektológiai osztályának vezetője elmondta, hogy mivel 2021 végégig nem tartja esélyesnek, hogy hatékony, a koronavírust gyógyító gyógyszert kifejlesztenének, ezért az oltás jelenleg a megoldás. Mennyire fertőz az, akit már beoltottak? Szlávik elmondta, hogy ha egy oltott el is kapja a fertőzést, kisebb a továbbadás esélye, és annak is, hogy súlyos Covid alakuljon ki nála. Az infektológus hozzátette, hogy azon gyerek oltásán, aki a rizikócsoportba tartozik, tehát elhízott, szívbeteg, tüdőbeteg, érdemes csak elgondolkozni, de 12 év alatt nem érdemes gyermekeket oltani, ugyanis alig fertőznek. Egy izraeli kutatásra hivatkozva hozzátette: 10 év a korhatár, ami fölött a gyerekek elkezdhetnek fertőzni, de 16 éves kortól érik el azt a fertőzési szintet, mint egy felnőtt.
A jelenleg az intenzív osztályon koronavírus-fertőzött embereket kezelő orvos úgy látja, hogy mindenki fél az oltástól, és az elmúlt egy évben az emberek egy kicsit belefásultak a koronavírustól való félelembe. Ahogy fogalmazott: " Sokan már csak legyintenek, hogy ismerek egy-két vagy akár több embert, aki könnyen átvészelte a koronavírust. Mi sajnos látjuk azokat a betegeket is, akik viszont nem könnyen vészelik át a koronavírust. " Ez egy olyan fertőzés, amely során a betegek körülbelül 10 százaléka kerül kórházba, és a betegek 2 százalék elhalálozik. Lőrincz Ákos oltás utáni történetét ide kattintva követheti. Az Ön böngészője nem támogatja a hanganyag lejátszását! A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza. A címlapfotó illusztráció.