A döntési helyzet világos, április 3-án a magyar emberek dönthetnek béke és biztonság vagy a háborúba való belesodródás dolgában – zárta bejelentkezését Szijjártó Péter. Borítókép: Szijjártó Péter (MTI/Balogh Zoltán)
Bulvár Önnél is döcög a Facebook? 2017. október 11. szerda 2017. szerda A közösségi oldal a mai nap során a világ számos pontján okozott kellemetlenséget a felhasználóknak. Leállt, nem működött, belassult. …
Válogatott bibliográfia a magyar munkásmozgalom nagy harcosairól. Bp., Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, 1965 Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon. Osiris, Budapest, 2001 Magyar életrajzi lexikon I–IV. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967–1994. Magyar nagylexikon I–XIX. Bárány Lászlóné et al. Budapest: Akadémiai; (hely nélkül): Magyar Nagylexikon. 1993–2004. ISBN 963-05-6611-7 Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. Révai nagy lexikona. Budapest: Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság (1911–1935) Révai új lexikona I–XIX. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1996–2008. ISBN 963-901-594-6 Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914. Új magyar életrajzi lexikon I–VI. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub; (hely nélkül): Helikon. 2001–2007. ISBN 963-547-414-8 Új magyar irodalmi lexikon I–III. Péter László. 1994. ISBN 963-05-6804-7 A város könyvtárnoka. Fővárosi Szabó Ervin Library, stairway and children section | TérMűves - Hungarian interior design, applied arts - on-line journal. Konferencia Szabó Ervin születésének 125. évfordulója alkalmából, 2002. október 10. ; szerk.
Lelőhely Központi Könyvtár termei Szakbibliográfia Dokumentumtípus Objektum típusa Nyelv Részletezve és vagy de nem és vagy de nem
Szabó Ervin 1910 körül Született Schlesinger Sámuel Ármin 1877. augusztus 23. Szlanica Elhunyt 1918. szeptember 30. [1] (41 évesen) Budapest Állampolgársága magyar Szülei Schlesinger Gyula, Pollacsek Lujza Foglalkozása könyvtáros, újságíró Halál oka spanyolnátha Sírhely Fiumei Úti Sírkert A Fővárosi Könyvtár igazgatója Hivatali idő 1911 – 1918 Előd nem volt Utód Braun Róbert A Wikimédia Commons tartalmaz Szabó Ervin témájú médiaállományokat. Szabó Ervin, születési nevén Schlesinger Sámuel Ármin ( Szlanica, Árva vármegye, 1877. augusztus 23. – Budapest, 1918. [1]) társadalomtudós, könyvtáros, könyvtárigazgató, jogász, anarchoszindikalista forradalmár, a forradalmi szocialisták szellemi vezetője. [2] Életpályája [ szerkesztés] Schlesinger Sámuel Ármin néven született egy asszimilált és elszegényedett polgári zsidó családban Schlesinger Gyula és Pollacsek Lujza fiaként. Unokatestvére volt Pór Ödön, Seidler Ernő, Polányi Károly és Polányi Mihály. Adatbázis: Szabó Ervin | K-Monitor. [3] A budapesti, majd a Bécsi Egyetemen folytatott jogi tanulmányokat; már ebben az időszakban kitűnt statisztikai és könyvtárosi munkáival.
(Kossuth, 1977–1978) Hol az igazság? Tanulmányok (Magvető, 1977) Szabó Ervin történeti írásai (Gondolat, 1979) Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ a b Szabó Ervin. Magyar Életrajzi Index. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. május 11. ↑ Mekkora kommunista volt Szabó Ervin?, ↑ Geni ↑ Barátné Hajdu Ágnes: A magyar ETO-kiadás munkálatai. In: Könyv, könyvtár, könyvtáros. 16. évfolyam 2007/2 ↑ Dalos György: A cselekvés szerelmese, 1984 ↑ Konrád György: Csodafigurák. Összetett keresés | Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár. Noran, Budapest, 2006 ↑ Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás, Akadémiai. Budapest, 1993. 421. o. ISBN 963-05-6410-6 ↑ Miért viseli egy kommunista ideológus nevét a budapesti könyvtárhálózat? ↑ Lásd pl.
Kapcsolatba került Sorellel, Kautskyval, Mehringgel, Plehanovval, majd 1904 végén Párizsban Lagardelle -lel és a francia szindikalistákkal, továbbá számos orosz emigráns szocialistával. Az első világháború éveiben súlyos betegsége ellenére az antimilitarista mozgalom szellemi vezérévé vált. Nagy történelmi művét Társadalmi és pártharcok a 48–49-es magyar forradalomban címmel már betegágyában fejezte be. A Tisza István ellen tervezett merénylet [ szerkesztés] Duczyńska Ilona 1915-ben ismerkedett meg Szabó Ervinnel, aki figyelmét a Galilei Körre irányította. 1917 tavaszán a Svájcban tanuló nő az orosz bolsevik forradalom hírére hazatért Magyarországra, átcsempészve a forradalmi szocialisták 1917. márciusi zimmerwaldi kiáltványát, majd azonnal felkereste Szabó Ervint, akivel megállapodtak a Tisza István elleni merényletben. Annak részleteit a Németvölgyi temetőben beszélték meg. Végrehajtását Duczyńska Ilona vállalta magára, aki a merényletet egy Browning- revolverrel tervezte elkövetni, egy olyan fegyverrel, amelyet a baráti körükhöz tartozó Madzsar Józseftől lopott el.
Wargha Andrea, Szabó Adalbert-Georges (1877-1961), Szabó József, Szabó László, Szabó Otília, Szász Boglárka Rita, Szenes István, Szentesi Manó, Szentesi Nóra, Szentirmai-Joly Zsuzsanna, Szikszai László, Szilágyi Szabolcs, Szőke Barbara, Takács Bernadett, Terbe János, Terebessy Tóbiás, Tolnai Zsolt István, Tóth Tibor Pál, Üveges Péter, Uhrin Andrea, Varga Katalin, Vereczkey Szilvia, Weichinger Miklós, Wölfinger Barnabás