A kémszoftver izraeli gyártója Kósa Lajos beismerése után szankciókat emlegetett és szerződésbontást helyezett kilátásba arra az esetre, ha visszaéltek a termékével. Az elmúlt évek legkomolyabb lehallgatási botrányát szellőztette meg egy nemzetközi oknyomozó együttműködés keretében a Direkt36. Mint kiderült, számos országban ismert újságírók, üzletemberek és ügyvédek százainak mobiltelefonjára telepíthették az izraeli NSO Group Pegasus nevű kémszoftverét, amit minden jel szerint a magyar állam is bevethetett. A botrány legfrissebb fejleményeit cikksorozatunkban követheti. A Pegasus-kémszoftver magyarországi, állami alkalmazása azóta nem titok többé, hogy a minap Kósa Lajos fideszes politikus, az Országgyűlés Honvédelmi és Rendészeti Bizottságának elnöke beismerte: a magyar állam a Belügyminisztériumon keresztül vásárolta meg az izraeli NSO cég termékét, de azt hiába kérdezgetik az ellenzéki politikusok, úgysem árulják el, hogy kik ellen használták, és miért. A Direkt36 Pegasus-botrányt kirobbantó, nyáron közzétett tényfeltáró anyaga szerint nemcsak eredeti céljára – terroristák és a szervezett bűnözés tagjai – megfigyelésére használhatták a magyar állami szervek a Pegasust, hanem ellenzékiek, újságírók, ügyvédek és üzletemberek lehallgatására is.
Amennyiben egy ilyen kiderül, a vállalatnak megvannak a megfelelő szankciós eszközei, beleértve a szerződés felbontását. Eddig több esetben is történt már olyan, hogy szerződésszegés miatt felbontották megállapodásukat állami szervekkel – írta levélben a cég a. Vadai Ágnes, a bizottság Demokratikus Koalíció által delegált tagja később cáfolta Kósa Lajos kijelentését. Közölte: a zárt bizottsági ülésen nem hangzott el, hogy a Belügyminisztérium szerezte be a Pegasust. Azt sem tudták meg, hogy ki írta alá a szerződést. Vadai Ágnes kezdeményezte az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságánál, hogy betekinthessen a Pegasus-szerződésbe és a kémszoftver beszerzésével kapcsolatos titkosított iratokba, a bizottság által tárgyalt közbeszerzési mentesítés alóli kérelembe és a bizottság üléséről készült jegyzőkönyvekbe. Ezek mind olyan iratok, amelyeket azért nem láthatott a honvédelmi és rendészeti bizottság, mert a nemzetbiztonsági bizottság engedélye kell hozzá – tájékoztatta szerkesztőségünket a Demokratikus Koalíció.
Az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága elfogadta Pintér Sándor belügyminiszter beszámolóját a Pegasus-ügyben, az érintett szolgálatok minden esetben törvényesen jártak el, bírói, illetve igazságügyi miniszteri engedéllyel végezték a munkájukat - mondta Kósa Lajos (Fidesz), a bizottság csütörtöki, zárt ülése után újságíróknak. A bizottsági elnök a kétórás zárt ülést követően azt mondta, a tanácskozáson felmerült kérdésként, hogy a bizottság tagjai betekinthetnek-e a program beszerzése kapcsán keletkezett szerződéscsomagba. Felhívta a figyelmet arra, hogy az ellenzéki vezetésű nemzetbiztonsági bizottság ülésén a bizottság minden tagja - így az ellenzékiek is - betekinthetett és be is tekintett ezekbe az iratokba. Hozzátette: a honvédelmi bizottság tagjai csak akkor tehetnék ezt meg, ha a nemzetbiztonsági bizottság erre engedélyt ad. Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét válaszokat, Kósa Lajos elmondta: természetes, hogy a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban "senki nem fog konkrét választ kapni", mert ezzel személyiségi jogaik sérültek volna.
Kósa Lajos 2021. november 4-én a a honvédelmi és rendészeti bizottság zárt ülése után. A kép forrása: RTL Klub. Korunk egyik legmeghatározóbb, valamint legmaradandóbb gondolkodója, az " Elvesztette közpénzjellegét " című népies műdal szerzője és eredeti változatának előadója, a nagy hutituszológus, Kósa " Kupak " Lajos kilibbent csütörtök délután a honvédelmi és rendészeti bizottság üléstermének ajtaján, majd egy mindössze egyperces nyilatkozattal rátüsszentett a párttársai által mintegy fél éve építgetett kártyavárra. Kósa "Elefántaporcelánboltban" Lajos a nevezett bizottságnak ráadásul nem is csupán mezei tagjaként, hanem az elnökeként szólta el magát a kémszoftver-ügy kapcsán egy ártalmatlan kérdésre az RTL Klub kamerája és mikrofonja előtt. A kereskedelmi csatorna híradósa azt kérdezte tőle ugyanis, hogy "Akkor jól értem, hogy a Pegasus szoftver beszerzője a Belügyminisztérium? ". Már a Fidelitas első évfolyamos politikusképző tanfolyamán, csúsztatásórán tanítják, hogy mit válaszol ilyenkor egy jól képzett (értsd: jól hazudó) politikus: "Én azt nem mondtam önnek, hogy egyáltalán beszerezte volna valaki, vagy bármely szerv, hatóság ezt az ön által említett szoftvert".
A cég – konkrét ország említése nélkül, általánosságban – közölte, akár szerződést is bonthatnak azzal a kormánnyal, amely nem az eredeti célokra, tehát a terrorveszély elhárítására, bűnmegelőzésre használja a programot.
A Direkt36 kiderítette, hogy Bodnár akkor került célkeresztbe, amikor konfliktusa támadt a TEK vezetőjével, Orbán Viktor korábbi fő testőrével. Németh Dániel fotózta le többek között a magángéppel repülő Orbán Viktort és a luxusjachton nyaraló Szijjártó Pétert. A Direkt36 birtokába került bizonyítékok szerint Némethet idén júliusban figyelték meg Pegasusszal, miközben újra a NER-elit által használt repülőt és hajót követte. Egy Páva által vezetett cég ad közösségi médiás tanácsokat a DK frakciójának. Valószínűleg ez állhat amögött, hogy tavasszal elkezdték megfigyelni az egykori szocialista politikust, aki az erősen kormánykritikus Ezalenyeg nevű híroldal kiadója is. Páva Zoltán korábbi MSZP-s politikus adja ki az nevű híroldalt, amely fontos szerepet játszott az ellenzék 2019-es sikereiben, és megerősödve készül a 2022-es választásra. A Direkt36 birtokába került bizonyítékok szerint Páva idén tavasszal több héten át állt megfigyelés alatt. Csikász Brigitta telefonjának vizsgálata kimutatta, hogy több alkalommal is feltörték a készülékét 2019 áprilisa és novembere között.
000 forintos LTP esetén 4 évente átlagosan 4. 500 forinttal/hó 20 éves hitel esetén). A kockázata viszont az állami támogatás esetleges csökkentése lehet. Hiszen egyáltalán nem garantált, hogy minden negyedik évben ugyanezekkel a feltételekkel lehet megkötni a szerződést. 2. eset- Bizonytalan időtáv Többen egyáltalán nem biztosak a szükséges időtávban. Szeretnének valamit kötni, de nem tudják, hogy 4 -6-8-10 év múlva tudják e felhasználni a szerződést. Költség szempontból a legjobb egy 4-5 éves szerződés megkötése lenne, amit lehet hosszabbítani. Viszont ebben az esetben (szakértők szerint) ott van a rendszerben a kockázat, hogy lecsökkenő állami támogatás érinti a szerződéshosszabbítás feltételeit. Alternatív megoldás lehet (kizárólag abban az esetben, ha meg van a reális esélye a szerződés kitöltésének) egy 8-10 éves szerződés megkötése. Ltp állami támogatás. Ugyanis ezeket a szerződéseket is lehet 4 év utántól felhasználni büntetések nélkül. Egyetlen kockázata, hogy a pénztár a 10 éves szerződés esetén a 10 éves szerződéskötési díjat számolja fel.
Végkövetkeztetés Számos pro és kontra érvet lehet felhozni minden módozat mellett és ellen is. Végső soron egy dolog fog számítani! Te mit akarsz? Neked mi a célod? És ne feledd! Ne időtávot, hanem célt válassz. A célodhoz válassz LTP módozatot és ne fordítva! Jelen weboldal teljes tartalma és az innen elérhető valamennyi dokumentum tájékoztató jellegű és nem teljeskörű. LTP állami támogatás, mit kell tudni róla? - expresszkolcson.hu. Szövege a közzététel napján hatályos jogszabályokon és egyéb tájékoztatásokon alapul. Nem minősül biztosítási termék vagy pénzügyi szolgáltatás kiválasztására irányuló, illetve jogi- vagy adótanácsadásnak, sem egyoldalú kötelezettségvállalásnak (ajánlattételnek). Kérjük, hogy a termékek vagy szolgáltatások összehasonlítása és kiválasztása során, továbbá a szerződéskötésre irányuló dokumentumok aláírását megelőzően körültekintően tájékozódjon a választott termék vagy szolgáltatás aktuális, részletes feltételeit illetően. A fentiek figyelmen kívül hagyásából eredő, illetve az esetleges jövőbeli jogszabályi- illetve üzleti környezetben bekövetkező változásokért való felelősséget a jogszabályok által lehetővé tett legteljesebb mértékben kizá esetleges elírásokért felelősséget nem vállalunk.
Ha azt vesszük, hogy fix hozamunk lesz, akkor a 10 éves lakástakarékok 4-5 százalékos hozama sem számít rossznak. A termékek összehasonlítása azonban nem olyan egyszerű, mint az elsőre tűnik. Ha csak a megtakarításokat hasonlítjuk össze és a futamidő végén felvehető fix hitellel nem kalkulálunk, akkor három szempontot kell figyelembe venni: A futamidőt, Az EBKM-et és A megtakarítás végén felvehető összeget. Ebből a szempontból az OTP megtakarítása nyújtja a legmagasabb hozamot, a képet azonban árnyalja, hogy a futamidő mindössze 3 év és 9 hónap, így a fajlagos hozamban van jelentős előny az állami támogatás jellege miatt. Az Erste a Fundamenta és az Aegon EBKM-je valamivel alacsonyabb, de még így is 10 százalék feletti, az első kettőnél ráadásul az alacsonyabb hozammutató részben a hosszabb futamidőnek is köszönhető. LTP állami támogatás megszüntetése. Ezért cserébe viszont magasabb a felvehető összeg, hiszen a befizetés is több a megtakarítási időszak alatt. Érdekes, hogy az Aegon EBKM-je alacsonyabb az OTP-nél, mégis szinte pontosan ugyanakkora a felvehető összeg.
A téma kiemeltként került be a IX. Közös Képviselők Napja és Társasházi Expo programjába, melyet a THT és a TTOE szervez november 15-én a Lurdy Házban. A részvétel díjmentes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezés ITT.
Még ha létezik is a célcsoport (aki önként venne új lakást), akkor is jobb megoldás számukra a sima LTP, és csak miután minden családtagra kötöttek LTP-t, utána érdemes egyáltalán megnézni a NOK-ot. Ekkor még jön a kérdés, hogy mennyire vagyunk biztosak a dolgunkba, és bevállaljuk-e a plusz kötöttséget, néhány plusz tízezer forintért.