Az egyik ilyen elfalazott járat az egykori húspult mögül indult kelet felé, végig a Somogyi Béla utca alatt, amelynek a vége az egykori Sajtóház alagsorába torkollott. Feltehetően ezt a járatot 1951-ben alakították ki a Lapkiadó és Hírlapkiadó Vállalat megbízása alapján, Lux László tervei szerint – írja az Index hozzátéve: a járat funkciója az lehetett, hogy az ekkor még csak a Népszabadságnak és a Szabad Nép szerkesztőségének helyet adó épület alagsorában működő Szikra nyomdába minden gond és feltűnés nélkül átszállíthassák az áruház alatti raktárból a több száz kilós papírtekercseket, amelyeket síneken közlekedő targoncákkal mozgattak meg. Az alagút ma már csonka, zsákutcaszerű. A Sajtóház 2005-ös bontása során az új tulajdonos, az ABLON lefalaztatta a rájuk eső rész kijáratát, hogy az épület helyére felépített Europeum üzletközpont nyugati alapfalát ennek a helyén zsaluzhassák ki. A másik betemetett járatot az áruház délnyugati sarkában találták meg. Húszéves terv a Corvin Áruház felújítása. Ez az egykor rámpaszerűen süllyedő alagút a Stáhly utca szélességében futott dél felé, a vége a 15-ös számú bérház pincéjében végződött.
Ezeken kívül számos modernizációs munkát fogunk még elvégezni az épületen (új lifteket, teljes belsőépítészeti felújítást, modern hő- és vízszigetelést). A tervek szerint kereskedelmi és iroda funkció biztosan lesz az épületben, amelyhez kapcsolódna a belső udvarok teljes felújítása, hőszigetelése, a lapos tetők felújítása, hő- és vízszigetelése, illetve a Stáhly utcai tetőszerkezet felújítása. Új tervek, régi célok – Folytatódik a Corvin Áruház régóta húzódó felújítása. A projektben dolgozó építészek nevére is fény derült: a külső homlokzatok helyreállítását az M-Teampannon Építész és Mérnöki Iroda tervei alapján végzik, a belső rekonstrukció irányát pedig Orning Olivér szabta meg. Az iroda neve jól cseng a szakmában, hiszen a Magyar Zene Házát tervező Sou Fujimoto magyarországi partnereként a Liget-projektben is résztvevő M-Teampannonhoz olyan munkák kötődnek, mint az MTA Humán Tudományok Kutatóháza (2013-2017), a CEU Nádor utcai campusfejlesztése (vezető tervező: O'Donnell + Tuomey Ltd., 2011-2016), az Erzsébet híd pesti hídfőjénél álló Piarista Központ rekonstrukciója (2006-2011), a MOM Művelődési Központjának felújítása (2011), a SOTE Oktatási és Kutatási Központja (2008), illetve az Erzsébet téri egykori MÁVAUT-pályaudvar dizájnközponttá való alakítása (2005-2018).
Galéria Magyar Iparművészet, XXIX. évf.
A Corvin sikerre volt tehát ítélve, de a tulajdonosok egyáltalán nem elégedtek meg ennyivel: 1931-ben itt állították ugyanis üzembe az ország első mozgólépcsőjét, de az épületben divatbemutatóknak és művészeti kiállításoknak is otthont adó termek is helyet kaptak, sőt, délutánonként élőzene mellett vásárolhattak az üzletházba betérők.
Az épület kisebb sérülésekkel megúszta a második világháborút, így rövidesen újranyithatott. A Corvint 1948-ban átvette aztán a Szovjet Javakat Kezelő Hivatal, amely javította a magyar állam által nem helyrehozott károkat, ám az illetékesek 1952-ben rájöttek: nincs szükségük többé az ingatlanra, így annak tulajdonjoga visszaszállt az államra. Így született meg a Budapest Nagyáruház, amivel az 1956-os utcai harcok alkalmával már nem bántak kesztyűs kézzel: a számtalan sebből vérző épületet a következő évtizedben sem javították ki, leszámítva persze a vásárlók zavartalan fogadásához szükséges területeket. Kezelését 1966-ban az Országos Áruházi Vállalat (a következő évben vették fel a Centrum Áruházak nevet) vette át, amely felismerte, hogy a szükséges felújítások miatt két évre biztosan be kellene zárni a kapukat, ezt azonban a várható bevételkiesés miatt egyáltalán nem engedhették meg maguknak. A kor modern áruházait látva jutott eszükbe az ötlet: mi lenne, ha egyszerűen csak egy könnyű burkolatot szerelnének a tér felőli főhomlokzatra, elrejtve a sebeket a betérők elől?
Idén lesz négy éve, hogy lakat alá került a budapesti klubélet egyik legfontosabb bázisa, a Corvin Club. A bezárás óriási űrt hagyott maga után, a hazai klubtörténelem egyik legendás helyszíne veszett oda. 2007 májusában a tetőteraszon nyitott meg a Corvintető, amely 2008-ban negyedik emeleti, zárt termekkel bővült. A Corvintető ötlete két budapesti romkocsma, a Szóda és a Sark tulajdonosaitól származik. Elmondásuk szerint néhány hónap alatt pörgették végig az egész üzletet, egyeztek meg a tulajdonosokkal és szerezték be a szakhatósági engedélyeket. 2013. januárjában a szórakozóhelyet felújították, 1800 LED pontból álló egyedi világítást építettek és a klubot egy második tánctérrel, és bisztróval bővítették. Néhány évvel később pedig egy tulajdonosváltás után felvette a Corvin Club nevet. Itt kezdődött el az igazi sikersztori, csúcsidőben szerdától vasárnapig pörgött a buli, a bejárat előtt pedig rendre óriási sorok kígyóztak. A klub jó híre messze földre eljutott, a közönség nagy részét ekkor már külföldi vendégek alkották.
2013. szeptember 25-én brutálisan megölték Kardos Krisztinát, a soroksári Szigetdűlőn. Az ügyről egyre több részlet szivárgott ki, a gyilkosok személyazonosságát azonban egyelőre homály fedi. Kocogni indult A 36 éves családanya aznap este a szokásos módon futni indult, de soha többé nem ért haza. A nő eltűnése után másfél órával a férj, Kardos Lajos riasztotta a rendőröket. A családanya lemeztelenített holttestére egy bicikliút mellett találtak rá a rendőrök. Akkor még csak annyit tudtak, hogy a nő eldurvuló bántalmazást szenvedett, megfojtották. A rendőrség komoly vizsgáltba kezdtett: "Speciális, 14 fős nyomozócsoport alakult a Budapesti Rendőr-főkapitányságon, hogy kivizsgálja a Soroksáron múlt héten meggyilkolt nő halálának körülményeit" – írta a. Kivilágítatlan futópálya, megbújó gyilkosok A nő amúgy napi szinten kiment futni irodai munkája végeztével, egészen a pesterzsébeti Mediterrán lakóparkig kifutott, majd vissza. Soroksári gyilkosság - Kiskegyed. Fix útvonala egy közkedvelt aszfaltozott úton vezetett, amely átvezet egy hajléktalanok lakta, bozótos területen is, ami ráadásul része az Eurovelo kerékpárúthálózat 6-os útvonalának (ennek folytatása a budai rakparti kerékpárút).
1991. június 12-én hajtotta végre Donászi az első rablógyilkosságot. Azzal a szándékkal érkezett Győrbe, hogy elrabolja a Győr és Környéke Vízmű dolgozóinak fizetését. A fürdővállalat kapujában várta meg a pénzszállító autó érkezését. Az autó behaladásakor Donászi előbb a pénzt kísérő Ősz Zsigmond rendőr főtörzsőrmestert, [5] majd a kaput kezelő portást is súlyosan megsebesítette. Ősz Zsigmond a kórházba szállítás után meghalt, a portás túlélte a támadást. Donászi zsákmánya 870 ezer forint volt. 1992. május 11-én Donászi és Bene megtámadták a Budai Skála áruház bevételét szállító taxit. Húsz nap magánzárkát kapott a soroksári gyilkost megverő csantavéri mészáros | 24.hu. Bene a Vak Bottyán utcában egy autóval elállta a pénzt szállító taxi útját, Donászi pedig a taxihoz lépett és szó nélkül főbe lőtte a pénzt továbbító egyetemistát, Sádt Győzőt. [5] Mindeközben Bene a taxi menekülő sofőrjét lőtte le, majd felnyalábolták a pénzeszsákokat és autón elmenekültek. A pénzszállító diák belehalt a sérülésekbe, a taxi sofőrje súlyos sebesülésekkel, de túlélte a támadást. A rablógyilkosok ezúttal nagyobb zsákmány nélkül távoztak, figyelmetlenségből nem a pénzt, hanem a további pénzeszsákokat tartalmazó zsákot vitték magukkal.
A BRFK munkatársai minden lehetséges és szükséges eszközt igénybe vesznek annak érdekében, hogy az emberölés elkövetőjét azonosítsák és elfogják - írta a rendőrség.
Egy füzetből kitépett lap és egy napló került elő, a fecnin az áldozat neve is szerepelt. A soroksári futónő meggyilkolásával gyanúsított R. Szilveszter cellájában egy olyan, füzetből kitépett papírfecni lapult, amelyen az áldozat neve és megölésének dátuma szerepelt – tudta meg a Blikk. A lapnak Lichy József ügyvéd elmondta: amikor védencét meggyanúsították a Soroksáron történt gyilkosság elkövetésével, jegyzőkönyv készült a cellájában és a letétben lévő tárgyakról, és ezek között valóban volt egy összegyűrt lap, amelyen ezek az adatok voltak felírva. A gyanúsított DNS-e egyezik a gyilkosság helyszínén talált genetikai nyomokkal, a rendőrség szerint gyakorlatilag semmi esély nincs arra, hogy valaki más is hasonló genetikai profillal a helyszínen lehetett. Soroksári gyilkosság - A rendőrpalotában is szagot fogtak a nyomkereső kutyák. A gyanúsított eddig nem tett vallomást, viszont a rendőröknek saját verziójával állt elő arról, hogy miként kerülhetett a DNS-e a bűntény helyszínére. Azt állította, a környéken járva látta, ahogy egy férfi bántalmaz egy nőt, és megállt segíteni, megütötte a férfit, közben ő maga is megsérült, így maradhatott a helyszínen a DNS-e annak ellenére, hogy utána távozott is a helyszínről.
A bűncselekmény nyomravezetőjének Papp Károly országos rendőrfőkapitány két hete ötmillió forint nyomravezetői díjat ajánlott fel.
A hadkötelezettség miatt elkerülhetetlennek látta a katonai behívót, ezért inkább jelentkezett a katonai főiskolára. A tiszti főiskola elvégzésével tüzértiszt lett, hivatásos katonaként teljesített szolgálatot. Bűnözői pályafutásának kezdete [ szerkesztés] Donászi a Néphadseregnél töltött évei alatt kezdett készülni a bűnözői karrierre. Gyakorolta a fegyverhasználatot és tudatosan kormányozta magát a bűnözői életpálya irányába. 1980. március 17-én Donászi megszökött a szolgálatból és magával vitte fegyverét is. A fegyverrel megtámadta és kirabolta az Országos Takarékpénztár Budapest, Irinyi utcai fiókját. Donászi 372 000 forintot zsákmányolt, ám a rablás így is balul ütött ki: egy nappal később elfogták, majd bíróság elé állították. [2] Még ugyanezen év szeptemberében 12 év börtönre ítélték. [3] Büntetését a szegedi Csillag börtönben kezdte letölteni. A Csillagban ismerkedett meg későbbi bűntársával, Bene Lászlóval, akivel a közösen letöltött idő alatt már közös akciókat terveztek. Donászi jó magaviseletű rab volt, írásait rendszeresen publikálta a fegyház újságjában, illetve írnokként is dolgozott.