Nemzetünk sorsfordító eseménye az 1526-ban lezajlott mohácsi csata. Az ütközet hőseinek állít emléket a Mohácsi Nemzeti Emlékhely. A szimbólumokkal teli sírkertben tett séta minden korosztályt megérint, a tömegsírok közötti barangolás lehetőséget teremt a múlt eseményeinek értékelésére. A tömegsírok között II. Lajos király, Szulejmán szultán, Tomori Pál, Kanizsai Dorottya, és sok-sok névtelen vitéz fából kifaragott szobrait, valamint fegyvereket, lovakat megidéző sírjelek sokaságát láthatjuk. A Szent Koronát formázó kiállító- és kilátóépületben a korabeli fegyverek ugyanúgy megtalálhatóak, mint a digitális terepasztal. A 2012 óta hivatalosan Nemzeti Emlékhely rangot viselő helyszín rendszeresen ad otthont különböző rendezvényeknek, melyek a csatát és történelmi korszakát idézik meg, a hősökről való méltó megemlékezést szolgálják. Múzeum Shop – Kanizsai Dorottya Múzeum. Mohácsi Uszoda és Termálfürdő Nyitvatartás: csütörtök: 6:00-22:00 péntek: 6:00-22:00 szombat: 9:00-21:00 vasárnap: 9:00-20:00 hétfő: 6:00-22:00 kedd: 6:00-22:00 Cím: 7700 Mohács, Felszabadulás útja 1.
E máig élő tradícióa századokon átívelő, ősi gyökereit megőrző, mégis dinamikusan változó és épp emiatt máig életképes szellemi kulturális örökség tökéletes példája, mely rámutat arra, hogy a különböző farsangi alakoskodó szokások nyilvánvaló és jól látható különbségei ellenére Európa, de különösen Közép-, és Dél-Európa, valamint a Balkán népeit milyen szoros kulturális kapcsolatok kötik össze. A busójárás művészek általi interpretációját bemutató tárlatot az alábbi linkre kattintva lehet megtekinteni és online módon körbejárni. Kanizsai Dorottya Múzeum - Mohács. A kiállításról készült összefoglaló interjú itt érhető el. A Kanizsai Dorottya Múzeum honlapja jelenleg fejlesztés alatt áll, azonban még így is használható a múzeum online gyűjteményi adatbázisa, amely 20 748 archív fotográfiát, és 1575 viseletdarabot tesz virtuálisan elérhetővé az érdeklődők számára. A múzeum Facebook oldala folyamatosan frissülő tartalmakkal igyekszik kiszolgálni a közönséget. Az aktuális jeles napokról történő megemlékezés mellett, a fiatalabb követőkre is gondolva színezők, kirakók, kvízjátékok, és videós tartalmak is elérhetők az oldalon.
Emlékei közé lehet sorolni a mohácsi busójárást, a nevekben és egyes szláv népviseletben felbukkanó nyomokat, és többek között a 20. század első felében épült Fogadalmi emléktemplomot, illetve annak neobizánci stílusát is. Látványtár A ruhatárolás bútorai A ruhatárolás céljára szolgáló bútorokból 29 db ácsolt és 36 ún. komáromi festett, valamint 13 fiókos festett láda és 8 ruhásszekrény látható. A festett ládákat váltották fel a ruhásszekrények. A ruhatárolás bútorain és ágyakon kívül 7 db vízhordórúd, ún. "obramenica" is látható. A mohácsi sokácok ezekre akasztották a vizeskorsókat, és így jártak a Dunára vízért. Díszesebb változatai szerelmi ajándékok voltak. Mohácsi korsósok, fazekasok A galérián válogatás látható a mohácsi fekete és mázas korsókból, tálakból és más égetett agyagtermékekből. Az első részben különböző méretű és korú fekete korsók, kanták és mozsarak láthatók, illetve egy öntözőkanna is. A legrégibb korsót "Kováts János csinálta 1791-dik-ben". Felettük 45 db gyári festett dísztányér látható.
Busójárás A magyarországi déli szláv népek kiállítását egy olyan farsangi alakoskodó hagyomány zárja, amely egyben átvezet Mohács történetébe. A 19. században a télűzésnek, illetve a termékenység-varázslásnak egyfajta alakoskodó formája, szinte minden déli szláv népcsoportnál ismert volt. Többnyire a sötétség, a gonosz szellemek elűzését, illetve a fény, tavasz jövetelét kívánták elősegíteni, és hitük szerint a termékenység befolyásolására voltak alkalmasak. Magyarországon és a történelmi Baranyában leginkább a horvát népcsoportba tartozó sokácokhoz kötődött, de miután, mind az egyházi, mind pedig a világi hatóságok tiltották, idővel elhalt. Csupán a mohácsi sokácok őrizték meg egy változatát, amely azonban az idők folyamán sokat változott, és ma "mohácsi busójárás" néven vált ismerté és került fel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listájára. A mohácsi csata és a török megszállás Visszafelé haladva a másik oldalon a tárlat a "Mohács népe" című résszel folytatódik, és ez is két oldalra tagolódik.