Duff és Catrall mellett további szereplők: Christopher Lowell, Francia Raisa, Tom Ainsley, Tien Tran, Suraj Sharma; visszatérő szerepekben Josh Peck, Ashley Reyes és Daniel Augustin. Az írók Isaac Aptaker és Elizabeth Berger. Íme az előzetes: Az Így jártam apátokkal január 18-án jelenik meg a Hulun: az első évad 10 részből áll majd.
Megérkezett az első előzetes. Sokan hiányolták Kim Cattrallt a Szex és New York folytatásából (a színésznő és Sarah Jessica Parker ki nem állhatják egymást), de a rajongók vigasztalódhatnak egy másik sorozattal, a januárban érkező Így jártam apátokkal hoz ugyanis csatlakozott az egykori Samantha. A 2005 és 2014 között futott, kilenc évadot megélt Így jártam anyátokkal folytatása nem hagyományos spin-off, mert új a történet, és újak a szereplők. Itt is a jövőben indul a sztori, de ezúttal nem egy férfi, hanem egy hatvanas nő meséli el a gyerekeinek, hogyan ismerte meg az apjukat. Sophie fiatalkori verzióját Hilary Duff alakítja aki Tinder-randiról Tinder-randira és partiról partira jár az előzetesben – és nincs senkin maszk, úgyhogy ez egy alternatív 2022 lesz. A showrunnerek a This Is Us és a Love, Victor társalkotói, Isaac Aptaker és Elizabeth Berger, az eredeti sorozat kreátorai, Carter Bays és Craig Thomas producerként térnek vissza. Duff és Cattrall mellett olyan kevésbé ismert színészek szerepelnek még a szériában, mint Chris Lowell, Francia Raisa, Tom Ainsley, Tien Tran és Suraj Sharma.
2021. szeptember 1. #HowIMetYourFather Adds @ItsJoshPeck — (@TVLine) August 31, 2021 Nem először röppenek fel a hírek, hogy elkészítik az Így jártam apátokkal című sorozatot, ugyanis még 2013-ban a szériát futtató CBS felkérte az alkotókat, hogy forgassanak le egy epizódot, de végül a pilot után a csatorna úgy döntött, mégsem rendeli be az évadot, így a projekt parkoló pályára került. A Hulu ellenben igenis kíváncsi volt, mit lehet kihozni a kétezres évek egyik nagy szitkom sorozatából, ami kilenc évadon át kötötte le a nézők figyelmét, ezért áprilisban bejelentették, hogy érkezik az Így jártam apátokkal. A koncepció az eredeti, Így jártam anyátokkal alapján készül, annyi változással, hogy az elbeszélőnk ezúttal nő lesz. Egy bizonyos Sophie, aki barátaival együtt, haladva a korral, randialkalmazásokon keresi a nagy Őt. A szerepre a készítők a Lizzie McGuire egykori sztárját, Hilary Duffot kérték fel, aki örömmel vállalta a feladatot. Hozzá csatlakozott most Josh, aki a napokban írta alá a szerződést a stúdióval.
Igen, ő volt az apátok. Én bocsánatot kértem, ő elnézőn mosolygott, beszélgetni kezdtünk, majd egy kávéra is meghívott. Én pedig megkérdeztem, hogy nem lenne-e kedve másnap egy Másfél méteres Sétához… Budai Lotti Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images
Ezek az áttörések adták a modellt az atom szerkezetére és működésére, és megindították a forradalmat, amely elsöpörte Nathan Rosen -t. Dolgozzon Einsteinnel 1932 -ben az MIT ScD diplomájával a Princetoni Egyetemre ment kutatni. 1934 -ben Albert Einstein asszisztense lett a Princetoni Intézetben, New Jersey -ben, és ebben a pozícióban folytatta 1936 -ig. 1935 júliusában Einstein és Rosen közzétettek egy cikket, amely kifejlesztette a hajtogatott téridő fogalmát párhuzamos rétegekben, amelyeket egy híd kötött össze, csak az általános relativitás és a Maxwell egyenlet használatával. Korábban az Einsteinnel való együttműködés során Rosen rámutatott Einstein tanulmányainak sajátosságaira, amelyek a kusza hullámfunkciókat érintették, és Borisz Podolszkijjal összehangolva 1935 májusában dolgozatot dolgoztak ki és tettek közzé, amely segítette az 1935. júliusi publikáció elméleti alapjának kidolgozását. Az 1935. májusában megjelent lap "Teljes fizikainak tekinthető-e a fizikai valóság kvantummechanikai leírása? Einstein-Rosen Híd by Évi Palkovics. "
Gödel Einstein eredeti mezőegyenleteiből kimutatta, hogy a térhez hasonlóan az idő is képes körvonallá görbülni, vagyis visszatérni önmagába. Az általános relativitáselméletből levezetettt... Rengeteg ellenséges civilizáció lehet a világűrben Az űrkutatás talán legnagyobb és mindmáig megválaszolatlan kérdése, hogy a földi civilizáción kívül létezhetnek-e más, magasan fejlett létformák az univerzumban. A világhírű elméleti fizikus, Stephen Hawking szerint a matematikai logika alapján bizonyosra vehető, hogy a világegyetem legalább százmilliárd galaxisában máshol is létrejöhettek az élet magasrendű formái. Hawking szerint nem is ez a fő kérdés, hanem az, hogy vajon milyenek lehetnek ezek a feltételezett távoli idegen civilizációk. Új bizonyítékokat találtak féregjáratok létezésére - Napi.hu. Stephen Hawking úgy vélte, hogy egy hipotetikus kapcsolatfelvétel több mint kockázatos lenne a földi civilizáció szempontjából. Ugyanerre a köveetkeztetésre... Az univerzum nagy titka: fehér lyukak, ahol visszafelé megy az idő Egy új kutatás szerint az univerzum legkülönlegesebb objektumai, a fehér lyukak a rejtélyes sötét anyag alkotórészei lehetnek.
A kvantummechanika egyik fontos kísérlete a kétrés-kísérlet, amely a fény kvantumjaival, a fotonokkal foglalkozik. A kísérlethez szükség van egy átlátszatlan lemezre, amelyen két keskeny, párhuzamos rés húzódik, egy ernyőre és egy monokromatikus (egyféle hullámhosszú fényt sugárzó) fényforrásra. A lemez egyik oldalára elhelyezzük a fényforrást, a túlsó oldalára pedig az ernyőt. A kibocsátott fény nagy része a lemeznek ütközik, kisebb része azonban áthalad a réseken és szétszóródva az ernyőnek csapódik, jellegzetes képet alkotva azon: sötét és világos sávokat látunk megjelenni. Azonban ha csak az egyik rést hagyjuk nyitva, az ernyőn a fotonok szétszóródva össze-vissza képet alakítanak ki. Az ernyő mindegyik pontja mindkét résből kap hullámokat, azonban a hullámok útja a fényforrástól a réseken át az ernyőig nem lesz azonos hosszúságú, így a hullámok nem lesznek azonos fázisban. A hullámok természetéből fakadó interferencia hatására egyes helyeken erősítik, máshol kioltják egymást. Einstein rosen híd images. A kísérlet másik figyelemre méltó eredményét akkor láthatjuk, ha elérjük, hogy a fényforrás egyszerre csak egy fotont bocsásson ki.
Senki sem tudhatja hogy a részecske miként viselkedik, amikor épp nem egy kísérlet alanya, de valószínűsítik, hogy ilyenkor egy hullámfüggvényt képez, amely tartalmazza lehetséges összes reakcióinak összes variációját. Abban a pillanatban ahogy megfigyelés tárgyává teszik, a függvény részecskévé válik, mely rendelkezik egy hozzá hasonló összetett párral is és ezzel kapcsolódva hozza létre a mi valóságunkban mérhető megjelenését és viselkedését. A jelenség a "hagyományos fizikában' egyszerűen nem is létezik ill. annak teljesen ellentmond. A biocentrizmus szerint így a tér és az idő az emberi elme számára nem egyebek, mint eszköz, a "20 wattos akkumulátor" pedig ezeket úgy rendezi, hogy az érkező információk elérhetők legyenek. Az elmének szüksége van térre és időre, de a "20 wattos akkumulátor" működése ezektől független. Einstein rosen híd meme. Bármi is történik az emberi testtel, az "akkumulátor" az, ami megtapasztalja az átmenetet egy másik univerzumba. Így fordulhat elő, hogy az egyik univerzumban a test meghal, de párhuzamosan egy másik univerzumban tovább élhet.
Még egy váratlan szál: pár év alatt kiderült, hogy az ilyen átjárót át lehetne alakítani időalagúttá, ami valódi, előre hátra ugrálást tenne lehetővé az időben is.!!!! (De visszafelé csak addig az időpontig, amikor elkészült). Szóval, ez tényleg az egyik legizgalmasbb és legfontosabb frontvonala a relativitáselméletnek. Előzmény: Echi (-) 9 Persze, ezzel egyetértek. Nem is kivitelezhető, hacsak nem áll elő valaki valami nagyon új, úttörő ötlettel. Ne felejtsük el, hogy sokminden mást is lehetetlennek tartottak. Mégis létezhetnek átjárható féreglyukak. Persze a mai állás szerint ez mind reménytelen. De azért szerintem akkor is megéri ezzel foglalkozni. :) Előzmény: rhaurin (8) rhaurin 8 Viszont nagy fekete lyukakat manipulálni elég reménytelennek látszik, legalábbis a belátható jövöben. Egyrészt messze is vannak (szerencsére), másrészt tényleg baromi nagyok, és legalábbis neutroncsillagokat kellene dobálni rájuk, hogy kibillentsük öket az egyensúlyi állapotukból. Egy ilyen projekt nem tünik sem könnyen-gyorsan kivitelezhetönek, sem olcsónak... Előzmény: Echi (7) 7 Igen, de a nagy fekete lyukak biztosan léteznek.
A kvantummechanika határozatlansági relációja kimondja, hogy minden energia ingadozik. Ez a negatív energiára is igaz, így a Casimir-effektus során az atom belsejében létrejövő virtuális, ellentétes töltésű részecskepárok a képződésükhöz szükséges energiát a vákuumtól kölcsönzik. Megszületésük pillanatában annihiláció révén megsemmisülnek. A kvantumféreglyukak létrejöttéhez szükséges negatív energia, így energia szabadul fel. Ha ezen vákuumfluktuációk idejét kicsit meghosszabbíthatnánk, akkor a vákuum energiasűrűségét e nullenergia-szint alá juttatnánk, és így egy negatív energiasűrűségű mezőt hoznánk létre. Források [ szerkesztés] Barrow, John D. - A világegyetem születése, Kulturtrade, 1994. Hawking, Stephen - Az idő rövid története, Maecenas, 1989. Atkins, Paul - Teremtés, Gondolat, 1988. Sklovszkij, Joszif Szamuilovics - Csillagok, Gondolat, 1981. Davies, Paul - Isten gondolatai, Kulturtrade, 1995. További információk [ szerkesztés] Féregjáratok működése Hogyan keresünk féregjáratot Lyukak a téridőben Lehet, hogy az univerzumunk egy féreglyuk belsejében van?, 2010-04-12 Angol nyelven [ szerkesztés] What exactly is a 'wormhole'?
A fekete lyukak létezését az általános relativitáselmélet jósolta meg, és egészen a legutóbbi időszakig nem volt világos, hogy az Albert Einstein által kidolgozott elmélet hibái, vagy valódi természeti jelenségek. Az évek során azonban egyre több bizonyíték gyűlt össze arra, hogy a fekete lyukak nagyon is léteznek, sőt, még itt, a mi galaxisunkban is megtalálhatók. Most Einstein egy másik, Nathan Rosen fizikussal közösen kidolgozott elmélet is igazolást nyerhet: amerikai elméleti fizikusok kutatásai és modelljei közvetetten igazolják, hogy létezhetnek féregjáratok. A tudományban Einstein-Rosen hídként emlegetett alagutak a scifikben már általánosan szerepelnek, ilyen a Thor által használt Bifröszt is: az egyirányú féreglyukak, a téridő hídjai, vagyis hatalmas távolságok tehetők meg egy csatornán keresztül. Az elmélet alapja, hogy a tér pontjai kaotikusan összekötött állapotban vannak vagy lehetnek. Einstein és Rosen felfedezték, hogy - legalábbis elméletileg - a fekete lyuk felszíne egy olyan hídként működhet, amely a tér egy másik foltjához csatlakozik.