Első kiállításuk 1874-ben volt, ahol bemutatták Monet Impresszió, a felkelő nap című képét. Az elsőnél is nagyobb vihart kavart az 1876-ban rendezett második kiállításuk, a közvélemény pedig csak a 80-as évek második felétől kezdett megbékélni az impresszionistákkal, amikor már újabb - náluk is vadabb - csoportok megjelenése borzolta a kedélyeket. A másik, ami az impresszionizmus diadalát gyorsította, a fotográfia fejlődése. Az impresszionisták saját elveik igazolását látták a technikában. Létezik-e magyar impresszionizmus? – jegyzetek az előadásról. Hasonló dolgok foglalkoztatták őket: a pillanatfelvétel lehetősége, a dekompozíció, a dolgok újszerű rögzítése, így munkájukat rokonnak érezték. Mi sem mutatja jobban ezt, hogy a párizsi Guerbois-kávéházban, ahol összejöveteleiket tartották, a festő Manet, Monet, Pissarro, Degas mellett rendszeres vendég volt Nadar, a híres fényképész is. Impresszionizmus a magyar festészetben A legismertebb impresszionistákhoz közeli művészünk Szinyei Merse Pál. Ecsetkezelése, témái erős impresszionista hatásról árulkodnak.
Képein ő is szívesen alkalmazta a plein-air festészet szabad levegőn megfigyelt fény- és színjelenségeit. Legismertebb festményei, mint például a Majális, vagy a Lilaruhás nő magukon hordozzák a stílus minden ismérvét. Impresszionista festmények az Alkotásutcában Ha kedvet kaptál arra, hogy te is fess egy könnyed, impresszionista stílusú képet magadnak, akkor első körben Afremov festményei között érdemes böngészned. Magyar impresszionista festők. Afremov képei témaválasztásukban, színvilágukban jó értelemben vett populista elveket követnek. Alkotásai egyszerre könnyen felismerhetőek, "Afremovosak", amellett, hogy a bárki számára könnyen emészthetőek, mint például az itt épp készülő Séta a parkban című festménye.