Gergő áll. Leteszi a talicskát. A vízhez megy, s pipáját kivervén, hamvát a vízbe szórja. Rángatja a vállait. A gyerekre többé rá se néz. - Talán orozva került a családba - mondja utóbb. Nézem mindezt a partról, s nem tudom, kinek van igaza.
No, iszen megcsípi azt a pesztonka mindjárt!... De míg Teca leért, azalatt egyszer csak a gyerek végképpen eltűnt a szemünk elől. - Nem látom sehol - szólt az apa elképedve. - Ön se látja? - Én sem. - Jaj, tán beesett valahova? - kiáltott ijedten. - Nem esett biz az, hanem eltakarja az a nagy folt. - Miféle folt? - hebegé. - Hát az árnyék, amit oldalvást a nagy fal vet az útra. Az árnyék miatt nem látszik. S kevés vártatva túl az árnyékon, hol a hold uralkodott már, csakugyan kibukkant újra a Gyuri gyerek, fehér szoknyácskájában, hátára csúszott szalmakalapjával. Teca mi kis falunk. - Látom már, látom - szólt az apa megkönnyebbülve. - Megállj kis imposztor! Hogy megijedtem miatta... - Én pedig sokért nem adom ezt a kis ijedtséget, mert kisütött benne az igazságom. - Ugyan miben? - Abban, hogy ne tessék felhánytorgatni a rekonstrukció hiányait. Hiszen láthatta, hogy a nagy fal nagy árnyékot vet... - Elösmerem de... - Hasztalan - a másik érve is megdőlt. Íme, az árnyék elnyelte egy darabig a fiúcskát, de a túlsó oldalon megint visszaadta neki az előbbi formáját... együgyű történetekből lesz az ember okossá.
A Maros valamely oldalából következett el a luntra, és igen nagyon tele van homokkal. Oly tele van, hogy a széles, tetejetlen bárkának az oldalai majd megmerülnek, amely esetben kétségkívül lekívánkozna a víz fenekére, hogy abból aztán soha többé elő ne jöjjön. Aki a kezében írások fölé rázza a porzótartót, el se hinné, hogy a homok olyan nehéz, hogy az csoda. A kevés homok is nehéz, a sok homok pedig még nehezebb. Ezen a luntrán pedig sok van belőle nagyon, mert a homok tavaszidőtájban és nyár elején végtelen drága, és azt érdemes messzi vidékekről hozni. Teca mi kis falunk 1 evad 1 resz. Ugyanis úgy van, hogy a homokot kell keverni ahhoz a mészhez, amellyel egymáshoz ragasztják a bérkaszárnyák szomorú téglafalazatait. Hol van homok? Van odakint a pusztaságban: a futó és a sívó. Egyik sem alkalmatos. A futó az, amely a szél fúvását szó gyanánt érti, s megy vele, merre csak a szél akarja; a sívó az, amelybe belesüpped az ember, s ha kocsival megy benne, ugyanazt láthatja, mintha vízben járna: a kerék hullám gyanánt hozza föl a homokot.
Nagyon jól érezték magukat a gyerekek, ami a legfőbb számunkra és nem leszünk nagyon szomorúak, ha nem ide kerülnek a kislányok, mert örökké megmarad bennük az-az élmény, amit ott szereztek! Ezt már tőlük nem veszi el senki! Felkészülten várjuk a szeptembert! Légy jó mindhalálig, hiszen: "a tudás, ami fölemel" Pedagógusnak lenni biztos, hogy kihívás. Légy jó mindhalálig - Diafilm Webáruház. Jómagam nem vagyok az, de ikertestvérem Zoltán, Édesanyánk és az Ő édesanyja Nagymamám is tanítók, tanárok, pedagógusok (voltak), akik reggel 8 órától délutánig, sokszor még késő este is, a jelen digitális korszakában online is dolgoznak, ahogyan kislányaim óvodai pedagógusai is teszik jelenleg. És azért nem felejtettem ám el Ágnes sem 😘, hiszen feleségem egyik életpályája a kémia tanári szak. De jelenleg nem pedagógusként dolgozik. Ez úton szeretném megköszönni a Csemete óvoda és- a leendő általános iskolai pedagógusainak kitartó és hivatásbéli munkáját, amit most csak gondolatban és egy kis videóval tudok átadni, mert ez a koronavírus teljesen megnehezítette munkájukat.
A Légy jó mindhalálig érdemi értékelése Czine Mihály értékelése: "A forradalmak után először a Légy jó mindhalálig jelent meg 1920-ban. Kritikai realista műként, pszichológiai remekként és a legjobb gyermekregényként szokták méltatni, pedagógiai tanulságait s a múlt szegény diákjainak a kapitalista társadalommal való összeütközését fejtegetve. Nem ok nélkül: a kollégiumi nevelésről, a századforduló Debrecenének tanárairól, diákjairól és csendesen züllő urairól nemigen beszél művészibben máig sem írás. Gyermekregénynek is kitűnő; nem kívülről, nem felülről, nem is különc kamaszokat rajzol, mint a modern törekvésű gyermekregények legtöbbje, hanem egy fakadó jóságú, jeles rendű diákot, teljes azonosulással. Móricz Zsigmond - Légy jó mindhalálig | 9789632520315. De mégsem gyermekregény a Légy jó mindhalálig, és nem is a debreceni kollégium kritikája elsősorban. Móricz Zsigmond maga is csodálkozott rajta, hogy az olvasók elfogadták egy kisfiú történetének Debrecen bírálatának… … Nyilas Misi, a debreceni nagy kollégium kis diákja merő tisztaság, becsület és tehetség.
Ma színházban voltunk, és a Légy jó mindhalálig musical változatát láttuk. A prózai változatban annak idején Pisti is szerepelt, az egyik diákfiút játszotta. De ez most más volt. Ő mellettem ült, és az iskolatársai voltak színpadon. Lehet, hogy ma én voltam a szokottnál is érzékenyebb, megérintett az előadás. "Az élet szép, az élet minden, Ha rangod, pénzed, semmid nincsen, A legnagyobb kincs mégiscsak tiéd! Ösztön, vágy és képzelet, Küldd, hogy lásd, hogy megismerd, Azt, mi értelemmel tölti meg a létezést! A Föld csak néked őrzi titkát, S ez végtelen nagy gazdagság, Csak tudd és akard látni Bűvét, varázsát. Vár a messzi ismeretlen, a Tudás az, mi fölemel. Légy jó mindhalálig-KELLO Webáruház. Várnak rád új és új csodák. Az élet szép, az élet minden, S míg létezhet, a Földön ember A Lánc, mi egybeköt, nem hullhat szét! Lesz út, lélektől-lélekig, Lesz kinek megtanítsd világod titkait. Mondhatják, hogy semmid nincsen, a legnagyobb kincs örökké tiéd! "
(Debreceni Független Újság, 1930. december 10. Idézi =Móricz és Debrecen, i. összegyűjtötte és a bevezető tanulmányt írta Szabó Sándor Géza. Debrecen, 1980. 177-179. ) Előző fejezet: Kisújszállás Következő fejezet: Nyilas Misi Vissza a tartalomjegyzékhez
Később Gyéres tanár úr, a latin tanár, megbízta azzal a feladattal, hogy tanítsa Doroghy Sándort, az egyik osztálytársát számtanra és latinra. A tanításért havonta két forintot kapott és ennek következtében egy kicsivel nagyobb lett a tekintélye az osztályban, de ez nem segített az önbizalomhiányán. Egy délután, mikor befejezte a felolvasást, az öregember adott Mihálynak egy forintot, és azt mondta neki, hogy tegye meg a lutrira, más néven lottóra. Meg is tette, de a szelvényt elvesztette és emiatt később nagy bajba került. A barátai azt feltételezték, hogy a szelvényt ellopták, és titkos nyomozást indítottak, de nem sikerült elkapni a tettest. Híre ment a városban, hogy valaki elvitte a nyereményt a lutriból egy nyerő szelvénnyel. Ennek hallatán az egyik barátjának az apja bejelentette a rendőrségen, hogy ellopták a szelvényt, amin négy nyerő szám volt. Másnap Misit hívatták az igazgatói irodába, ahol két rendőr kérdésekkel várta. Az igazgató nagyon mérges volt Misire, amiért bajt hoz az iskolára és rontja az iskola becsületét.
Megjelenik benne az elszegényedett családok sorsa, a tehetősek gőgje, a társadalmi pozíciók hierarchiája. Mégis, a potentát elrendelte, úgyhogy ez gyermekkönyv. Iskolakönyvtár sorozatban, gyermeki borítóval és illusztrációkkal. S olyan korban teszik a magyar ember elé, amikor a negatív végkifejlet, a számára még értelmezhetetlen mélyebb mondanivaló miatt kevés eséllyel kedveli meg egy életre. Szerencsére 1991-ben elkészült a regény alapján egy musical, mely a mai napig töretlen vendége a színházak repertoárjainak. S eme darab visszahelyezi a történetet oda, ahová Móricz is szánta: mindenkihez. Erős zenéje, pergő színpadi képei és korban rendkívül szórt szereposztása csábítóan hat kilenctől kilencvenkilencig, s aki beül rá, nem bánja meg. A Jászai Mari Színház igen friss és a másik oldalon nagyon érett szereplőgárdát hozott a fedele alá, hogy a közönség elé vigye a debreceni kollégium falai közt zajló történetet. A diákokat alakító srácok energikusak, lelkesek. Sokszor fel sem tűnik, hogy szertelenségük, zsibongásuk koreografált.
1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett. Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben. 1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében. Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.